Dr. Takács András a PTE Közgazdaságtudományi Kar újonnan megválasztott dékánja. Terveiről kérdeztem.
Dékánhelyettesként az előző érában is tevékenyen részt vettél. Miért pályáztad meg a dékáni posztot?
Úgy éreztem, hogy hétéves tapasztalatom alapján az alkalmasságom, motivációm adott, most vagyok abban az élet- és karrierszakaszban, amikor a legnagyobb erőt tudom erre fordítani. Magától értetődő döntés volt a részemről.
A kari honlapon olvasható összefoglalóban szerepel, hogy a karnak új kihívásokra kell reagálnia. Ilyen például a modellváltás, mely kapcsán új igények jelentkeztek a KTK-val szemben.
Ez a kar nem véletlenül szavazott igennel a modellváltásra, gyakorlatilag mi ennek előnyeit élvezzük, hiszen azon kevés karok közé tartozunk, akik eddig is piaci elvek szerint működtek. E szemszögből a modellváltás egyfajta validációja a több évtizede tartó törekvéseinknek. Nem volt szükség jelentős átalakításra, sőt,
a modellváltás egy sokkal biztonságosabb, tervezhetőbb pályát jelöl ki számunkra. Megadatik az a lehetőség is, hogy teljes egészében háttérbe szoríthatjuk a mennyiségi szemléletet.
Nem vagyunk rászorulva, és nem vagyunk érdekeltek a felvett hallgatók számának erőltetett növelésében, az egyre erősödő jelentkezői bázisunkra támaszkodva megtehetjük, hogy valóban a legjobb jelentkezőkből toborozzuk kezelhető méretű évfolyamaink tagjait.
Milyen kihívásokat látsz még? Koronavírus? Gazdasági válság? Orosz-ukrán háború?
Azt kell mondjam, hogy a koronavírus ma már nem jelent oktatási szempontból valós kockázatot, hiszen megtanult vele bánni a felsőoktatás. Egyik napról a másikra át tudunk állni a személyes oktatásból az online-ra, akár félév közben is. Az infláció és a rezsiköltségek jelentős emelkedése valóban komoly kockázati tényezők, új kihívást jelentenek az egyetem egészére nézve. A mi karunk régóta vállalati szemléletben működik, költségvetésünkben vannak tartalékok, melyekkel e kockázati tényezőket is bizonyosan kezelni tudjuk majd anélkül, hogy terveinken változtatni kellene.
Hogyan látod a közgazdaságtan területén a felsőoktatás helyzetét? Kérdezem azért is, mert több innovatív, rövid ciklusú képzés indul 2022 szeptemberétől a karon.
Úgy gondolom, hogy a rugalmasság minden képzési formánál alapelvárás. Ha már ezeket a rövid ciklusú képzéseket hoztuk szóba, ez az a forma, ahol ez 100 százalékban alkalmazható: bármilyen konkrét piaci igényre kidolgozható egy-egy program. De hangsúlyoznám, hogy nem ez a fő irány. Jóval fontosabb az, hogy profiltiszták legyünk, és a fő termékünk, az alap- és a mesterképzés legyen csúcsminőségű. Mindent ehhez is igazítunk: például már a felsőoktatási szakképzésen is igyekszünk a hallgatók felé kommunikálni, hogy az ott legjobb eredménnyel végzők alapképzésen tovább tudják folytatni tanulmányaikat, akár állami finanszírozott helyen is. Az alapképzésben résztvevő tehetségeket pedig a mesterszakra invitáljuk. Utóbbi igazi kihívás, hiszen a főváros és külföld olyan vonzerőt jelent számukra, hogy igen erős érvekkel kell előállnunk. Éppen
emiatt álltunk most neki a mesterképzés jelentős reformjának. Az a tervünk, hogy az alapképzést elvégző hallgatóinknak egy év alatt megszerezhető mesterdiplomát tudjunk felajánlani.
Ez azt jelenti, hogy a jogszabályi szempontból továbbra is kétéves és 120 kredites képzésbe olyan alternatív kreditgyűjtési lehetőségeket, kreditelismerési megoldásokat kívánunk beépíteni, ahol a hallgató a tanulmányaival párhuzamosan munkatapasztalatot is szerez. A munkatapasztalat kreditálásra kerül, továbbá extra krediteket vehet fel, amelyeket a szorgalmi időszakon belül hallgat le, jelentős önálló tanulási igénnyel, és így a kiemelkedő hallgatók két félév alatt össze fognak tudni gyűjteni annyi kreditet, hogy mesterdiplomához jussanak.
Vélhetően más intézmények részéről is meg fog jelenni ez a lehetőség, hiszen országos szinten több szakmai testületben felmerült ez a téma. Viszont büszkén mondhatom, hogy
az ötletgazdák mi vagyunk, az elsők között fogunk megjelenni ezzel a piacon, és abban bízunk, hogy a mi képzésünk jobb is lesz, mint a többieké.
A regionalitás fontos kulcsszava a dékáni pályázatodnak. Mit értesz ezalatt?
A fenntartónk részéről egyértelmű elvárás, hogy a régió központjának, motorjának kell lennünk. Attól leszünk mi jobbak, azzal tudunk hozzájárulni a régió vállalatainak, gazdaságának fejlesztéséhez, ha minél jobban megmutatjuk magunkat országos és nemzetközi szinten is. A nagy büszkeségünket jelentő nemzetközi akkreditált programunkban egy erős európai standardrendszernek tudunk megfelelni, és az ott szerzett tudás és tapasztalat a magyar nyelvű programjainkba is átáramlik. Ilyen módon a
végzettjeink bármely más akkreditált európai intézményben végzettel felveszik a versenyt.
Az, hogy a helybéli cégekkel próbáljuk szorosabbra fűzni a viszonyt, kapcsolódik ehhez:
célunk, hogy ezek a cégek ne csak egyfajta megrendelőként várjanak arra, hogy majd az igényeikre szabott tudású hallgató végezzen, hanem váljanak a képzési folyamat aktív részeseivé, akár kurzusok, esettanulmányok, szakdolgozati témavezetői szerepek révén.
Ez a fajta kooperáció jelentheti azt, hogy a végzős hallgató számára egy helybéli, mégis nemzetközi cég vonzóbbá válik a munkaerőpiacon, mint egy külföldi. Úgy gondoljuk, hogy ez mind a kar, mind a végzettek, mind pedig a régió gazdasága számára optimális.
Miben változnak ehhez képest a kar vállalati kapcsolatai?
Arra törekszünk, hogy a cégek vállaljanak részt a képzésből, és tevékenyen vegyenek részt jövőbeli munkavállalóik kiképzésében. Ennek vannak bevált szervezeti formái - például az ún. vállalati hetet emelném ki - de ennél nagyobban is gondolkodunk. Már most több példa van arra, hogy a tantárgy nevét is a cég adja, és saját vállalati rendszerével ismerteti meg a hallgatókat a szemeszter alatt. A kurzust elvégző hallgatókból lehetnek a cég gyakornokai, majd munkavállalói. Azt is szeretnénk, ha a cégek is megtapasztalnák, hogy a mesterdiplomás munkavállaló még értékesebb munkatársa lesz, mint az alapképzést végzett.
Akkor azt a méregfogat, amit szoktak mondogatni, hogy a végzettek azért hagyják el a régiót, mert nemzetközi piacon akarnak elhelyezkedni, ki is húzta KTK.
Egyre több olyan vállalat van, mely szeretne a vidék irányába terjeszkedni, ráadásul egyre inkább a távmunka, illetve az online munkavégzés dominál.
Dolgozhat valaki úgy, hogy egy budapesti vagy külföldi cég veszi alkalmazásba, de pécsi munkavégzési hellyel - így nem kell maga mögött hagynia sem az otthonát, sem a régiót, sem a kiszámítható, a fővároshoz képest alacsonyabb megélhetési költségeket, és mégis nemzetközi tapasztalatot és annak megfelelő fizetést szerezhet.
A nemzetközi térben mi az, amiben előre akartok lépni kari szinten?
Az üzenetünk egyértelmű: biztosan nem a nemzetközi hallgatói létszám növelése a cél. Egyik alapképzésünk már rendelkezik egy nemzetközi akkreditációval, és két éven belül szeretnénk elindítani egy mesterprogramunkra is ezt. Ezzel a magyar felsőoktatási piacon egyedülálló helyzetbe kerülhetnénk. A minőséget szeretnénk javítani, ez azt jelenti, hogy az az erős, komoly megerősítés, amit az akkreditáció jelent, a hallgatói minőségben is kifejezésre kerül majd.
Csak azt a hallgatót vesszük fel, aki tényleg erre a karra való. Örömest lemondunk a költségtérítéses bevételről, mert nem hagyhatjuk, hogy e programok minőségét lerontsa egy-két olyan hallgató, akik a belépést csak a költségtérítés ténye miatt érték el. Ennek megfelelően a felvételi ponthatáraink növekedni fognak, akkor is, ha ez akár enyhe létszámcsökkenéssel jár.
Ellentmondásnak tűnik, hogy egyszerre szerepel a programodban a regionalitás és a nemzetköziség. Feloldanád ezt az ellentétet?
Legkiválóbb professzoraink azért a legkiválóbbak, mert külföldön szereztek tudományos fokozatot, onnan hozzák haza a tudást, és azáltal lesznek itt a legjobbak. A nemzetközi programoknak ugyanez a szerepe a portfóliónkban. Eszünk ágában sincs a magyar képzéseket leépíteni és csak külföldi programokra koncentrálni, a nemzetközi programok tapasztalatait arra használjuk fel, hogy a magyar nyelvű képzéseink is nemzetközi minőségűek legyenek, ezzel pedig hozzá tudunk járulni a régió fejlődéséhez.
Az oktatói minőség terén nagy sikereket ért el a téren és az elmúlt időszakban a kar. Ezt hogyan szeretnéd fokozni, fenntartani?
Egyetlen gazdasági felsőoktatási intézményként a PTE KTK kapta meg az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést, amire nagyon büszkék vagyunk. Minden statisztika azt mutatja, hogy évről évre egyre nagyobb számosságban jelenik meg kari szerző tollából magas minőségű publikáció, mindezt úgy, hogy a kari állomány létszáma nem növekszik. Tehát ez valóban egy hatékonyságnövekedés, melynek természetesen megvan a felső határa, hiszen a publikálás kreatív és időigényes munka.
Vannak tudományos pályázati forrásaink, egyebek közt a tématerületi kiválósági program, ami több évre jelentős anyagi fedezetet nyújt a publikációs eredmények szerzőinek, illetve ami ott indikátorként nem könyvelhető el - például tankönyvírás - , arra a karnak szintén lassan évtizedes múltra visszatekintő kutatás-ösztönzési rendszere van.
A már bent lévő kollégák publikációinak tudományos színvonalának a fenntartása a cél. Ami az oktatóállományt illeti, biztos, hogy létszámbővítéssel is számolnunk kell. A célunk - hagyományainkat folytatva - a belülről történő építkezés.
Szeretnénk, ha a mainál több professzor lenne a dékáni ciklusom végére, de nem külsősök szerződtetésével. Azt szeretnénk, ha docenseink jutnának el arra a szintre, hogy egyetemi tanárok lesznek.
A kari infrastruktúrának a fejlesztése kapcsán mi várható?
Túlzott további beruházással most nem kalkulálunk, hiszen az infrastruktúránk teljesen rendben van. Az előző dékán jelentős sikere, hogy az épület teljes klíma- és szellőzőrendszer átalakításon esett át, számos teremben felújíttattuk a nyílászárókat - utóbbiak egyébként ráadásul vállalati szponzorációval történtek. Mindenképpen az állagfenntartás a cél. Van néhány olyan elképzelésünk is, melyeket a járvány indukált. Például felhagyunk azzal, hogy hagyományos számítógéptermeket építsünk, hiszen a hallgatók rendelkeznek eszközökkel, csak két dologra van e szempontból szükségük: erős internetre és áramra. Az összes tantermünket úgy szereljük fel, hogy minden ülőhelyhez tartozzon áramellátás. Innentől kezdve minden tanterem egyben gépterem is.
A tehetséggondozás és a hallgatói szolgáltatások terén gondolkodsz-e valamiféle újításban?
Összhangban a teljesítendő indikátorainkkal, a már régóta működő Alma Mater tanulmányi ösztöndíjprogramot jelentősen átalakítjuk. Eddigi funkciója az volt, hogy csökkentsük az állami helyekről kiszorult, de tanulmányi szempontból jól teljesítő hallgatók költségtérítési terheit. 2022 őszétől ezt kibővítjük a jól teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókra is, akik számára az ösztöndíj ténylegesen kifizetett összegként fog jelentkezni. Vagyis,
ha valaki felvesz és teljesít legalább harminc kreditet egy félévben, jó átlagot hoz a vizsgákon, és a tanterv szerint halad tanulmányaival, azt ösztöndíjjal jutalmazzuk - a kar pedig ezáltal biztosítja azt, hogy megfelel az előrehaladás és a lemorzsolódás kapcsán a fenntartó által támasztott elvárásoknak.
Így válnak a hallgatók partnereinkké ebben is. Évi több tízmillió forintos keretet szánunk csak erre.
Mi a véleményed, mi a PTE KTK legnagyobb előnye?
Büszkék vagyunk arra, hogy elég nagyra tudtunk nőni ahhoz, hogy nemzetközi színtéren is jegyzettek legyünk és a legmagasabb európai minőségi standardoknak megfelelve tudjunk működni, ugyanakkor meg tudtunk maradni elég kicsinek ahhoz, hogy továbbra is a hallgatókkal közvetlen kapcsolatot tartva, kezelhető csoportméretekkel, folyamatos interakción alapuló oktatást folytathassunk.
