Komoly mérföldköve a Pécsi Tudományegyetem fejlődésének a Tudományos és Innovációs Park hálózatához történő csatlakozás, melyről január 26-án tartott sajtótájékoztatót a Pécsi Tudományegyetemen Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, Bódis József, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, Miseta Attila rektor és Betlehem József általános rektorhelyettes a PTE Szenátusi Tanácstermében.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a PTE-n kialakításra kerülő Tudományos és Innovációs Parkkal a már meglévő infrastruktúrához illesztve olyan tudományos és innovációs gyújtópontok kialakítását tűzték ki célul, amelyek
alkalmassá teszik a PTE-t vállalati fejlesztési igények befogadására, gazdaságélénkítési szerepkörének ellátására, és az egyetemen „megtermelt” tudás piaci alapokon történő üzleti hasznosítására.
„Dinamikus fejlesztések zajlottak az elmúlt években a Pécsi Tudományegyetemen” – mondta el dr. Miseta Attila rektor, majd felidézte: „Egyebek között a Modern Városok Program keretében sikerrel vezényeltünk le számos új beruházást, beleértve olyanokat is, melyek nehezen használható épületeket érintettek. A fejlesztésekből a PTE majdnem minden kara részesült.” A rektor azt is hangsúlyozta, hogy a Tudományos és Innovációs Park komoly szakmai előkészítést igényelt, motorja az azóta leköszönt Palkovics László miniszter, az akkor államtitkári posztot betöltő Bódis József professzor, és Gulyás Tibor, jelenleg helyettes államtitkár, a PTE egykori hallgatója.
„A Modern Városok Program PTE-s sikere és annak fenntarthatósága szép reményeket ad, hogy ezek a leendő Tudományos és Innovációs Park kapcsán is így valósuljanak meg”
– húzta alá dr. Miseta Attila, majd hozzátette: „Nehéz időkben is történnek jó dolgok.”
„Versenyképességi fordulat történt a magyar felsőoktatásban a modellváltással” – szögezte le Hankó Balázs, hozzátéve, hogy „az előrelépésnek mindig vannak irigyei”, majd olyan előremutató adatokat ismertetett, melyeket a modellváltás máris látható eredményei közé sorolt. Egyebek között említette, 2020. és 2021. között 26 százalékkal nőtt a legjobb minősített tudományos lapokban megjelent magyar publikációk száma, 40 százalékkal nőtt a kutatási-fejlesztési-innovációs ráfordítás, és a korábbiaknál három és félszer több szabadalom született. „A Horizont projektből, amiről most annyian kérdeznek, 71 százalékkal nőtt az elnyert támogatás összege, és lesznek a jövőben is pályázatok, elérhető források.”
A Tudományos és Innovációs Parkok magyarországi létesítése kapcsán leszögezte:
„A parkok egyik éllovasa a Pécsi Tudományegyetem. A kutatási kapacitást, a felsőoktatást és a gazdasági szereplőket összekötő intézmény kezdeteihez 4 és fél milliárdot biztosítunk.
Az sem titok, hogy azt szeretnénk, ha a magyar felsőoktatási intézmények a TOP egyetemek közé kerülnének” – majd hozzátette, hogy a világranglistán egy magyar egyetemet szeretnének az első száz helyezett között, ám hármat az európai egyetemek legjobbjai között. „Létezik egy innovációs rangsor is, melyben Magyarország jelenleg a 21. A célunk az, hogy 2030-ra a tizedikek legyünk. Ehhez tudástermelés kell, amit nagyjából kilencezer kutató jelenthet; tudásáramlás, melyet a tudományos és innovációs parkok biztosítanak, és tudástermelés, vagyis szabadalmak” – hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette: „Fontos, hogy a magyar fiatalok érezzék, hogy jó ma a magyar egyetemeken lenni, hiszen fejlődnek. Arra biztatom őket, hogy jelentkezzenek a felsőoktatásba.”
„A modellváltás szakmai kérdés” - szögezte le Bódis professzor, az UQA elnöke. “A források megkétszereződtek, a tudományos normatíva is visszatért, de dupla forrással… Komoly campusfejlesztési tervet állított össze az egyetem, haladunk vele előre. Ebben a keretben valósult meg az is, hogy legyen olyan tudományos innovációs ökoszisztémánk, mely a tudást a gazdasági szereplőkkel együtt tudja transzformálni a régióban. Erről szól a PTE Tudományos és Innovációs Parkja.
Jók az induló alapok, ma azt ünnepeljük, hogy az első lépés megtörtént”
- tette hozzá.
„Az optimista kezdetek után az út gyötrelmes volt, a válság akár a leálláshoz is vezethetett volna” – jegyezte meg dr. Betlehem József rektorhelyettes, majd a parkról elmondta:
„Fenntartható, működőképes programmal indulunk, a négy és fél milliárd forintos támogatás mellett a gyorsaságra is szükség lesz, hiszen a cél az, hogy 2023 novemberében elkészüljenek az épületek a Nyár utcában, ahol a hét kutatócsoport majd dolgozni fog”
– hangsúlyozta dr. Betlehem József, majd köszönetet mondott a Műszaki és Informatikai Karnak az építkezés és a tervek kapcsán nyújtott segítségéért. „Gyors adaptációra volt szükség” – tette még hozzá.
A PTE Nyár utcai telephelye elhelyezkedéséből fakadóan összeköti az egyes tudományterületeket, így a helyszín kiváló bázisként szolgál a már elindult, és a későbbi fejlesztések összefogására. A Digitális Adatelemző és Labor Központ költözik a jövőben több kutatócsoporttal a főépületbe. Egészségügyi és gazdasági adatok elemzésével, másodlagos nyersanyag és hidrogén-technológia hasznosítással, valamint intelligens egészségügyi alkalmazásokkal és eljárásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kutatócsoportok együttesen kapnak helyet ebben az épületben. Építészeti koncepciója maximálisan tiszteletben tartja az épület karakterét, homlokzatait, építészeti megjelenését és alaprajzi rendszerét, belsőépítészeti koncepcióját azonban a központ funkcionalitásának rendeli alá. Az alagsor északi irányban történő megnyitásával biztosítják az itt található közösségi terek természetes környezeti kapcsolatát.
Az egykori pulmonológia épületébe a későbbiekben a Tudásmenedzsment Center költözik be, ennek keretében kialakítandó kapacitások és folyamatok által egyrészt az egyetemi tudás áramlik az ipar felé, másrészt a gazdasági szféra igényeit is közvetíti a kutatók, oktatók, hallgatók irányába. A korábbi bejárat és lépcsőház-toldalék megszüntetésével új bejárati bővítményt kap az épület keleti irányból. Belsőépítészeti terei új munkakultúra kialakítására adnak lehetőséget, mint például coworking irodák, tehát egymástól függetlenül dolgozó személyek közösségi irodája.
A kivitelezés 2022 novemberében kezdődött, és várhatóan 2023 őszén fejeződik be. Az építési munkákkal párhuzamosan zajlik az épületek funkcionalitásához szükséges bútorok, számítástechnikai eszközök és kutatási eszközök beszerzése. A 7 kutatócsoport a tervek szerint 2024-ben veheti birtokba az elkészült Tudományos és Innovációs Parkot.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg, GINOP-2.3.1-20-2020-00007 pályázati kóddal.
Korábbi anyagaink a témában:
Hol tart most a PTE Innovációs Parkja?
Tudományos és Innovációs Park létesül Pécsett
