close
CímlapEgyetemi életRugalmas, személyre szabott felsőoktatás

Rugalmas, személyre szabott felsőoktatás

- A digitális átállás újfent apropót kínált az alábbi interjú közléséhez, amely ugyan már 2019 novemberében elkészült, de most különösen aktuális. -

Hugh Shermant, az Ohio Egyetem College of Business dékánját a PTE KTK díszdoktorává avatták 2019. November 7-én. Az ünnepi szenátusi ülésen Sherman mellett Csépe Valéria pszichológia professzor és Prof. Antonino Germano idegsebész részesült ebben a megtiszteltetésben. Ezzel a Közgazdaságtudományi Kar hivatalosan is kifejezte háláját Sherman professzor, a két egyetem közti kapcsolat folyamatos megerősítésébe és fejlesztésébe fektetett két évtizedes, elhivatott munkájáért. Az ünnepség után készült interjú során a két intézmény közti kapcsolatról és a felsőoktatás jövőjéről képzett véleményéről kérdeztem.

Hogyan jött létre a két egyetem kapcsolata 28 évvel ezelőtt?

Volt egy egyiptomi közgazdaságtan hallgatónk, akit felettébb érdekelt a magánosítás folyamata a kelet-európai országokban. Felkereste az Amerikai külügyminisztériumot, akik felvették a kapcsolatot a Janus Pannonius Egyetemmel (a PTE jogelődjével). Majd a tantestületünk két-három tagja ellátogatott az egyetemre és egy évvel később már közös kutatói konferenciát szerveztünk. Aztán idehoztunk néhány mesterszakos hallgatót, hogy konzultálhassanak a pécsi diákokkal, és közösségi projekteken dolgozhassanak. Ez volt a kapcsolat kezdete. Számos Cleveland-be érkező magyarból lett sikeres üzletember, akik pénzügyi támogatásukkal szponzorálják a két egyetem közti különböző programokat. Például ösztöndíjjakkal támogatják azokat a hallgatókat, akik a mesterképzésüket az Egyesült Államokban szeretnék elvégezni.

Sikeresnek mondható az Ohio-i egyetem és a PTE együttműködése?

Igen, úgy gondolom határozottan sikeresen alakul. Sok partnerintézményi kapcsolat széthullik miután azok eredeti kiépítői nyugdíjba vonulnak vagy elmennek. Ezért alakítottunk ki egy közös kutatói programot a tanszékeink fiatalabb tagjai közt, jelenleg is 10-10 magyar és ohio-i tanszéki munkatárs ír közös tanulmányt. Ahogy haladnak előre a pályájukon és vezetői pozíciókba lépnek, fenn tudják tartani a kapcsolatot.

Ha esetleg valaki nem ismeri, hogyan foglalná össze neki a Simonyi Nyári Program mibenlétét?

Az innováció és a fenntarthatóság a jövőnk kulcsa. Ohio és Pécs egyidejűleg kezdett el vállalkozói programokat kifejleszteni, szóval összefogtunk, hogy meg tudjuk osztani egymás között a fontosabb információkat. A Simonyi Nyári Egyetem programban a hallgatóknak esélye nyílik arra, hogy a nyaruk egy részét konzultációs munkával töltsék, mely során valódi projekteken dolgozhatnak a közösséggel. Simonyi Károly a Microsoft egyik eredeti alapítótagja volt. Felvázoltuk neki ezt a programötletünket és ő egy jelentős összeggel segítette valóra váltani ezt az elképzelésünk. Fontosnak tartom, hogy a diákok munkatapasztalathoz jussanak és a gyakorlat során hasznosíthassák a tantermekben szerzett tudásukat, ezzel a cégek számára is versenyképesebbeké válnak.

Az ünnepi szenátusi ülésen felvetett néhány érdekes ötletet a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban. Beszélne róluk kicsit részletesebben?

Először is a mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy azt megjósoltuk, ezt a számítógépek számítási kapacitásának exponenciális növekedésének köszönhetjük. Például az arcfelismerő szoftverek fejlődésének mértéke minden előzetes elvárásunkat felülmúlta. Jelenleg arra számítunk, hogy

tíz év múlva a munkahelyek 40-60%-ában végzett munkafolyamatok legalább fele már automatizálva lesz.

Ez arra készteti majd az emberek jelentős részét, hogy szakmát váltsanak, mivel a munkahelyek jelentős része meg fog szűnni és helyettük új munkaterületek jelennek majd meg. Még ha nem is kell szakmát váltania valakinek, akkor is valószínűleg mesterséges intelligencia segítségével kell majd dolgoznia, mivel azok gyorsabban és megbízhatóbban szállítják az információt. Ha az emberek meg akarják tartani az állásukat, akkor új képességeket kell elsajátítaniuk.

Milyen gyorsan tudnak majd az egyetemek alkalmazkodni a változó igényekhez?

Ez a kérdés engem is foglalkoztat. A mi egyetemünkön ez egy komoly vitapont, és sajnos úgy látom, hogy a tanáraink nincsenek tisztában vele, hogy mennyi változást hoz a jövő. Azok a készségek, amik továbbra is elengedhetetlenek lesznek: a kritikus gondolkodás, a szóbeli és írásbeli kommunikáció, ezeket számos területen lehet fejleszteni általában véve. Úgy gondolom, hogy el kell távolodnunk a tárgyi tudástól, mivel az egyre kevésbé lesz hangsúlyos.

A beszédében említette a rugalmas oktatást is, az hogyan működne?

Úgy gondolom, hogy az egyik fő csapásirány a személyre szabott oktatás lesz. Személy szerint egyáltalán nem értem, hogy miért kell minden egyetemi kurzusnak 15 hétig tartani. Néhányan be tudnák fejezni őket öt hét alatt, míg másoknak pedig több időre lenne szüksége. Ha valakinek például nehezen megy a matematika, akkor miért kéne megbuktatnunk, csupán azért mert 15 hét alatt nem tudta abszolválni az anyagot. Hiszen ha több idő állna a rendelkezésükre, akkor lehet, hogy meg tudnák tanulni. Nem kellene mesterségesen 15 hetes darabokra felosztanunk a tudást 3-3 kreditért. Tovább kell lépnünk e tekintetben.

A rugalmas oktatás a kompetenciák és a tudás elsajátításáról szól, és olyan sok vagy kevés időt fordíthatnak rá a hallgatók, amennyi szükséges.

Ezt a rugalmas oktatást a digitális térben képzelhetjük el? Milyen platform használata tenné ezt lehetővé?

Az. ún. tükrözött osztályterem módszer koncepciója az, hogy 15 perces intervallumokban folyik az előadás, amit a hallgatók a tanórát megelőzően nézhetnek meg. Amikor aztán órára jönnek, az előzőleg már megismert tananyaggal kapcsolatos kérdéseikkel, problémamegoldással foglalkozhatnak. Így a tanár az órán már nem a tananyag leadásával lesz elfoglalva, hiszen azt előzőleg már megismerték a tankönyv és a videó alapján. Így több idejük marad a magasabb szintű tanulásra, a megértésre, a feldolgozásra a többi tantárggyal való kapcsolódási pontok feltérképezésére.

Mi a véleménye, hasznos lehet, ha az egyetemek közeli kapcsolatokat építenek ki cégekkel?

Fontosnak tartom, hogy jó piaci kapcsolatokat építsünk ki, mivel így a cégeken keresztül feltérképezni, hogy milyen készségekkel rendelkező hallgatókat alkalmaznak a munkaerőpiacon. Úgy gondolom, néhány szak tekintetében jobban el kéne magyaráznunk már a felvételi időszak előtt, hogy milyen képesítést ad egy-egy adott szak, illetve aki ott végez, milyen kompetenciákkal fog rendelkezni, hogyan tud majd elhelyezkedni.

Tudna mesélni a karrierje kezdeti szakaszáról?

Közgazdasági mesterszakosként a marketing érdekelt a leginkább, így miután lediplomáztam, ebben a szektorban helyezkedtem el. Jó időszak volt az életemben, de egy idő után elkezdtem valami másra vágyni. Családot akartam alapítani és valami jobbat akartam keresni. Szóval elkezdtem tanítani, mint részmunkaidős oktató és óraadó, főleg arra kértek fel, hogy marketingről és nemzetközi marketingről beszéljek. Ez új lendületet adott és saját vállalkozásba is kezdtem. Így sikerült elég bevételt szereznem ahhoz, hogy visszamehessek tanulni és megszerezhessem a PhD-m. Szóval felmondtam, belekezdtem egy vállalkozásba és elkezdtem a PhD-t. Ezután kezdtem az Ohio egyetemen dolgozni. Édesapám, aki azóta sajnos már nincs közöttünk, nagyon csalódott volt, hogy otthagytam az üzleti szférát. Bár láthatta volna, hogy jól döntöttem.

Milyen tanácsot adna a diákoknak a jövő változásaira tekintettel?

Úgy gondolom, hogy hasznos lehet számukra az, ha minél több téren kipróbálják magukat. Azt tanácsolom, hogy az írásbeli és szóbeli kommunikációs készségük fejlesztését ne vegyék félvállról. A legtöbb embernek szüksége lesz kvantitatív készségekre is, mint például a matematika. Kész kell, hogy legyenek idővel munkát, vagy akár pályát váltani.

Javukra válna, ha nagyobb súlyt fektetnének a már említett kompetenciák fejlesztésére: szóbeli és írásbeli kommunikáció, kritikus gondolkodás és problémamegoldás.

Szükségük lesz technológiai tudásra is, érteniük kell majd az információs technológiai eszközökhöz. Mindezek tükrében kellene, hogy újraértékeljék az egyetemi éveiket. A hallgatóimnak azt szoktam tanácsolni, hogy készítsenek egy portfoliót, amiben számot adnak mindazokról a készségekről, képességekről és tudásokról, amiket az évek során elsajátítottak, legyen az cégekkel való konzultáció, vagy egy cikk, egy tanulmány megírása. Mert nem gondolom, hogy a jövőben a diploma puszta megléte sokat jelentene, ha az csak az elvégzett kurzusok listájának összessége.

Mik a tervei a jövőre nézve?

Először is szeretnék segíteni az egyetemünk újraformálásában, erre már felállítottunk egy munkacsoportot, amit különösen élvezek. Továbbá pedig szeretnék visszatérni a tanterembe és tanítani.

A témához kapcsolódik:

Tóth Mariann

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni