I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia címmel zajlott tudományos tanácskozás a PTE KTK-n március 23-án a Marketing és Turizmus Intézet szervezésében. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy fókuszba helyezzék a turizmus és a marketing kapcsolatát. Tíz magyar nyelvű és egy angol nyelvű szekcióban Generációk a turizmusban alcímmel a tudományterület kurrens témáiban tartottak előadásokat. A konferenciáról Törőcsik Mária intézetigazgatóval beszélgettünk.
Mi indul el ezzel a konferenciával?
Megmutatjuk mi kezdődött el három évvel ezelőtt a PTE Közgazdaságtudományi Karán. Ugyanis akkor kezdtük el a Turizmus szakot alapképzésként, most végeznek az első évben kezdett hallgatók. Ez a három év kellett ahhoz, hogy az eredetileg marketing túlsúlyú képzésünkben a turizmus egyre inkább helyet kapjon, s így a Marketing és turizmus intézet összecsiszolódjon és komplexé váljon. Ebből jött az ötlet is, hogy a turizmusnak a marketing oldalát erősítsük és mutassuk meg, s találkozási ponttá is váljon a konferencia, mert ilyen korábban nem létezett. Ugyanez a folyamat – a marketing tanszékhez került a turizmus oktatása – több helyen is lezajlott az országban. Még a kollegáknak is ismerkedniük kell egymással, nemcsak a két tudományterültnek.
Mit jelent a nemzetközi jelző?
Elképzelésünk szerint az angol nyelvű turizmusképzés is be fog indulni a közeljövőben, ezért fontos a hálózatépítés. Először a határmenti országokkal kezdjük, majd később távolabbra is tervezünk nyitni.
Miért a generációkat választották tematikának?
Azért a Generációk a turizmusban alcímet választottuk, mert izgalmas kérdés, hogy mennyire más elvárásai vannak a fiatal, a közép és idősebb generációnak. Indult egy olyan kutatás is, amelynek a központjában épp a generációk állnak.
Mert milyenen ezek a generációk?
A generációkról szinte mindenkinek van véleménye.
Többféle kiindulópontot lehet választani. Én három nagy generációt látok. Klasszikusan harminc évenként vágják el egymástól a generációkat. Ehhez képest létezik a médiageneráció fogalom, ami sokkal kisebb, tíz-tizenötéves szakaszokra bontja a szakaszokat, így sokkal több érdekesség mondóható el egy-egy generációról. Kérdés, hogy tényleg külön generációkról beszélhetünk-e. Egyértelmű, hogy most egy paradigmaváltás zajlik, akár a kultúrát nézzük, akár a digitalizáció hatása felőle vizsgáljuk a turizmust… Ma másképp döntenek az emberek, másképp élik a mindennapjaikat, mint korábban. Most a generációs feszültségek vannak előtérbe helyezve, számomra ennél izgalmasabb a generációs együttműködések kérdése. Hogyan lehet összefűzni a generációkat úgy, hogy az mindenkinek jó legyen.
Mert lehet, hogy nem baj, hogy az idős generáció tudja, mi az a közösségi média, de fogalma sincs a működéséről.
Lehet, hogy az ő lassabb élettempója sokat segít a fiataloknak és a gyereknek, hogy az élet egy másik oldalát is megismerjék. Ilyen szempontból is, nemzedékek közötti magatartás is érdekes. Marketingesként az is érdekes, hogy könyvet ki vásárol. A kulturális turizmusnak például egyértelműen az idősek a vásárlói. Akkor viszont nem biztos, hogy a QR-kóddal be tudjuk terelni őket valahová.
A turizmus szak első végzősei mennyire kapnak piacképes diplomát?
Abszolút piacképesek lesznek. Most vannak az utolsó oktatási félévben, hátra van még egy félév gyakorlatuk, majd a diplomadolgozat és a védés. A piac szívesen veszi fel ezeket az embereket, a turizmusban hiányhelyzet van, keresik a szakembereket az állásokra.
Helyben milyen kapcsolatokkal rendelkezik a szak?
Fontos számunkra, hogy kapcsolatokat építsünk ki, hogy akár helyben is szakmai gyakorlati helyhez jussanak a hallgatóink. Az más kérdés, hogy mennyire veszik igénybe a szaktudásunkat. Mennyire kíváncsiak a gondolatainkra. Az oktatóink zöme több szálon kötődik a helyi turizmus valamelyik intézményéhez.
