A PTE és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködése keretében a terepen folyó afrikai segélyezési feladatokat bővítették a tudományos kutatási módszerekkel, reflexióval, így a gyakorlatra alapozva zajló kutatásokból sorra jelennek meg tudományos és ismeretterjesztő publikációk. De vajon mi alapozta meg a kooperációt, s mi történik valójában? Prof. Dr. Tarrósy István a PTE Nemzetközi Igazgatóság és egyúttal az Afrika Kutatóközpont vezetőjével és Solymári Dániellel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetőjével beszélgettünk.
A PTE adja az elméleti tudást az együttműködésbe, a Máltai Szeretetszolgálat pedig a gyakorlatban, a terepen megszerzett tapasztalatot?
Tarrósy István: Így is le lehetne egyszerűsíteni, mert egyrészt ebben a helyzetben a mi esetünk valóban a szellemi potenciál és a praxis találkozása: a karitász gyakorlati megvalósulása a Máltai Szeretetszolgálat, a PTE pedig a tudásátadás fóruma, terepe. De ez nem jelenti azt, hogy egyetem nem lehetne a praxis otthona, illetve a segélyszervezet ne lehetne a szellemi tudás lakhelye. Az alapcélunk az volt, hogy ez a két karakter egymást még inkább megtermékenyítő módon találkozzon, s egy olyan példáját mutassuk az együttműködésnek, amely minimum figyelemre érdemes. Az nem természetes, hogy egy segélyszervezet tudományos igénnyel próbál reflektálni a munkájára, de az sem, hogy egy egyetem átviszi a gyakorlatba az elméleti elgondolásokat. A Málta esetében létezik az erős afrikai fókusz, az egyetem részéről az Afrika Kutatóközpont és az azzal összefüggésben megjelenő folyóirat, az Afrika Tanulmányok a természeténél fogva az elméleti gondolkodás helye. Célunk, hogy az elméletet terepre vigyük, illetve azt is meg szeretnénk vizsgálni, hogyan tud az egyik fél a másikra hatni, mert ez egy gyümölcsöző együttműködés.
A segíteni akarás jószándékán túl mit hozott az egyetemnek a Máltaiakkal való együttműködés és viszont?
Solymári Dániel: A mi szempontunkból ez unikális együttműködés, ami a jobban segítés szándékából fakad. Az a mottónk, hogy „Segíteni csak jól szabad!” Ez egyébként az összes újsegélyezéssel, úgynevezett post-development alapokon nyugvó szervezet alapgondolata. Mély elköteleződés, egy olyan szüntelen kereső attitűd, amelynek tartalmát úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a munkánk nem érhet véget az elesett felemelésével, az egyéni vagy társadalmi sebek bekötözésével, hanem e munkára elméletileg megalapozott válaszokat is adjunk. Szűntelenül kell reflektálni! Elméleti, tudományosan is megalapozott válasz azonban nem tud kizárólag a praxisban megszületni. A teóriák az akadémiai világ eszközeivel jönnek létre, ott kereshetjük az ehhez szükséges elmélyültséget, figyelmet és módszertani alapokat. A gyakorlatra fókuszáltság más természetű hozzáállás, de az elméletet gyártók számára sem evidens, hogy átültethető-e a gyakorlatba mindaz, amit kigondoltak és leírtak. A kérdés tehát, hogy ez, hogyan tud megtörténni. Megtörténhet-e egyáltalán? Eddig közös publikációink születtek, konferenciák, ismeretterjesztő, országjáró találkozók egyetemeken, közösségi helyszíneket. Az ország legkülönfélébb helyszínein, de külföldön is próbáltuk az együttműködés szellemi eredményeit valamilyen formában átadni.
T.I.: Az együttműködésben természetes lehetőségek adódnak: a terepi jelenlét az ő szervezetüknél és azok a terepi kutatások, amiket mi végeztünk eleve összekapcsolódnak: két közös tanulmányt készítettünk a nyomornegyedekről, amelyek megjelenés előtt állnak egy-egy rangos folyóiratban.
Az Afrika Tanulmányok folyóirat is itt, az egyetemen jelenik meg?
T.I.: Igen, méghozzá 16. éve, megszakítás nélkül. Az elmúlt 4-5 évben – a Máltaiakkal kötött keretszerződésnek megfelelően – a Szeretetszolgálat segítségével tudtuk az újságot fenntartani és fejleszteni. Az volt a célkitűzésünk, hogy egy nemzetközi rangú folyóiratot csináljunk, s ebben a stratégiai partner a Máltai Szeretetszolgálat volt. Az a célunk, hogy 2022-ben nagy áttörést érjünk el, megjelenünk már rangos hazai és nemzetközi indexálásokban, így például az EBSCO adatbázisában, és mindezzel előkészítjük, hogy a SCOPUS-ba is bejussunk ez a legmagasabb szint, s valószínűleg a lap kap majd egy ponton a közeli jövőben Q szintű minősítést is, s így angol és magyar nyelven a széleskörű és a tudományos érdeklődők számára még vonzóbb lesz. Ez a magyar afrikanisztika és az Afrikával foglalkozó magyar tudományos közösség számára is komoly előrelépés lehete, mert ha egy folyóirat, ahol valaki rendszeresen publikál újabb és újabb rangokat kap, az azt eredményezi, hogy tényleg fontossá válik ott megjelenni.
Solymári Dániel megemlítette a konferenciákat és az országszerte megrendezett előadássorozatot. Mindkettő nagyon fontos. A Máltai Szeretetszolgálat kapcsolati hálójával rengeteg helyre el tud érni az a folyamat, amit mi itt Pécsett már elindítottunk, de nem jutottunk el mindenhová, ahová szerettünk volna. Szeged-Kecskemét-Budapest-Pécs voltak a közelmúlt helyszínei az ismeretterjesztő, Afrikáról szóló hiteles beszélgetéssorozatnak. 2022. május 19-20. között pedig hetedszer adunk otthont a Pécs African Studies nemzetközi konferenciának, melyben szintén együttműködünk a Máltával.
Naiv a kérdés, de ez miért fontos?
T.I.: 2019 áprilisa óta létezik egy kormányzati Afrika-stratégia, amit ki kell bontani, és tartalommal megtölteni, mert ebből még további magyar-afrikai kapocslatok fejlődhetnek. Ezt úgy mondom, hogy utoljára a rendszerváltás előtt járt Afrikában magyar államfő, azt követően pedig a közelmúltban volt a leköszönő magyar köztársasági elnök Kenyában és Ghánában.
Azt hallottam, hogy az afrikanisztika képzés is szintet lép a PTE-n.
T.I.: Ebben az évben összeáll az Afrikanisztika mesterprogram is. Ebben az EDUC is szerepet fog játszani, természetesen angol nyelven folyhat majd a képzés, ha minden fórumon megkapjuk az áment. Ide be lesz csatornázva a terepről eredő gyakorlati tudás, amivel a Máltai Szeretetszolgálat rendelkezik, ha a hallgatóknak szakmai gyakorlat szintjén igénye lesz bekapcsolódni a munkába, akkor arra is lesz lehetőségük.
Milyen egyetemi tudásra tud építeni a Máltai Szeretetszolgálat?
S.D.: A jól segítés különböző módozatainak keresésében nem tudnánk előrébb jutni a PTE szellemi támogatása nélkül. Kenyában most ért véget egy nagyvárosi szegregátumban zajló mérésünk, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a Szeretetszolgálat által 2012-2014 között épített vízügyi és higiénés infrastrukturális fejlesztések és azokhoz társult soft elemek (pszichoszociális, mentálhigiénés és oktatási képzések, szemléletformálás, szociális munkával megtámogatva) milyen hatást gyakoroltak a helyi társadalomra, lelki és egészségi állapotukra. Mi megtettük, amit vállaltunk egy programban, de nem tudtuk, valóban volt-e ezeknek a fejlesztéseknek mélyebb segítő hatása. Mert ha nem, akkor ez csak rövidtávú segélyezési aktus volt, valóban csupán a sebek bekötözése, amely persze életmentő is lehet. A PTE-vel való együttműködés tehát lehetőséget adott nekünk, hogy ezt a kérdést tudományos eszközökkel meg tudjuk fogalmazni. A terveinkhez hathatós eszközöket kaptunk, így a nyomortelepen e komplex mérés keretében tudtuk megvizsgálni a segítségünk hatékonyságát. A kérdőív feldolgozásában több helyről is segítséget kaptunk a PTE-ről. A mérés eredményeit most dolgozzuk fel. Ez az első olyan magyar kezdeményezésű program, amely nemcsak megvalósított a szubszaharai térségben egy segélyprogramot, de annak hatását tudományos eszközökkel is vizsgálja. A közeljövőben hasonló kezdeményezéseket fogunk elindítani a Közel-Keleten, de Afrika is marad a fókuszban.
