Nincs olyan egyetemista, aki sosem parázott attól, hogy mi lesz most, mi van ha nem sikerülnek a vizsgák, ha nem tud elég kreditet gyűjteni, ha nem találja a hangot egy tanárral vagy csak nem találja a helyét. Vannak, akik jobban kezelik az ilyen helyzeteket és nem szorulnak külső segítségre, de akad olyan is, aki nincs a helyzet magaslatán és magának sem vallja be, vagy ha mégis, akkor sem biztos, hogy igénybe veszi azokat a lehetőségeket, melyek segítséget nyújthatnak egy PTE-s diák számára. Én is voltam hasonló helyzetben, nem voltam benne biztos, hogy a megfelelő helyen vagyok, de idővel megtaláltam az utam, azonban sokkal egyszerűbb lett volna, ha tudom, kikhez tudok fordulni tanácsért. Ez ügyben beszélgettem Dr. Árkovits Amaryllal, aki PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Mentálhigiénes Járóbeteg rendelés és Gondozó pszichiáter főorvosa, az S.O.S. Öngyilkosság Megelőzéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Kedves Amaryl, mennyire jellemző, hogy a diákok elmennek egy szakemberhez?
A diákok nem kérnek könnyebben vagy nehezebben segítséget, mint bárki más. Ez csak azon múlik, ki mennyire nyitott és mennyire érzi szükségét. Vannak, olyan időszakok mikor többen keresnek ilyen jellegű segítséget és van, amikor jelentősen kevesebben. De, mivel a pszichológusi, pszichiáteri segítség kérése egyre kevésbé tabu, egyre több az ismeretterjesztő cikk, interjú ezzel kapcsolatban, így ennek a lehetőségnek az igénybevétele is hamarabb megfordul bárkinek a fejében. A nehézséget talán az jelenti, hogy a diákok nem rendelkeznek állandó pécsi lakcímmel, s a pszichiátriai gondozóintézetek (ahol az állami betegellátásra van lehetőség) területi illetékesség alapján fogadhatnak pácienseket (ez azt jelenti, hogy egy adott lakcímű ember csak a lakcímének kijelölt gondozóintézetben jogosult a segítségnyújtásra). Természetesen, a lehetőség szerint, ha a terapeutáknak van szabad kapacitásuk, vállalhatnak olyanokat is, akik a lakcímük szerint más városba kellene, hogy járjanak, de a lehetőségek korlátozottak. A PTE-n van a Khairosz program, ahol ingyenes pszichológiai tanácsadáson vehetnek részt a hallgatók. Minden karra ki van kijelölve egy szakpszichológus, hogy a diákok számára is kényelmesebb legyen a szolgáltatás. A feladat nem egyszerű, hiszen egy ilyen folyamat nem egy – két alkalomból áll, sokszor hónapokat, akár éveket is igénybe vehet egy ilyen pszichoterápiás segítségnyújtás. A gondozóintézetek túlterheltsége miatt ez az időintervallum egyre csak tágul. Azonban sokszor találkozunk olyanokkal is, akik elhatározták, hogy leülnek beszélgetni egy szakemberrel, viszont ennek helyéül egy magánrendelőt kerestek fel, szerencsére ilyen szempontból Pécs jól ellátott város. A külföldi diákok főleg ezekbe a magánrendelőkbe látogatnak el, mivel sokuknak nincs biztosítása.
Mely időszakok a legkritikusabbak? Mikor keresnek a legtöbben segítséget?
Maga a vizsgaidőszak és az azt megelőző pár nap, egy – két hét. Ilyenkor kényszeresen is teljesíteni szeretnének a fiatalok, amely könnyen okozhat szorongást a túlterheltség és a folyamatos feszültség miatt. A másik nagyon pörgős időszak ebből a szempontból a félév kezdete, hiszen az mindig új kérdéseket vet fel.
Van olyan szak, vagy kar, ahonnan jelentősen többen érkeznek, vagy ez teljesen emberfüggő?
Igazából személye válogatja. Tapasztalataink szerint nem jellemző, hogy egy adott karról többen jönnének, ha csak úgy nem, hogy a diákok egymásnak adják az információt a segítségkérés lehetőségeiről. Persze vannak szakok, melyek elvégzése több stresszel járhat, mint minden ez is a személytől függ, vannak erősebbek és olyanok, akik nehezebben birkóznak meg ezekkel a nehézségekkel.
Milyen gondokkal szokott járni egy félévkezdés és egy vizsgaidőszak?
A leggyakoribb ok a félévkezdéskor, vagy inkább, akkor, mikor valaki elkerül otthonról és elkezdi az egyetemet, az maga az eltávolodás a családtól. Ezekben a hetekben, jönnek rá a fiatal felnőttek, hogy az albérlet vagy a kollégiumi szoba rendben tartása csakis az ő feladatuk, nekik kell bevásárolni azokat a háztartási dolgokat, amiket ez idáig biztosra vehettek, hiszen a szülők gondoskodtak róluk, többé nincs az, hogy az édesanya megkérdezi, mi legyen az ebéd, vacsora, ezentúl nekik kell gondoskodniuk magukról, elindulnak az önállóság útján. Persze másban is találhatnak kihívást. Sokan egy teljesen új városba költöznek, ahol senkit vagy alig-alig ismernek valakit. Egy ilyen helyzetben új kapcsolatrendszert kell kialakítani, ismét be kell illeszkedni egy társaságba. Ebben nagy segítség lehet a gólyatáborba való ellátogatás, de erre nincs mindenkinek lehetősége.
Ahogy már említettem a vizsgaidőszak mindenki számára megterhelő. Valószínűleg könnyebb lenne, ha a diákok óráról órára készülnek, de aki így csinálja sem ússza meg a stresszt, a fáradtságot és persze a legtöbb diák nem készül óráról órára. Az egyetemen sok változás éri a fiúkat, lányokat és így van ez a tanulással is, máshogy kell tanulni, mint a középiskolában, jóval többet kell olvasni és az időbeosztást sem kézhez kapják, hanem rajtuk múlik milyen lesz az órarendjük, mennyi vizsgájuk lesz a kötelezőkön kívül. Fontos, hogy ismerjék saját korlátaikat, de általában ezekkel a korlátokkal itt szembesülnek, ezért is nehéz ez a pár hét.
Lehet tenni valamit a problémák elkerüléséért?
Problémák mindig vannak! Azokat nem elkerülni kell, hanem szembenézni velük és megküzdeni. Természetesen a küzdő képesség, a helyzetekkel, az esetleges nehézségekkel való megbirkózás képessége egyénenként különbözik, de ezeket a képességeket lehet fejleszteni. Nem feltétlenül pszichoterápiával, hiszen az emberi kapcsolataink, barátságaink, szerelmeink, az, ahogy másokhoz viszonyulunk mind-mind a fejlődés lehetőségei. Akárcsak a krízisek. A fiatal felnőttkor a családról való leválás, az autonómia kialakulásának az ideje. Ez egy több évig tartó úgynevezett fejlődési krízis, melyet mindannyiunknak meg kell „ugranunk” ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, hogy kialakuljon az önálló identitásunk, hogy tudjunk válaszolni olyan kérdésekre, mint például: ki vagyok én. Ebben az időszakban, ahogy minden fejlődési krízis esetén, érzelmileg sérülékenyebbek vagyunk. Emellett óhatatlanul is kerülhetünk aktuálisan krízisbe, olyan lélektani állapotba, amikor az érzelmi egyensúly felborulásával kialakult válsághelyzetben segítséget kell kérnünk. Az, hogy valaki milyen helyzettől vagy szituációtól kerül krízisbe teljesen egyedi. Lehet például kapcsolati kudarc, szakítás, de lehet akár sikertelen vizsga is. Az azonban egyetemes, hogy a krízisek a fejlődés zálogai, s ha a krízisállapotban rejlő változás és fejlődés lehetőségeit kiaknázzuk, akkor sokszor egy érettebb, fejlettebb, teherbíróbb lélektani készletre tehetünk szert, mint ami a krízisállapot kialakulása előtt volt. Krízis helyzetben természetesen nem kell azonnal szakemberhez fordulni. Erre valók a barátok, ismerősök, rokonok, akikkel lehet beszélni a problémáról, akik biztonságot, támaszt tudnak nyújtani. Azonban akkor, ha ez a megküzdés nem megy valamiért (például nincsenek olyan bizalmas kapcsolatok az illető körül), vagy netán öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, célszerű szakemberhez fordulni. Az 1975 óta minden nap este héttől reggel hétig működő pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat egy olyan lelki elsősegély szolgálat, ahol krízisintervencióra, öngyilkosság megelőzésre speciálisan kiképzett önkéntes szakemberek várják a hívásokat. A hívás a hívónak ingyenes (80-505-390 a szám), emellett a hívónak lehetősége van az anonimitásra is és a titoktartás is természetes.
S.O.S. Telefonszolgálat
1975. január 1-jén alapult a Telefonszolgálat mely ma már több, mint 40 éve működik és nyújt segítséget az emberek számára. Az adatok szerint 2014-ben 1436 hívást fogadtunk, ebből az érdemi hívások közel egynegyede krízishívásnak minősült, melyekben a 'cry for help' kommunikáció sajátosságai egyértelműen felfedezhetőek voltak. A Telefonszolgálat hívásstatisztikái azt is jól szemléltetik, hogy megnőtt a 25 éves kor alatti hívók segítségkérése, ezáltal fokozott jelentőséget tulajdonítunk az ifjúsági mentálhigiéné hangsúlyozásának is.
Gyakran itt jelentkeznek elsőként a hívók azokkal az új típusú problémákkal, amelyekre az adott időpontban még nem alakultak ki megfelelő ellátó rendszerek. A krízis kreatív megoldásának előmozdításával nemcsak az inadekvát megoldások (szuicidium, alkohol, drog, egyéb pszichiátriai problémák, pl.: neurotikus tünetképzés) veszélyei eliminálódnak, hanem a személy új problémamegoldó stratégiákkal is gazdagodik, érettebbé, teljesebbé válik.
A Szolgálat munkájában kiemelt helyen szerepel az ügyelet, mely minden nap este 7-től reggel 7-ig ingyenesen hívható. A telefonszolgálat vezetékes telefonról a 72-es, 73-as és a 74-es körzetekből, mobiltelefonról az ország egész területéről ingyenesen hívható. 2011 január 1.-től a Telefonszolgálat csatlakozott az egységes európai hívószámhoz, így hívható Európa egész területéről. A Telefonszolgálat kortól, nemtől és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül igyekszik segítséget nyújtani a hívóknak. A hívásokat jelenleg 26 speciálisan kiképzett szakember fogadja.
S.O.S ÉLET Telefonszolgálat minden nap este 19-től reggel 7-ig elérhető az alábbi telefonszámon: 06-80-505-390, 116-123
