Díszdoktora lesz a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának Erik Slooten, az IT Services Hungary ügyvezető igazgatója. A március 12-re tervezett avatást megelőzően teltházas székfoglaló előadást tartott a „Mesterséges Intelligencia és jövőbe tekintés” címmel március 2-án a kar A007-es termében.
A sziporkázó beszédet Erik Slooten személyes visszajelzéssel kezdte: jogi tanulmányokat folytatott, majd két évig zenét tanult, de végül a cégnél, ahol egyetem mellett dolgozott, felajánlották, hogy vegyen részt egy telekommunikációs mérnöki képzésben. „Emlékszem, amikor az egyik professzorom elmondta nekünk az előadásán azt, hogy mi vár ránk az elkövetkezendő húsz-harminc évben. Például a mobiltelefonokról és az azok használatából fakadó változásokról beszélt. Akkora hatással volt rám, hogy amikor az előadásnak vége lett, azt gondoltam: te jó ég, ezzel kell foglalkoznom! És minden be is jött, amit mondott.
Most hadd osszam meg Önökkel, hogy szerintem
mi várható az elkövetkezendő 20-30 évben.”
A mesterséges intelligencia piaca a mai évi 21 milliárd dollárról 190 milliárdra nő 2025-re. Azok az országok, melyek a legtöbbet fektetnek be ebbe a szektorba, fogják uralni a jövőt. Jelenleg ez Kína és az Amerikai Egyesült Államok, az előbbi a markánsabban fellépő aktor.
Tíz-húsz év múlva a mai állások 80% nem is létezik majd: a munkások helyét átveszik a robotok, melyekkel olcsóbban, gyorsabban és jobban lehet termelni. „Egy robot „bére” alacsonyabb bármelyik dolgozóénál, nincs szüksége szünetre vagy pihenésre, nincs szükség sem vizesblokkra, sem kijelölt dohányzóhelyre.” - jegyezte meg Slooten, majd feltette a teremben ülők feje fölött lebegő kérdést:
Aggódnunk kellene emiatt?
“Azért vannak most itt, mert úgy gondolták, az egyetemen megszerezhetek olyan skilleket, amelyek révén jó álláshoz jutnak majd, így sok pénzt kereshetnek, házat, autót vehetnek, és erre családot alapozhatnak. Ez egy olyan mantra, amit évszázadok óta sulykolnak belénk. De ez nagyon ódivatú elképzelés. Persze, a robotok miatt kevesebb időnket kell majd a munkahelyünkön tölteni, de miért lenne baj, ha kevesebbet dolgozunk?!” - tette fel a költői kérdést Erik Slooten, majd kijelentette:
“Az, hogy ezzel mit fogunk kezdeni,
az Önök generációja fogja meghatározni.
Ne szúrják el.”
Ezután az intelligencia és a mesterséges intelligencia közti alapvető különbségeket vette górcső alá. Az intelligencia a tudás rendelkezésre állását és alkalmazni tudását jelenti. A mesterséges intelligencia gyorsabban tanul az embernél, mindenre sokkal hosszabban és részletesebben emlékszik, gyorsabban és jobban reagál, következetesebb és pontosan fel tud ismerni és le tud másolni bármit. Ezzel szemben nem tud vicces vagy kreatív lenni, nem tud közösségben létezni, nincs ego-ja, nincsenek megérzései és nem rugalmas, és nincs meg a maga „józan paraszti esze”.
Az ún. Beethoven projekt keretében például valaki megtanított arra egy robotot, hogy kitalálja, hogy ha a zeneszerző egy művét abbahagynánk, mi lenne a következő hangjegy. Egy laikusnak nem tűnik fel a váltás, de egy zeneileg képzettebb embernek – ugye tudjuk, Slooten zenét is tanult - igen: „van egy érzés, ami elveszik onnantól, ahonnan az AI átveszi a komponálást.” Ami az együttérzést vagy közösségi létet illeti: Slooten felidézte azt az alkalmat, amikor a világon először győzte le egy partiban az emberiség legjobbját góban a mesterséges intelligencia –
a gómester sírva fakadt, de az AI nyilván nem is reagált a helyzetre.
Arra, hogy miért nem nevezhető hóbortnak a mesterséges intelligencia, Erik Slooten az AI kapcsán elterjedt téves elképzelések helyreigazításával reagált. A mesterséges intelligencia egyesek szerint az életünket és a munkánkat fenyegeti… „Elbújhatunk előle, tarthatunk tőle, de az a helyzet, hogy ez a trend megállíthatatlan.” – szögezte le az előadó.
Húsz év múlva
az egészségügyben több robot lesz, mint valaha volt. A fejlesztések között olyasmik is vannak, mint a toalett, amely használója végtermékeinket vizsgálva ki tudja következtetni, rákos lesz-e az illető – akár 15 évvel a betegsége kialakulása előtt. „És ennek már létezik egy amerikai prototípusa!” – jegyezte meg Erik Slooten. Egyre több gyárban zajlik majd emberi érintés nélkül a munka (erre az előadó a Hell energiaitalt hozta fel, melynek magyarországi gyára így működik, illetve a Mercedest). De „okosabb” lesz az oktatás is: egy mesterséges intelligencia az egyén képességeit maximálisan figyelembe vevő tanulási tervet lesz képes előállítani.
A szakácsok helyét is átveszik majd a robotok – a gulyás 2.0 kitalálása nyilván egy kreatív folyamat, ugyanakkor a répakarikázás vagy krumplipucolás és a recept előírásainak pontos betartásában gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb egy robot.
Néhány példa arra, hogy mit hoz a jövő
húsz-harminc éven belül: a mesterséges intelligencia képes lesz elérni, hogy ne legyen többé háború
– mivel nincs egoja, hamarabb optimális eredményre jutnak majd, mintha diplomaták tárgyalnának. Az önvezető autók elterjedése miatt nem lesz szükség közlekedési rendőrökre. AI fogja megtervezni és kivitelezni az űrkutatást és az űrutazást. És mivel az emberek figyelmen kívül hagyják a nagyobb összefüggéseket, a jogalkotók helyett is jobb, ha a mesterséges intelligencia dönt. „Egyszerűbbé válnak a dolgok, az emberek pedig jobban koncentrálhatnak emberi mivoltukra.”
A veszélyeket tekintve Erik Slooten a személyes adataink védelmére tért ki, majd hozzátette: „minél inkább automatizálunk folyamatokat, annál jobban kezdünk függeni a technológiától.” A korábban az ír bankszektorban dolgozó IT-vezér felidézett egy komolyabb hackertámadást is, melyet szerencsére anno sikerült meghiúsítaniuk. Ugyanakkor az, hogy
rossz szándékú emberek gonosz céljaikra, fegyverként használják fel
a mesterséges intelligenciát, valós veszély Erik Slooten szerint. Vicces kitekintés volt, amikor megkérdezte a hallgatóságot arról, az egészsége vagy valamely tulajdonságának fokozása érdekében van-e olyan, aki a testébe építene egy robotot. Sokan tették fel a kezüket. „25 évvel ezelőtt senki nem vállalt volna fel egy ilyen döntést! A mesterséges intelligencia olyannyira idegen és megbízhatatlan volt, hogy aki ilyesmit tett, arról azt gondolták, átállt a sötét oldalra – mintha ő lett volna Dath Vader, vagy ilyesmi.”
„A paradigmaváltás korát éljük” – hangsúlyozta Erik Slooten. – „Meg kell tanulnunk, hogy éljünk, és hogyan dolgozzunk a mesterséges intelligenciával. Újra kell értékelnünk a munkához, az erőfeszítéshez, és a pénzhez való viszonyunkat. Nem leszünk a munka rabszolgái, arra koncentrálhatunk, ami valóban különlegessé tesz minket. A kreativitás, szeretet, együttérzés, altruizmus, humor, másokkal való törődés – ezek a valódi emberi értékek, melyek utánozhatatlanok.”
Vajon készen állunk arra, hogy újrafogalmazzuk önmagunkat a mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán?” – tette fel a kérdést Erik Slooten. Egy pillanatnyi szünet után így válaszolt:
„Nem, nem állunk rá készen. De fel kell készülnünk rá!
Lovagoljuk meg ezt a hullámot. Mert itt van.”
