close

Egyre közelebb a Balkán

Nyertes OTKA-pályázat nyitókonferenciáját rendezték meg március 25-én a az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetében Magyarország és a Nyugat-Balkán témakörében. A PTE tavaly elfogadott stratégiája kijelölte az irányokat és megfogalmazta az Egyetem „geopolitikai kapcsolati szerepét Közép-Kelet-Európa és a Nyugat-Balkán között”, hiszen az ezirányú kutatásoknak és kapcsolatfejlesztésnek nagy hagyománya van Pécsett.

Pécs a püspökség 1009-es megalapításától kezdődően határhelyzeti pozícióval bírt a Balkán, főként Bosznia fele. Ez erőteljes hatást gyakorolt a város szellemi életére, iskolarendszere fejlesztésére is. Az elmúlt ezer évben ez a déli kapcsolatrendszer erőteljes fejlődésen ment keresztül és a város felsőoktatását is nagyban alakította.
A Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a Pécsi Tudományegyetem az 1980-as évek vége óta egyre intenzívebben foglalkozott Jugoszlávia, majd a posztjugoszláv térség társadalmi-gazdasági folyamataival, így az elmúlt több mint 30 évben a magyar akadémiai/felsőoktatási szféra legjelentősebb balkáni profilú műhelye Pécsett alakulhatott ki. Emellett a nemzetközi kapcsolatépítésben nagyon sok felsőoktatási intézménnyel alakulhatott ki kétoldalú kapcsolat.

Miseta Attila, a PTE rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, a Covid-utáni időszak a kapcsolatok újjáépítéséről szólnak, azonban úgy kell ezeket a szálakat újraszőni, hogy ne csak aláírt papírok, hanem kézzelfogható eredményekben megnyilvánuló aktív együttműködések valósuljanak meg.
Pap Norbert professzor vezetésével 2023-ban a PTE OTKA pályázatot nyújtott be a Szentágothai Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma nevében, amelyben a konzorciumi partner a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatási Központ volt. A pályázat nyert, a konzorciumi szerződés elkészült, így a négyéves tudományos program márciusban elindulhat. Az OTKA-kutatás a PTE e fontos stratégiai céljára 4 évre 48 millió forintot allokál.
A nyitórendezvényen Sass Magdolna, a KRTK főigazgató-helyettese, a Világgazdasági Intézet igazgatója úgy vélte, a pályázat akkor lesz sikeres, ha megmutatkozik benne a kutatói kiválóság, ha a konzorciumi partnerek valódi szinergiában képesek gondolkodni és ha a projektnek társadalmi hasznossága, eredményei is lesznek. Ezt követően Tarrósy István professzor, a PTE nemzetközi igazgatója mutatta be az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerén belül a Nyugat-Balkán térségre irányuló tevékenységeket, majd Pap Norbert professzor mutatta be az induló OTKA-projektet.

Négy témakörben vizsgálják a térséget, foglalkoznak majd a változó nagyhatalmiság és a balkáni kisállami helyzetek kölcsönhatásának feltárásával, a nemzeti identitások, Európa-képek, határképzetek, nagytérségi gondolkodás és önképek kialakulásával, de azzal is, hogy a magyar gazdaság ebben a balkáni relációban mit végez, és mit tehet. Nem utolsósorban a határontúli magyar területek vizsgálata is fontos (Vajdaság, Baranya-háromszög) abból a szempontból, hogy milyen határokon átnyúló kooperációk alakultak ki. A kutatási folyamatban mintegy 30 kutató vesz részt, nem csak magyarok, de boszniai és török kollégák is.

Hajdú Zoltán a balkáni kisállami geopolitikákról tartott rövid, ám hasznos és információdús előadást, majd Erős Ervin, a CESCI Balkans igazgatója mutatta be azt a tanulmányt, amelyet az UQA megbízásából készítettek el. Ebben a Pécsi Tudományegyem jövőbeni szerepét vizsgálták meg, a Balkán Kutatások Központjának feladatkörét, és az itt végzett tevékenység lehetséges hozadékaira is rávilágítottak. A fejlesztési irányok között az oktatásban a mesterszak és doktori képzés fontosságát emelték ki (amelyek magyar és angol nyelven is elérhetők), valamint a speciális képzési programok indítását hangsúlyozták. A kutatások terén egy olyan tudásbázis kialakítását tűzték ki célul, amely közvetíteni képes a magyar szempontokat a Balkánnal kapcsolatban. Nem elhanyagolható a hálózat- és kapcsolatépítés sem, ahogy az üzleti szolgáltatások körét is ki szükséges alakítani.
A minikonferencia zárásaként a konzorciumi partnerek képviselői is felszólaltak, majd a délután folyamán az egyes kutatócsoportok munkatársai tartották meg első megbeszéléseiket.

Győrffy Zoltán

Győrffy Zoltán

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni