close
CímlapEgyetemi életKádár Insta avagy #Divatos # Mindennapok a hetvenes évek Magyarországán

Kádár Insta avagy #Divatos # Mindennapok a hetvenes évek Magyarországán

Vannak például egyes nyugati divatok, amelyek bizonyos mértékig nálunk is hatottak, más divatok pedig a hazai talajon is kitermelődtek. Ezek egyike a cinizmus és a közöny a közéleti kérdésekkel szemben. Nyugaton ez párosul a vadnyugatinadrág-viselettel meg a hosszú hajjal, a borotválkozás elhagyásával, sőt a „legfejlettebb” szektákban még a fehérneműviselést és a mosdást is elhagyják.[…] Ami itt fontos, az az, hogy a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég, és nem fodrászipari ktsz, és nem kell az ilyesmivel foglalkoznia.

Az idézet Kádár Jánostól származik az 1967. június 29-i KISZ Kongresszusról.

Kádár Insta avagy #Divatos # Mindennapok a hetvenes évek Magyarországán


A kiállítás diái, színes és fekete-fehér fotói a Kádár-korszak hetvenes éveinek divatos mindennapjaiba engednek betekintést, amikor a gazdasági fejlődéssel és az ideológiai enyhüléssel előtérbe kerülhetett a divatcikkek fogyasztása. Azzal a gondolattal játszottunk el, hogy a Kádár-korszak idejében milyen képi tartalmakkal és hashtagekkel lettek volna tele az Instagram profilok. A „legvidámabb barakk” megjelenített világa gyaníthatóan hasonlóan idealizált lett volna mint a mai Instagram. Hagyományosabb fotóleírások helyett arra törekedtünk, hogy a hashtag mint keresőcímke felidézze az adott korszak mindennapjait és különleges pillanatait. Divatfotókat látunk a tágabb értelemben, a korszak viseletkultúrájának dokumentációját, olyan amatőr fotókon és diákon keresztül, amelyek készítői ismeretlenek.
 

Kádár Insta avagy #Divatos # Mindennapok a hetvenes évek Magyarországán


Az emelkedő életszínvonal fokozta a divat és a ruházati ipar iránti hazai igényeket. A Ruhaipari Tervező Vállalat és utódintézményei egészen a rendszerváltásig meghatározták a szocialista ruházati ipart és divatot. A Ruhaipari Tervező Vállalat szakemberei egyre nagyobb rendszerességgel mehettek külföldi „divatlesre”. A hazai és külföldi divatbemutatók azonban csak „kirakatként” szolgáltak, nem azt mutatták meg, hogy mit lehet kapni majd az üzletekben. 1974-től a Magyar Divat Intézet feladata volt a divattrendeket összehangolni az alapanyaggyártók és festékgyárak tevékenyégével, és piackutatási jelentések alapján összeállítani a kollekciókat. A „Trend-kollekciókat” az adott időszak előtti évben mutatták be a tervezők és gyártmányfejlesztők, valamint alapanyaggyártók számára. A bemutatót minden esetben vita követte. A végleges kollekciót csak ezt követően láthatták a sajtó képviselői. Ezeken a „Specifikus bemutatókon” dőlt el, hogy a közönség mivel találkozhat majd a következő szezonban az áruházak polcain. A sztenderdizált modellrajzok és szabásminták kitermelték a lázadástól mentes, „szocialista jó ízlést”, amelyeket a Nők Lapja, a Pesti Divat és az Ez a divat újságírói méltattak hasábjaikon, és amelynek kontextusában a szocializmus ízlésbeli felsőbbrendűségét hirdették. A fiatalok ízlés- és öltözködéskultúráját az említett lapokon kívül a korabeli médiakultúra egyéb megnyilvánulásai, reklámok, mozifilmek, televíziós műsorok, társasági események, ünnepségek, bulik, sportesemények, KISZ építőtáborok is befolyásolták.


A kiállítás kurátorai: Dr. Doboviczki Attila PhD, adjunktus és Egri Petra (divat- és performanszkutató)
A kiállítás anyagának összeállítása a PTE Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszékének Médialaborjában történt.
 

Források:
Mindennapok Rákosi és Kádár korában: Új utak a szocialista korszak kutatásában, szerk. Horváth Sándor, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008
KÁDÁR János, Hazafiság és internacionalizmus ,Budapest, Kossuth Könyvkiadó,1968,


A program a PTE International Spring 2021 eseménysorozat része.
 

Nemzetközi Igazgatóság

Nemzetközi Igazgatóság

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni