Nagyágyúk inspirálták a pécsi érdeklődőket arra, hogy merjenek innovatív megoldásaikkal startupot indítani. Az InnoPécs április 18-i rendezvényén a PTE Műszaki és Informatikai Karán párhuzamos szekciókban előadók és kiállítók is várták, hogy tapasztalataikról beszámolhassanak. Bár egyértelmű volt, hogy az informatikus hallgatók az óráik helyett ültek be a rendezvényre, remélem, hogy akkor is ekkora tömeg lett volna, ha mondjuk, vasárnap este lett volna az esemény.
A neves gazdasági lapok cikkeiből ismert sikeres startupok szerethető, közvetlen vezetői és munkatársai jöttek el, akik tényleg nyitottak voltak a hallgatók kérdéseire.
A laza és fesztelen légkörű rendezvényt Medvegy Gabriella dékán nyitotta meg, majd olyanoknak adta át a terepet, mint a Prezi, a Games for business, az IBM Budapest Lab (volt Ustream), vagy a DevMads. Lelkesítő volt, hogy az előadók között voltak pécsiek, a PTE-hez köthetők, vagy itt végzettek, sőt, olyanok is, akik nem informatikusként, hanem más tudományterületekről oda keveredve kovácsolták szerencséjüket a különböző számítástechnikához köthető innovatív startupoknál.
Játékos jövő
„Egyik tanárom, konkrétan Tarrósy István hatására kezdtem el 2004-ben önkéntes munkát vállalni. Az évfolyamtársaim értetlenkedve figyelték, hogy fizetés nélkül dolgozom a Pécsett akkoriban alakult American Cornernek. 2005-ben egy angliai képzést hagytam ott azért, hogy visszatérhessek a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektben dolgozni. Ekkor figyeltem fel egy pécsi cégre, ami a Pécsi Tudományegyetem számára készített el egy szimulációs játékot a beiskolázás kapcsán. Ez Vendler Balázsék cége, a MarkCon volt, s
mivel ez a játékosított szimulációs platform akkor kifejezetten újdonságnak számított, az egyetemen túl hamar felfigyeltek rá más vállalatok is.
Így az ezzel foglalkozó részleg önállósodott, a kezdetben 10 fős csapat ma 15-16 főt számlál.” – mesélte előadásában Filák Péter, a Games for business képviseletében. Dolgoztak már a litván IKEÁ-nak, a német SAP-nek, a Telekomnak, sőt, maláj partnereik is vannak.
Onboarding tréning, szervezeti ismeretek, eseménytámogatás, karrierfejlesztés a cégen belül, értékesítési tréning, employer branding – ezekre a célokra használják a már emlegetett platformot. Főleg PHP-ban programoznak. „Magyarország méretéhez képest sok a gamification-nal foglalkozó cég, de versenytársaink minden problémára új megoldással rukkolnak elő, vagyis a nulláról indulnak, mi pedig egy készterméket adunk el, szabunk testre és fejlesztünk folyamatosan.” – válaszolt egy kérdésre Filák Péter.
Ha nagy hal harap…
Az IBM Budapest Lab képviseletében Szilágyi Péter beszélt egyebek között arról, milyen érzés, és milyen változásokkal jár az egy feltörekvő startup életében, amikor szemet vet rá, s végül felvásárolja egy nagyobb vállalat. Itt a méltán híres Ustreamról van szó, amit az IBM kebelezett be. A Ustreamet 2006-ban alapította Fehér Gyula és két amerikai üzletember, s első körben az online társkereső programokat akarták videókkal feldobni, majd a hazájuktól távoli helyeken tartózkodó amerikai katonáknak adtak lehetőséget arra, hogy videón tartsák a kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel. Innen már gyorsan gördültek tovább: jöttek a reklámok, majd 2010-től a reklámmentes, előfizetéses verzió. 2012-ben a Sony Playstation 4 bejelentése,
és 2013-ban eljutottak oda, hogy az internet összes forgalmának 1,5%-a Ustream videó volt.
Az IBM hivatalosan 2016-ban vásárolta meg a Ustreamet. „Tudom, hogy az ilyen egyesülésekről rövidhírekben lehet olvasni, de higgyétek el, ez egy hosszú folyamat. Az ún. „due diligence” olyan másfél év.” – mondta Szilágyi Péter, majd hozzátett még pár érdekes dolgot: „Maradt a céges kultúra, a real-time feedback, és az, amit angolul blameless culture-nek neveznek. Ezt muszáj elmagyaráznom! Ha valami nem sikerült, természetesen elemezzük azt, hogy miért történt a hiba. Viszont ezután már nem azzal foglalkozunk, hogy ki volt, aki elkövette, és nem cikizzük halálba emiatt. Okulunk belőle, javítunk, és nem hánytorgatjuk fel neki ezentúl. Azt gondolom, hogy ez sajnos nem általános Magyarországon. A Ustreamnél az volt, és az IBM-nél is az maradt.” – magyarázta Szilágyi Péter, aki munkatársaival együtt amiatt is megkönnyebbült, hogy az IBM nem vezetett be náluk dress kódot, nyugodtan dolgozhatnak olyan ruhában, amiben csak szeretnének. Ami viszont változott, az a komoly pénzügyi ellenőrzés, mely egyszerre ad kontrollt és nagyobb lehetőséget is az új eszközök kapcsán, néhány új és bonyolultabb platform, a nagyobb piac. „Sok új rövidítést is meg kellett tanulnunk.” – tette még hozzá Szilágyi Péter. Előadását azzal zárta, hogy canvas-szal „kérdezte ki” a prezentációjának legfőbb pontjait a hallgatóságtól, a leggyorsabbak IBM Budapest Lab feliratos pólót nyerhettek.
Ötletes alapok
A kiállítók között ott volt például a Fotelgazda nevű startup, ami „az első gasztroreality” szlogennel fut. Valójában arról van szó, hogy az app segítségével egészséges és ellenőrizhető forrásból származó élelmiszerhez juthatnak akár a városlakók is, úgy, hogy a termelővel a neten keresztül tarthatják a kapcsolatot, sőt, monitorozhatják, mi történik az állataikkal, növényeikkel. Ahogy a „Hogyan indítsunk startup-ot?” című előadásból is kiderült, a Fotelgazdáéhoz hasonló ötlet mindenképpen fontos, de nem elégséges egy cégalapításhoz. Fontos az is, hogy megfelelő legyen a csapat,
és legyenek olyan mentorok is, akik tanácsaikon túl mind kapcsolati, mind pénzben értendő tőkéjükkel tudják támogatni az induló vállalkozást.
A következő InnoPécs rendezvényig akár „házon belül” is kereshetnek támogatót, információt és hátteret a PTE hallgatói: egyrészt figyelmükbe ajánljuk az egyetemi szinten a startupok segítésére szakosodott Simonyi BECD-t, illetve a küszöbön álló PTE Innovációs Napot.
