Másodszor pályázik a Pécsi Tudományegyetem rektori posztjára dr. Miseta Attila. A jelenleg regnáló rektort pályázata részleteiről kérdeztük.
Miért pályázol ismét a rektori címre?
Sikerült létrehozni egy olyan rektori vezetői csapatot, ami elkezdte az egyetem számára fontos változások menedzsmentjét. Úgy gondolom, hogy minden nehézség (COVID-19, szervezeti átalakulások) ellenére az elmúlt négy év sikeres volt. Az egyetem lényegeset lépett előre, a hallgatói létszám emelkedett, a tudományos közlemények száma nőtt, nagyon jelentős fejlesztések mentek és mennek végbe, de még messze vagyunk attól, hogy optimális legyen a helyzet.
"Erősíteni kívánom a rektori vezetés rálátását a gazdálkodási folyamatokra" - írod a pályázatban, máshol "takarékos működést" említesz. Mit értesz ezek alatt?
2015-ben jött létre Kancellária intézménye, ami egy olyan hatalommegosztást jelentett, melyben a korábbitól merőben eltérő csatornákra terelte a gazdálkodást, és a rektori vezetés ráhatása e tekintetben csökkent. Szerencsés módon most olyan a gazdasági vezetéssel az együttműködés, mely lehetővé teszi a fejlődést ebben az irányban is. Éppen ezért újra abban gondolkodom, hogy a rektori vezetésen belül egy hozzáértő kolléga tartsa a kapcsolatot a Kancelláriával.
A dereguláció markáns eleme volt a korábbi pályázatodnak és a mostaniban is szerepet kap. Mi történt eddig e téren, mi a terved e téren a jövő nézve?
Egy humoros amerikai írás szerint az adminisztráció minden átszervezése azzal jár, hogy a folyamatok bonyolultabbak, lassabbak és pontatlanabbak lesznek. Úgy gondolom, lehet ebben valami. Végig kell néznünk azt, hogy az eljárásrendjeinkben hol vannak olyan lépések, melyek feleslegesek, elavultak vagy kihagyhatók. Például ne kelljen féltucatnyi embernek aláírnia egy megrendelőt!
Azt gondolom, hogy egy áramvonalasított rendszert kell kialakítani, megfelelő számú, hatékony adminisztrátori gárdával, melynek a legfontosabb tagjai egy életpályát akarnak befutni az egyetemen.
A vitán is beszéltél erről az adminisztrációs életpályáról. Ezen mit értesz?
Megfelelő fizetést, ami tulajdonképpen ha el nem is éri, de közelíti, amit a piac kínál. Előrelépési lehetőséget. Vagyis egyfajta nyugalmat, megbízhatóságot és persze munkát.
Hogyan tervezed megvalósítani az oktatói gárda fejlesztését, illetve nemzetköziesítését?
Azt hiszem, országunkat az elmúlt évtizedekben sajnos sok olyan kiváló oktató/kutató hagyta el, akik most már a nyugdíjhoz közelednek. Ők munkaerő-utánpótlást jelenthetnek számunkra, hiszen az a tudás, amit külföldön megszereztek, itthon is kamatoztatható. Tudnék korábbi példákat mondani, de
bízom abban, hogy sok szakembert vissza tudunk majd csábítani a PTE-re.
Biztos vagyok benne, hogy Pécsett számukra is érdemes néhány olyan évet eltölteni, mely alatt újra lesz lehetőségük hallgatókkal találkozni, kutatásokba bekapcsolódni, és ez vonzerőt jelent.
Miért fontos, és hogyan kivitelezhető a képzési portfólió modernizálása?
Nyilvánvaló, hogy
a képzési portfóliónak meg kell felelnie a változó társadalmi igényeknek.
Tartósan nem tarthatunk fent olyan képzési formákat, amelyek a változásokra nem reagálnak, és ahhoz vezetnek, hogy az ezeken a szakokon végzettek nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni. Emellett valóban használható szakmát kell a hallgatók kezébe adnunk, hogy rendelkezzenek olyan, a gyakorlatban is hasznosítható technikákkal, amelyek segítik azt, hogy gyorsan el tudjanak helyezkedni, és be tudjanak illeszkedni a munkahelyükön. A gyakorlati képzéseknek természetesen komoly technikai feltételei vannak, és ezeket is egyre növekvő mértékben szükséges biztosítani.
Többször említed a pályázatban a lemorzsolódás csökkentését. Mi a terved, hogyan lehetne ezt elérni?
Részben oly módon, hogy eleve nem veszünk fel olyan jelentkezőket, akik alulteljesítenek. A tapasztalat egyébként az, hogy ezek közül sokan ugyan felvételt nyernek, de már meg sem jelennek az első órán, vagy nagyon hamar kiesnek.
Azok számára, akik a felkészülésben rendelkeznek bizonyos hiányosságokkal, igyekszünk minél több felzárkóztató kurzust indítani.
A hallgatók egy része szociális okok miatt nem tudja folytatni a tanulmányait. Számukra próbálunk olyan lehetőségeket biztosítani, amelyek egyrészt a megélhetést (olcsó szállás, étkezés) könnyítik, másrészt többletbevételhez tudják juttatni a hallgatókat például olyan diákmunkák révén, melyek nem összeegyeztethetetlenek a tanulmányaikkal.
Mindhárom területen igyekszünk előre mozdulni.
Kétségtelen tény, hogy tanulmányi elégtelenség miatt a hallgatók egy részének másutt kell próbálkoznia, képességeinek megfelelő más szakon, vagy a munka világában. Igyekszünk a korábbinál komolyabban felmérni a tehetségeket, ami egyben egyfajta tanácsadásnak is tekinthető:
a célunk az, hogy a hallgató biztosan olyan helyre kerüljön, ahol boldog tud lenni.
Hogyan gondolod megvalósítani a "saját oktatási hírnevünk erősítését"?
E tekintetben a legfontosabb az elégedett végzett hallgató és az elégedett munkáltató, aki tudja, hogy akik a PTE-s diplomával rendelkezők jól teljesítenek. Motiválnunk kell a hallgatóinkat, és részükre maximálisan biztosítanunk azokat a peremfeltételeket, melyek az elméleti és gyakorlati tudás megszerzéséhez szükségesek. Van is egy olyan elképzelésünk, mely mentén a tanításcentrikus oktatás helyett inkább a tanuláscentrikus oktatást helyezzük előtérbe. A modern digitális technikák elterjedésével új lehetőséghez jutott a hallgatóság. Sajnos néha azt is látni, hogy az internet és a közösségi média olyan kérdésekre kínál kész megoldásokat, amelyeken pár évtizeddel korábban gondolkodni is kellett.
A gondolkodást nem szeretnénk kiváltani.
Hogyan alakulnak a PTE ipari kapcsolatai? Elsősorban a végzettek elhelyezkedési esélyeire gondolok.
Itt is történtek előrelépések. Úgy tartják, hogy a Dél-Dunántúlra a vállalatok azért nem jönnek, mert nincs munkaerő, a munkaerő pedig azért megy el, mert nincsenek vállalatok. Azt javaslatot tettem a Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi ülésén, hogy a régió vállalatai biztosítsanak ösztöndíjakat azokon a területeken, melyeken munkatársakra van szükségük. Ezzel elköteleznék azokat a fiatalokat, akikre számítani akarnak a következő években, akik pedig a munkahelyük révén valószínűleg itt is telepednének le.
A kérdés másik aspektusa az, hogy az állam, illetve különösen az ITM részéről számos olyan pályázat jelenik meg, melyeket akkor lehet nagyobb valószínűséggel sikerre vinni,
ha a pályázó cég együttműködik az egyetemmel. Utóbbihoz a PTE-n is szemléletváltásra van szükség, de én úgy gondolom, hogy ez a folyamat már elindult.
Azt írod a pályázatban, hogy szervezeti szinten erősíteni kell az immunitást - milyen konkrét lépéseket tennél a PTE polgárainak mentális egészségének megőrzéséért?
Már az egyetem egészére kiterjesztve is működik az a szolgáltatás, mely az orvoskarról indult, de már mindenütt működik és egyebek mellett ezt célozza. Az elmúlt években több százan vették igénybe, nemcsak preventív, vagy a koronavírussal kapcsolatos aspektusai miatt, de stresszes helyzetekben - legyen az vizsga, szociális, vagy az ukrán helyzet - felmerülő lelki problémák kezeléséhez is hozzájárul.
Ide tartozik, hogy ombudsman is a PTE polgárainak rendelkezésére áll, továbbá ingyenesen elérhető a jogi tanácsadás is. A szorosan vett oktatási tevékenységen túl további támogató tevékenységeket is szervezünk tehát, elsősorban a PTE polgárai számára, de az egyetem társadalmi felelősségvállalása jegyében nyitunk a város és a régió lakosai felé is.
Többször nyilatkoztál arról, hogy a modellváltás új lehetőségeket nyit meg az egyetem előtt – mit értesz ezen konkrétan?
A modellváltás kapcsán az egyetem többlet anyagi lehetőségekhez jutott, amely a fizetésemelés révén javította a dolgozói közhangulatot. A teljesítményértékelési rendszer pedig lehetővé teszi, hogy a többletteljesítményt anyagiakkal jutalmazzuk a jövőben is - ennek anyagi forrása a modellváltásnak köszönhetően biztosított.
Másrészt olyan további többletforrások állnak rendelkezésre, melyek okos felhasználása segíti, hogy az egyetem előrelépjen. Rendelkezünk továbbá infrastruktúra fenntartási támogatással, ami korábban nem volt és hiánya komoly problémát jelentett. Több más, ún. poolt tudunk létrehozni, amelynek a célja például a nemzetköziesítés, a lemorzsolódás csökkentése, a tudományos publikációk számának növelése, az innovációk számának a növelése. Kiemelném, hogy fontos az innovációmenedzsment hatékonyabbá tétele is, ami azt segíti elő, hogy a szabadalomból piacosítható termék is születhessen.
A rektort a Szenátus választja. Miért rád szavazzanak?
Azt gondolom, hogy az elért eredmények, illetve a személyes tapasztalatok fontosak.
A vitán is idéztem a prezentációmban Jimmy Cartert, aki szerint “aki nem mer nemet mondani bizonyos kérdésekben, az a legkisebb közös teljesítménytöbbszöröst célozza meg”. Nem voltam az a fajta vezető, aki mindenben igyekezett a szenátorok kívánalmait teljesíteni, de talán olyan voltam, aki a legtöbb fontos kérdésben jó döntést hozott.
Az elmúlt időszak sok váratlan (koronavírus) és gyors (modellváltás) és rettenetes (ukrán helyzet) dolog történt. Hogyan készítenéd fel a PTE-t egy ezekhez hasonló, előre nem látható, de az egyetem életét meghatározó változásra?
Úgy gondolom, hogy a coviddal kapcsolatban országos átlag felett jól teljesítettünk, az adatok is ezt támasztják alá. Mind a prevenció, mind a gyógyítás jól működött minden nehézség ellenére. Ami az ukrán helyzetet illeti: megpróbáljuk elhelyezni azokat, akik tanulmányaikat félbeszakítani kényszerültek, és a remélhetőleg rövid átmeneti időszakban a PTE-n szeretnének tanulni. Természetesen minden módon részt vállalunk a segélyezési akciókban is.
Az ilyen váratlan helyzetekben szerintem a legfontosabb az, hogy viszonylag rövid időn belül, de megfontolt, határozott döntések szülessenek. Meggyőződésem, hogy például az Operatív Stáb létrehozásával és működésével bizonyítottuk azt, hogy gyorsan és hatékonyan tudunk a kihívásokra reagálni.
