Dr. Betlehem József általános és stratégiai rektorhelyettest kérdeztük arról, hogyan halad, hol tart a PTE stratégiája.
Előrébb léptünk a stratégiát tekintve, ez a februári Szenátuson is elhangzott. Hol tartunk most?
Magam is azt gondolom, hogy előrébb léptünk. Fontos előrebocsátani, hogy az elmúlt időszakban egy soha nem látott mértékű pozitív együttműködéssel sikerült találkozni a stratégiai fejlesztés eddigi folyamatában. Ez gyakorlatilag eljutott abba a fázisba, hogy sikerült összeállítani azt a típusú cél- és indikátortérképet, amely kielégíti az ágazatirányító, a fenntartó kuratórium, illetve az egyetem saját magával szemben támasztott céljait, és az ehhez kötődő indikátorait is. Ezt a Szenátus elfogadta a február hó folyamán. Sarokkő volt ez! Az UQA is pozitív attitűddel fogadta el az eddigi fejlesztés eredményét.
Mi a következő lépés ezután az intenzív munka után?
Nem állhatunk meg, hiszen egy komoly szakértői csapattal sikerült megszólítanunk minden kar vezetését és az ott a stratégiaalkotásban szerepet játszó legfontosabb kulcsszemélyeket.
A munkánk viszont mégiscsak akkor fog majd beteljesülni, ha az ezekhez rendelt indikátorokat tényleges, valós adatokkal lehet feltölteni.
E mentén jött létre egy részben erre dedikált szervezeti egység is, a Felsőoktatási Adatelemző és Teljesítményértékelő Központ. Továbbá a Rektori Kabinet humánerőforrása egy új stratégiai monitoring szakértő munkatárssal is bővült.
Mi ennek az új egységnek a feladata, milyen keretek között működik?
Ez jelenleg rektori vezetői döntés értelmében a Közgazdaságtudományi Karon létrehozott szervezeti egységként működik, elsősorban dr. Schepp Zoltán rektorhelyettes úr felügyelete alatt. Részben ott összpontosul az a fajta tudás, amelyik ezeknek az adatoknak a módszertanilag megalapozott kinyeréséhez vezethet, illetve ott van arra is mód, hogy a szakmai fogalmaknak, tartalmaknak tisztázása is végbemehessen. E központ feladata az, hogy minden olyan fajta döntést elő tudjunk készíteni, mely ehhez az akadémiai területhez kapcsolódik – azt gondolom, az ilyetén megalapozott döntések a jövő sikerességi zálogát is jelentik.
Reményeink szerint – és ebben mind a Kancellária, mind az egyetem vezetése vállvetve dolgozik –, hogy elérhetővé váljanak az egyetem számára belső vagy külső források, amelyek ezeknek az indikátoroknak a megvalósítását szolgálják, ennek révén pedig ezek előre tervezhetőek, priorizálhatóak, és mindenki számára transzparensek lesznek.
Azt gondolom, hogy ennek a célnak a teljesítése reális cél tud lenni abban az esetben, ha ugyanez a fajta intenzitás és együttműködés meg tud maradni valamennyi szereplő részéről. A központ munkája a stratégiához való csatlakozáson túl a közfeladat-finanszírozás kapcsán meghatározott indikátorok iránti szükségleteket is kielégíti.
Ezzel párhuzamosan egyébként folyik az a további fejlesztőmunka is, mely jelenleg az úgynevezett részstratégiák összehangolására fókuszál, és ezt követi majd nagyjából ezzel párhuzamosan az úgynevezett támogató területi stratégiák szinkronizálása is.
Mit fed ez?
A cél- és indikátortérkép megvalósulásához szükséges az, hogy a szervezeti egységek tisztában legyenek azzal, hogy saját erőforrásaikat milyen cél mentén kell tudni majd optimalizálni, és mi az adott szervezeti egység valós, tényleges célja a kiszolgáló területeket illetően.
Azt gondolom, akkor lesz teljes a kép, ha ezek minden egyetemi polgár számára világos itinert tudnak a jövőt illetően jelenteni.
Reményeink szerint a tanév végére újabb mérföldkőhöz tudunk elérni azzal, hogy a részterületi stratégiákat összehangoljuk, illetve bizonyos cél- és indikátorok tartalommal, adatokkal való feltöltése is meg tud valósulni.
Mennyire lesz dinamikus az erről való kommunikáció az érintett egységek között és kifelé?
Szeretnénk dinamikusabbá tenni a stratégiai fejlesztésről szóló kommunikációt, hogy időről-időre érthető, világos tájékoztatást adjunk az egyetemi polgárok számára arról, miért is lényeges ez a stratégiai fejlesztés. Fontosnak tartom, hogy
mindenki tudatában legyen annak, hogy az ittléte és munkája nem céltalan, hanem egy egész egyetem magasabb rendű céljaihoz és hatékonyságához járul hozzá a maga területén, mindennapi munkájában elvégzett feladataival.
