Az idei évben is megrendezték a könyvtári éjszakát április 20-án a Tudásközpontban. A mélyföldszinten található, szisztematikusan elrendezett asztaloknál többek között dietetikai tanácsadói pult, a Licorice társadalmi vállalkozás újrahasznosított anyagokból készült ékszereinek standja, valamint spinning várta az érdeklődőket. A standok mellett tematizált előadásokkal is készültek a szervezők az eseményre érkezőknek.
A körülbelül egy-egy órát felölelő beszámolók közül én az Innovációs Stand-Up című előadáson vettem részt, mely a fiatal tehetségek ötleteit, gondolatait, valamint induló vállalkozásokkal kapcsolatos tapasztalataikat, szemléleteiket vonultatta fel.
Az első előadó, Hohmann Balázs, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója ismertette a közigazgatás innovációit; beszédében nagy hangsúlyt fektetett azokra a gyökeres változásokra (például a szervezeti ábrák fejlődésére, vagy a hatósági intézkedések szabályozására, állami és önkormányzati igazgatás különválására), melyek napjaink közigazgatását jellemzik. Bár az előadást hallgatva jól átláthatónak tűnt a magyar közigazgatás, saját tapasztalataim - a mai bürokráciával, a hatósági személyek állítólagos „pártatlanságával” kapcsolatban - miatt akadtak kételyeim. Ettől függetlenül Balázs előadása összeszedett és sokrétű volt, s habár eléggé „száraz” témát kellett bemutatnia, részletes és érthető maradt.
Ezt követően Bíró Zsófia PTE-ÁJK szakos hallgató értekezése következett, melynek fő elemét a „fiúsítás” fogalma képezte.
Zsófia olyan történelmi események gyűjteményét tárta elénk, melyek következtében a regnáló uralkodó az alapvetően a férfiakat megillető nemesi jogokkal nőket ruházott fel, így „fiúsítva” őket.
Érezhető volt a hosszú időkre visszanyúló kutatás és tudásanyag, melyet Zsófia a témával kapcsolatban felhalmozott, így minden résztvevő számára jól érthetően fejezte ki a „fiúsítás” során a nők által elnyert előjogokat/rangokat, valamint kitért az uralkodó befolyásának az aktus általi kiterjedésére is.
Orlovácz Katalin előadása természetes volt, nem hiányzott belőle a humor és a lámpaláz sem. Fiatal kora ellenére napjainkban is foglalkoztatják a tradicionális értékek - látszódott rajta, hogy elkötelezett a néptánccal kapcsolatban. Igyekezett felmutatni a népi tradíció olyan ismérveit, melyek mentén a laikusok számára is vonzóvá tud válni a tánc, mint közösség teremtő erő. Annak ellenére, hogy Katalin elmondása szerint még nem tartott ilyen jellegű előadást a néptánccal kapcsolatban, az izgatottságot is jól állta, emellett élt a technika nyújtotta lehetőségekkel, korai táncházak felvételeit mutatta be, melyek hűen tükrözték a közösségek hangulatát, az ilyen alkalmakkor felcsendülő magyar és erdélyi népdalokat, táncformákat.
Technikai okok miatt az előadás utolsó résztvevőjévé „avanzsált” Pataki Erika, a Licorice Társadalmi vállalkozás alapítója osztotta meg gondolatait, cégének filozófiáját, működését, valamint eddig elért eredményeit és jövőbeni terveit a hallgatósággal.
A vállalkozás legnagyobb ereje szerintem a közösségi érzésből és a legkülönfélébb anyagok (biciklibelső, tüll, üdítős zárófedél stb.) újrahasznosításának igényében rejlik. Ez a hozzáállás teszi a Licorice-t egyedivé.
Az előadás a rendezvény igazi színfoltjává vált - a magam részéről örülök annak, hogy a szervezők nyitottak voltak a kibontakozó tehetségek elképzeléseire, és arra is, hogy az éjszaka keretein belül lehetőséget biztosítottak nekik, így kapcsolatba kerülhettünk elképzeléseikkel, kutatásaikkal.
