Két, a kutatóközpont életében is szerepet játszott kutatóról neveztek el termeket a PTE Szentágothai Kutatóközpont fennállásnak tizedik évfordulóján rendezett ünnepség keretein belül, a A Jubileumi Szentágothai Nap keretében.
„Amikor ez a ház megépült, e teremnek az volt a neve, hogy Kavics. Mert tervezője, Bachman Zoltán a Mecsek lankáin legördülő kövekhez hasonította az épületet. Amikor elhunyt, az iránta való tiszteletből ma ez az előadóterem az ő nevét őrzi.
További két nagy előadója van az épületnek, melyeket eddig B001 és B002 névvel illettünk. Arra gondoltunk, a kerek évforduló jó alkalom arra, hogy a velünk dolgozó, a házért és az egyetemért szolgálatokat tett kollégáinknak a névadásukkal emléket állítsunk” – mondta el dr. Kovács L. Gábor professzor, majd néhány személyes emlék említése mellett így emlékezett meg a névadókról:
Sümegi Balázs egy tolna megyei kis faluban, Bátán született 1952-ben. Aki ismerte, tudja, milyen mély gyökerekkel kapcsolódott szülőfalujához, és családjához. Az ott tanult bölcsességeket, és gyermekkori élményeit a fiatal diákjaival és kollégáival töltött beszélgetések során gyakran és nagy büszkeséggel emlegette.
Középiskolába Pécsett járt, majd az egyetemi tanulmányai befejezésével 1975-ben csatlakozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem akkori Biokémiai Intézethez, ahol enzimológiával és a fehérjék közötti kölcsönhatásokkal kezdett foglalkozni. Mindezt olyan sikerrel tette, hogy eredményeire felfigyelve Professzor Paul Srere, a University of Texas Health Science Center, Biokémiai Intézetének igazgatója 1983-ban meghívta egy tanulmányútra. Közös kutatásuk alapozta meg Balazs későbbi amerikai vendégkutatói, majd vendégprofesszori tanulmányútjait, amelyek eredményeiként a mitokondriális enzimkomplexek szerveződésére vonatkozó kutatásai az amerikai orvosegyetemeken hivatalos tankönyvnek számító Lubert Stryer biokémiai, illetve a David Baltimore molekuláris sejtbiológia könyvekbe is bekerültek. Nem csoda ezek után, hogy rendkívül fiatalon, 38 évesen lett az MTA doktora.
Egyetemi pályafutása egyedülálló és példaértékű volt, 1992-ben docens, 1994-ben intézetvezető egyetemi tanár. Kétszer volt az orvoskar dékánja, 1996-1999 és 2003-2006 között. Nevéhez fűződik a klinikai gazdálkodás átszervezése, az önálló klinikai gazdálkodás, valamint a német nyelvű orvosképzés beindítása. Tudományos és egyetemi közéleti tevékenysége mellett az Interdiszciplináris Doktori Iskola vezetője is volt. Munkája elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat érdemrendjét 2016-ban, a Pro Facultate Medicinae kitüntetés arany fokozatát kétszer. A legbüszkébb a Pro Universitate Quinqueecclesiensis díj elnyerésére volt, amit azonban már sajnos nem tudott átvenni.
Sümegi Professzor tudományos és innovatív gondolkodását mi sem fémjelezi jobban, mint az elnyert kutatási pályázatainak hosszú sora. Többek között három alkalommal nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia támogatott kutatócsoport pályázatát, illetve számos milliárdos nagyságrendű országos pályázat is az ő irányításával került Egyetemünkre. Mindezek eredményeként meghatározó szerepe volt a Szentágothai János Kutatóközpont létrehozásában, aminek tudományos igazgatói feladatait 2012-től nyugdíjkorhatárának eléréséig nagy lelkesedéssel és elkötelezettséggel látta el. Az általa alapított Funkcionális Genomika kutatócsoport sikerességének záloga Professzor Úr fiatalos lendülete és hihetetlenül egyéni tudományos meglátóképessége volt, amit távozásával lehetetlen pótolni. 2019-ben hunyt el. Diákjait és kollégáit baráti közvetlenséggel és a tapasztalt kutató bölcsességével terelgette útjukon. Vidáman és bizakodva járta a világot és töretlenül hitt a tudomány eredményeiben. Munkája, kitartása, lelkesedése példaértékű és örök útravaló a jelen és jövő generációk számára.
Vermes István professzor 2015-ben hunyt el. Szolnokon született 1946-ban. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen fejezte be 1970-ben. Ezt követően a Pécsi, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatott kutatómunkát Lissák Kálmán és Telegdy Gyula akadémikusok irányításával. Kandidátusi értekezését 1976-ban védte meg. 1979-től Hollandiában élt. Felesége, Dr. Steinmetz Eszter szemorvos, András fia Hollandiában gyógyszerész, Tímea leánya ismert magyar operaénekes. Gyermekei négy unokával ajándékozták meg. Vermes István a holland laboratóriumi szakemberek jeles képviselője lett, új hazájában főorvosi, majd egyetemi tanári kinevezést kapott. 1991 óta tudományos tevékenysége számos szálon ismét kapcsolódott a magyar kutatáshoz. Hazánkban habilitált (1999), 2005 óta egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen. Tudományos érdemei és a magyar laboratóriumi diagnosztikát támogató kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen 1997-ben a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság tiszteletbeli tagjának választották. 2003-ban megkapta a társaság legrangosabb kitüntetését, a Jendrassik Loránd Emlékérmet.
A Pécsi Tudományegyetem rektora a Szentágothai János Kutatóközpont 2010-es megalakítása kapcsán az Innovatív Kutatói Team szakmai vezetésére kérte fel, amelyet kiemelkedő nemzetközi sikerrel teljesített. Ebben az időszakban rendszeres munkakapcsolat volt a Szentágothai Központ és a legnagyobb holland innovációs centrum között, amelynek a vezetője, Vermes István holland mentora –David Reinhoudt professzor - a PTE díszdoktora és a Szentágothai Központ Nemzetközi Tanácsadó Testületének elnöke lett, míg Vermes István professzor ugyanezen testület titkára lett. 2007-ben külső tagjának választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Elnyerte a külhoni magyar kutatóknak adományozható legrangosabb kitüntető címet, az Arany János-érmet.
Vermes István professzor szakmai és tudományos munkája nemzetközi szinten is kiemelkedő volt. Immáron 7 éve lezárt életműveként 209 tudományos közleményt közölt kiváló folyóiratokban. Munkáira közel 8000 független hivatkozás érkezett pályatársaitól. Mindez kiemelkedő nemzetközi elismertséget jelez. Az apoptosis kutatásával kapcsolatos közleményei különösen nagy érdeklődésre tartottak számot. Kutatási tapasztalatait sokféle módon adta át magyar fiataloknak. Rendszeresen oktatott és vizsgáztatott a PTE Általános Orvostudományi Karán és Egészségtudományi Karán. Témavezető volt a PTE doktori programjaiban. Lehetőséget teremtett magyar PhD hallgatóknak hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakra.
Vermes István korai halálával egy kiváló magyar kutatót, laboratóriumi szakembert, korrekt kollégát veszítettünk el. Számunkra, akik barátai lehettünk, az emberi veszteség még fájdalmasabb. Minket kettőnket személy szerint közel öt évtizedes barátság és szakmai kapcsolat fűzött össze.
