A pénz mindig népszerű téma, most a Panama-papírok néven elhíresült offshore botrány miatt is az érdeklődés középpontjában áll. A Pécsi Pénzügyi Napok pedig mindig a lehető legaktuálisabb kérdésekről, szabályozásokról és trendekről tájékoztatja a szakma képviselőit és az érdeklődő hallgatókat évről-évre. Idén április 14-15-én tartották a Halasy-Nagy József Aulában. A rendezvény címe Megújuló pénzügyek volt.
„Az adózók döntő többsége tisztességes” – szögezte le előadása elején Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős államtitkár, majd hozzátette: „ebből kell kiindulnunk, s őket támogatni abban, hogy a kötelezettségeiket teljesíteni tudják.” A NAV arca kettős: a hatósági és a szolgáltató funkciója között kényes az egyensúly.
A NAV feladata az, hogy megtalálja azokat, akik jogkövetők, és azokat, akiket viszont muszáj az adózás felé terelni – az olyanokat, akik az előadó szóhasználatával élve „megoldják okosba’” vagy akik a „hogyan fizessünk kevesebb adót című népi játékot” játsszák. Emiatt e hónaptól a NAV bevezeti az ÁFA-körbe tartó vállalkozókat érintő ún. „adózói minősítést”, mellyel elhatárolják egymástól a megbízható adózók körét a kockázatosokétól. Az értékeléshez több szempontot vesznek figyelembe, a minősítést negyedévente vizsgálja majd felül a szervezet. A kevésbé megbízhatónak ítélt adózók nagyobb eséllyel számíthatnak ellenőrzésekre.
“Nem célunk az adózókat folyamatosan vegzálni.
De megjegyzem, az adóhatóság pernyertességi aránya meglehetősen jó.” - jelentette ki Tamásné Czinege Csilla, majd a NAV ügyfélkapcsolati csatornáit vette sorra. 700.000 vállalkozás/gazdasági társaság elektronikus úton nyújtja be bevallását, ám ugyanakkor évente 2.800.000 magánszeméllyel is foglalkoznak személyesen a kirendeltségek – a cél számukra is telefonos, illetve internetes szolgáltatást biztosítani. Dolgoznak az egyszerűbb és felhasználóbarátabb honlapon, online kalkulátorokkal és elektronikus fizetési lehetőséggel. Már most vannak szolgáltatások, melyek nem köztudottak – ilyen például az online időpontfoglalás lehetősége vagy a lekérdezhető folyószámla-kivonat.
Az adózás kriminalizációjáról beszélt Sors László bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitikár. Bár az adócsalás kifejezés csak az 1920-as években jelenik meg a magyar törvényekben, a fogalom már Szent István törvényeiben és az Aranybullában is fellelhető. 2012-től már az ún. költségvetési csalás fogalma is bevezetésre került (ez olyan esetben áll, amikor az adócsalás állami vagy EU-s költségvetési pénzeket érint).
Mi választja el az adóoptimalizációt az adócsalástól?
– tette fel a költői kérdést Sors László. A kettő között a szándékos csalárd mozdulat a különbség, melyet a hatóságok informátoraik révén szerzett értesüléseikkel, illetve akár a bírói engedélyhez kötött lehallgatásokból szerzett adatokkal tud bizonyítani. Bár a helyettes államtitkár amellett érvelt, hogy az adóigazgatási eljárás során ily módon szerzett adatok büntetőjogi perben is felhasználhatók, a jogi kar jelenlévő képviselőivel váltott párbeszédből kiderült, hogy ez az eljárás sokak által vitatott kérdés. Figyelemre méltó az, milyen mértékű összeg felett várható, hogy az adócsalónak már nemcsak az adóhatóság kopogtat az ajtaján. Magyarországon az értékhatár 100.000 Forint, az eljárást efelett kötelező lefolytatni – más európai gyakorlatok szerint (például Hollandiában) nem kötelező elindítani a nyomozást, azt egy szakértői gárda, egyebek között a pergazdaságosság figyelembevételével mérlegeli.
Sors László frappánsan egy, a saját munkájára való utalással zárta előadását, s egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az adózáshoz két szent is kapcsolódik: Szent Máté, az adószedők és Lady Godiva adózók védőszentje. Jobb nem hagyni egyikőjüket sem imák nélkül.
Fenntartható fejlődési cél(ok), mely(ek)hez a cikk témája kapcsolódik