close
CímlapEDUCHidak építése és bővítése

Hidak építése és bővítése

2022. július 27.

A European Digital UniverCity (EDUC), a Potsdami Egyetem által vezetett nyolc egyetem szövetsége további négy évre kap támogatást az Európai Bizottságtól – jelentette be ma a Bizottság. Az EDUC egyike annak a 17 kísérleti egyetemi szövetségnek, amelyet az EU 2019 óta finanszíroz. A támogatás összege a szövetség egészére 12,8 millió euró, négy év alatt.

A Potsdami Egyetem és hét európai partneregyeteme: a Paris Nanterre és a Rennes 1 (Franciaország), a Cagliari (Olaszország), a Masaryk (Csehország), a PTE (Magyarország), a Jaume I (Spanyolország) és a University of South-Eastern Norway (Norvégia) ma kapott arról megerősítést, hogy további EU-finanszírozásában részesül. A pilot program első három évének sikereire építve a szövetség célkitűzése, hogy elmélyítse a nyolc egyetem együttműködését az innovatív mobilitások és a tantervek nemzetközivé tétele terén. Az elkövetkező négy évben tovább kívánják fejleszteni közös virtuális campusukat, a digitalizáció segítségével összekapcsolják a kutatást és az innovációt az oktatással, közös diplomaprogramokat indítsanak, valamint megerősítsék térségeik társadalmi hálózatait, ökoszisztémáit.
A Potsdami Egyetem nagyon várja a további együttműködést európai egyetemi partnereivel.

„Tíz év múlva a hallgatóknak nagyrészt maguk határozhatják meg tanulmányaik időtartamát, helyét és tartalmát európai szövetségünk keretein belül”

– mondja a Potsdami Egyetem nemzetközi ügyekért és támogatásszervezésért felelős alelnöke, dr. Florian Schweigert professzor. Az elkövetkező tíz évben az EDUC Szövetség tagjainak jelenlegi együttműködése várhatóan koherens struktúrákká fejlődik, amelyek alapvetően megváltoztatják azt a módot, ahogyan a partnerek egyéni küldetéseiket teljesítik az oktatás, a kutatás, az innováció terén, a társadalom szolgálatában. A European Digital UniverCity célja, hogy valódi európai egyetemmé fejlődjön.

Dr. Tarrósy István professzort, a PTE Nemzetközi Igazgatóság vezetőjét, az EDUC pécsi szakmai vezetőjét kérdeztük a részletekről.
Mennyire volt várható az EDUC folytatása?

Nagyon bíztunk abban, hogy sikerrel pályázunk a folytatásra! Több okunk volt erre: egyrészt - főleg a potsdami kollégák munkájának köszönhetően - profi volt a pályázati előkészítő szakasz, másrészt az indulás óta a szövetségünkhöz csatlakozott norvég és spanyol partnerek is komolyan hozzájárultak a pályázati anyaghoz, ráadásul külső szakértő segítségét is igénybe vettük. Komoly volt az előkészítő munka, az elmúlt félévben hetente legalább húsz online találkozónk szólt csak és kifejezetten erről. Ilyen értelemben nem ért meglepetés, inkább az érdekelt, hogyan értékelik az eddigi munkánkat és az elkövetkezendőkre tervezett elképzeléseinket. A pályázaton elérhető maximális 100 pontból 91-et kapott az EDUC szövetség, ami igen komoly eredménynek számít.

A támogatást négy évre nyertük el, melyet plusz két évvel ki lehet egészíteni - akkora időtáv ez, mely már markánsan befolyásolja a szövetségünk tagjainak, sőt a teljes európai felsőoktatási tér további szereplőinek sorsát.

A szövetség égisze alatt összesen mintegy 200 000 hallgató tanul, és 31 000 oktató, kutató, valamint technikai és adminisztratív ügyekkel foglalkozó munkatárs dolgozik a kötelékében. 2027-re az EDUC egy újfajta transznacionális egyetemi közösség lesz, amely a többnyelvűség, az inklúzió, az interdiszciplinaritás és a digitális technológiák prioritásaira épül, és a lehető legjobban készíti fel hallgatóit a jövő társadalmi kihívásaira.

Mit értékelt az eddigi EDUC-tevékenységből a leginkább az EU?
A részletes bírálati anyagból jól látni, mennyire sokat jelentett, hogy az EDUC szövetség 8 egyeteme megfelelően reprezentálja az európai makrorégiót. A földrajzi diverzitás egyébként kritérium is volt.
Amit még kiemeltek, az az, hogy az elmúlt három évben egy szisztematikus építkezést folytattunk azért, hogy a hosszú távú céljainkat - egyebek között a közös diplomákat, a mobilitások új verzióit, a közös szakmai gyakorlatokat, közös kutatásokat, és mindezek összecsatolását az ökoszisztémába - megalapozzuk.
Ami az ökoszisztémát illeti: már megvalósult együttműködéseket is fel tudtunk mutatni! A pályázatban több, mint harminc külső/társult partnert foglaltunk bele cégeken és civil szervezeteken keresztül helyi kulturális intézményekig, iparkamarákig. Ez azt is jelenti, hogy

a szövetségben dolgozóknál és a hallgatóknál sokkal nagyobb az a kör, melyhez elér ezekben a régiókban az EDUC és a mögötte álló szellemiség.

Mi az, amire az elmúlt évek EDUC-os tevékenységéből te magad kiemelnél?
Összecsiszolódott a munkamódszertan a tagok között. Kezdetben nehézséget jelentett, hogy a különböző kulturális hátterek, különböző nemzeti jogszabályok, különböző értelmezések között megteremtsük a közös munka alapjait. Mondok egy példát: egyetemi diplomán nem minden EDUC-partner érti ugyanazt. A mi diploma fogalmunk nem fedi azt, amit a franciák  “diplôme” alatt értenek, illetve amit az angol “degree” szóval fejezünk ki. E fogalmak pontosabb megértését is össze kellett hangolnunk, de azóta intenzív és sikeres a közös munka.

Úgy tűnik, az EU egyre erőteljesebben egyetemi szövetségekben gondolkodik. Mit jelent ez az európai felsőoktatási tér tekintetében?
A 21. század felsőoktatását is globális szinten kell értelmezni. Az európai egyetemek között számos olyat ismerünk, amely már most is világszinten versenyképes - mások viszont annak ellenére, hogy sikerrel helytállnak a térségeikben, nem elegendően komptetitívek. Az EU úgy tervezi erősíti az egyetemeket, hogy

a szövetségi formációt preferálja. Ez az együttműködési forma ugyanis jóval többet jelent a hálózatoknál, mert rendszerszintű építkezést és mélyebbre ható reformokat tesz lehetővé.

A nemzeti szintű különbségeket összecsiszolva, az EDUC keretein belül úgy tudunk dolgozni, hogy önmagunk versenyképességét emelve a szövetségeseinkét is emeljük. Vagyis a pozitívumok nemcsak a tagok, hanem az összes európai partner előremenetelét is szolgálják. Mondok erre pár példát. Arra, hogy egy külföldi oktatót hogyan lehet foglalkoztatni, felvenni, ki lehet dolgozni egy közös, hatékony mechanizmust. Vagy meg lehet osztani azt a kapcsolatrendszert, melyet egy-egy partner önmaga számára már felépített - mi például a nyugat-balkánnal kialakított jó relációinkat, francia partnereinek pedig a maghrebi régióban kialakított külkapcsolati hálókat tudjuk megosztani az EDUC-tagokkal.
Nem titkolt cél, hogy létrejöjjön egy önálló jogi entitás is. Ez nem azt jelenti, hogy a szövetségben résztvevő egyetemek egybeolvadnak, hanem ez egy jogi keretet adhat az együttműködésnek.

Többször említésre kerülnek az EDUC kapcsán a közös diplomák. Hogyan valósulnak majd ezek meg, illetve miért jó az EDUC a hallgatók számára?
Az EU-ban szerzett diplomák elfogadtatása az EU-n belül meglehetősen egyszerű. Az EDUC keretében mi új, közös, kimondottan joint diplomaprogramokat akarunk indítani. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezekben mind a nyolc partner automatikusan részt vesz, de a végzettség az EDUC égisze alatt fog megjelenni és többet érni, mint az egyes intézményeknél megszerzett diploma. Emellett nem teljes diplomaprogramokat, hanem számos moduláris elemet felölelő, mikrotanusítványt adó közös képzést is kidolgozunk, melyek megszerzésével még versenyképesebb lesz a végzett hallgató a munkaerőipacon. Magam is részt vettem már egy-egy kurzusfejlesztésben, nem véletlen, hogy hatalmas érdeklődés övezi minden szövetségi tag részéről.

Úgy tudom, a PTE az EDUC-on belül jól teljesít, például a legtöbben tőlünk éltek a mobilitás lehetőségével. Mi várható a PTE számára az elkövetkezendőkben?
Az első három évben a tizenkét munkaprogramból egyet koordinált a PTE, ami a nemzetköziesítésre fókuszált. A következő időszakban sokkal több feladatot vállaltunk:

 

három PTE-s és három társkoordinációban megvalósuló feladatcsomagért felel majd a Pécsi Tudományegyetem.

Az első három évben 500 ezer euró volt a PTE-re allokált büdzsé, a most induló feladatokra összesen több, mint 1,2 millió euróból gazdálkodunk majd. Ez óriási feladat, de egyben hatalmas lehetőség is! Az érintett feladatcsomagok homlokterében szintén az áll, hogy találjuk ki, hogyan lesz jó mindenkinek, és ezáltal nekünk is.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni