A PTE Szenátusa 2023. február 23-án tartotta ülését a PTE Szenátusi Tanácstermében.
A szenátorok először a tanulmányi indikátorok teljesítését támogató intézkedési tervek elfogadásáról döntöttek. „Elsősorban a karok jó gyakorlataira alapozva készült el ez az anyag, mely a lemorzsolódás megakadályozását és a tanterv szerinti előrehaladást segíti. Konkrét feladatlistát állítottunk össze, mely a tantervek átalakítását, tanulástámogatási módszertanok kidolgozását és a tudásmérés átgondolását, illetve a központ esetében a monitoring rendszer, szabályzati keretek, és mentorrendszer átgondolását foglalja magában” - ismertette a részleteket Lengvárszky Attila oktatási igazgató, majd hozzátette: „Hadd mondjam el azt is, ami eddigi eredményeink alapján is megállapítható: a tantervi előrehaladás esetén markánsabb a befolyásunk, a hallgatói jogviszonymegszüntetés esetén kisebb, ugyanis ezek jelentős része a hallgatók saját kérésére történik, és nem tanulmányi okból . Ezek megelőzésén kell munkálkodnunk” –mondta el Lengvárszky Attila.
A Szenátus támogatta a javaslatot.
A Szenátus ezután a PTE 2023-as üzleti tervét tárgyalta. „Tavaly ősszel kezdtük meg előkészítését, de most egy állomáshoz érkeztünk” - mondta el Decsi István kancellár, utalva arra, hogy az üzleti terv végső változata és az egységekre bontott pontos költségvetés még várat magára, de az UQA és az ágazatirányító számára le kell adni a jelenlegi tervet. Azt is elmondta, hogy a korábbi évekkel ellentétben, melyek esetén a nem várt nehézségek év közben merültek fel, most már az esztendő elején látni lehet a bizonytalansági faktorokat. Ahogy a kancellár fogalmazott: „Fixen tudjuk, mit nem tudunk. Az üzleti terv kapcsán a célunk éppen az volt, hogy ezeket a bizonytalansági tényezőket kiküszöböljük vagy hatásukat csökkentsük, hogy minél pontosabban tervezhessünk.”
Az egyik neuralgikus pont az energiaárak növekedése. E kapcsán Decsi István beszámolt arról, hogy egy jogszabályváltozás révén lehetővé vált, hogy az áramot a jövőben fix áron kaphassa az egyetem; a távhővel kapcsolatban októberig van szerződése a PTE-nek a hatósági árra, a gáz tekintetében pedig a szervezeti egységeknél bevezetett takarékossági, racionalizálási intézkedéseknek köszönhetően jelentős megtakarításokat sikerült elérnie a PTE-nek. „Erre a partnerségre a továbbiakban is számítunk” - húzta alá a kancellár.
„Kihívás az is, hogy egy EU-s pályázati ciklus végére értünk, így az elnyert források révén megvalósuló bérmegtakarításokra legkorábban 2024 elején számíthatunk” - tette még hozzá Decsi István, majd kiegészítette egy másik bizonytalansági faktorral: „Tervezés szempontjából kihívás az árfolyamok kérdése is: az előző évet extremitások, nagy ingadozások jellemezték.”
Tovább fokozza a bizonytalanságot, hogy a finanszírozási szerződés finomhangolása még nem fejeződött be. „A teljesítményindikátorok tekintetében tavaly nem tudtunk annyi forrást elhozni, mint amire előzetesen számítottunk. Az ágazatirányító is belátta, hogy az indikátorokat módosítani szükséges, és e mentén el is indult egy pontosításra koncentráló folyamat, mely még nem zárult le. Így a tavalyi tapasztalatokra alapozni vagyunk kénytelenek, de amint kikristályosodtak az indikátorok és megszületik a finanszírozási szerződés, ez a bizonytalanság jelentősen csökkenthető” - szögezte le Decsi István.
A magas infláció mind kiadási, mind bevételi oldalon kockázatos helyzetet teremt. „A szerződésünk 3% valoriizáció összeget tartalmaz erre az évre nézve. Várhatóan áprilisra derül majd ki, mennyire sikerült kiküszöbölni, hogy egy egyszeri többletkifizetés keretében az inflációs nyomást, ami a béreken van, enyhíteni tudjuk. Ennek módszertanát még ki kell dolgozni” - mondta el a kancellár, majd hozzátette: „Emellett a minimálbér-emelés is tervben van, ám a juttatási formák átszervezése folyamatban van, a teljesítményekhez kötött források pedig az indikátorok teljesítésétől függenek.”
Dr. Schepp Zoltán gazdálkodásért felelős rektorhelyettes az előterjesztés kapcsán kifejtette: „A terv feltételekhez nem kötött és a teljesítményindikátorok teljesítéséhez kötött kereteket tartalmaz, ami világos, átlátható keretrendszert biztosít a gazdálkodó egységek számára. Október óta hat alkalommal tárgyalta az üzleti tervet a Gazdasági Bizottság, és jelen változatot egyhangúlag támogatta.”
A hozzászólásokat dr. Hausmann Péter kezdte, a Felsőoktatási dolgozók Szakszervezetének képviseletében. „A jelen inflációs környezetben jelentősen csökkentek a munkavállalói reálbérek” - szögezte le dr. Hausmann Péter, majd hangsúlyozta: a szakszervezetek nevében nem egyszeri kifizetésként megjelenő kompenzációban reménykedtek. „Az egyszeri kifizetés növelni fogja a bizonytalanságot, hiszen kérdéses, mikor, mennyit és mennyire teljesítményhez kötve kapnak majd a dolgozók. Plusz a bérfeszültséget is növeli, pedig már most is sok az elégedetlen a szerényebb jövedelemmel rendelkezők között. Csak az egyszeri kifizetés jöhet szóba vagy van remény alapbér-emelésre?” - tette fel a kérdést dr. Hausmann Péter.
„Ezek a kérdések felmerültek a terv készítése során” - válaszolt a kancellár - „Cél, hogy továbbra is maradjon a TÉR-hez rendelt forrás, de ehhez a teljesítményalapon érkező forrásokat meg kell szereznünk, cél az is, hogy az inflációs hatás miatt felmerült nyomást valahogy enyhíteni tudjuk, de ennek mikéntje még nincs meg, és az is biztos, hogy a bértorlódásra is figyelemmel kell majd lenni. A pontos keretek kidolgozásához kérnék még türelmet.”
„Az említett egyszeri kifizetés nem teljesítményfüggő” - húzta alá dr. Schepp Zoltán rektorhelyettes, majd megerősítette a kancellári álláspontot: „Átfogó megoldásra az adhat lehetőséget, ha megérkezik az az valorizáció, ami már a 2023-as inflációt veszi figyelembe.”
„A javaslatban szereplő adatok szerint minden karnak van egy olyan kerete, mely nem függ a teljesítményindikátoroktól, közvetlenül a karok felügyelete alá tartozik és az összege nem fog csökkenni” - mutatott rá a javaslatot támogatva dr. Takács András, a KTK dékánja.
„A gyógyszerész végzettségűek az üzleti szférában jobban keresnek, mint oktatóként. Ha nem kapnak biztosítékot arra, hogy több fizetést fognak kapni, még többen lépnek ki a kar kötelekéből. Nehezen fogjuk tudni pótolni az oktatókat” - hívta fel a figyelmet a Gyógyszerésztudományi Karon tapasztalt folyamatokra dr. Pongrácz Judit.
Dr. Heidl György, a BTK dékánja felhívta a szentárok figyelmét arra, hogy „a Szenátusnak e kérdésben már nincs egyetértési joga, csak véleményt tud mondani.” Az előterjesztés kapcsán kifejtette: „A BTK azért nem tudja támogatni, mert 2022-ben tőlünk 474 ösztöndíjas helyet vettek el, ami radikális csökkenés a finanszírozási szerződés keretszámaival kapcsolatban – így nem tudunk érdemben tervezni.” A BTK leköszönő dékánja arra is felhívta a figyelmet, hogy állománybővülések is voltak, új, karokon túli szervezeti egységek jöttek létre, melyek bérigényekkel jártak. „Van-e valamiféle kontrollunk afölött, hány potyautast kell szállítanunk?”- tette fel a kérdést Heidl György, hozzátéve, hogy „Bevett gyakorlat, hogy ha valaki kinevezett vezetőként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mellékállást vagy tanácsadói szerepet kap, mely újabb pénzügyi vonzattal jár. Ezek olyan terhek, melyek a karok működését demoralizálják.”
„A GYTK nem tartozik a legrosszabbul finanszírozott karok közé, az már más kérdés, hogy az elvándorlás mennyire kezelhető” - reagált Pongrácz professzorasszony felvetésére dr. Miseta Attila, majd megjegyezte: „A felelős munkahelyi vezetőknek van lehetőségük a súlypontozásra, így akit meg akarnak tartani, azok bérrendezését a kevésbé értékes munkaerőktől való megszabadulással el lehet érni. Ami az üzleti tervet illeti: sok még a bizonytalanság, de egyelőre ezek az adatok állnak rendelkezésünkre.” „Újra kell terveznünk a rendszert, mégpedig a korábbi gyakorlattól merőben eltérően, de idő kell ennek kidolgozásához. Bízom benne, hogy a következő évnek már az új szemléletű keretrendszerrel vágunk majd neki” - erősítette meg dr. Schepp Zoltán is.
A szenátorok megszavazták a PTE 2023-as üzleti tervének elfogadására tett javaslatot.
Zárásként dr. Miseta Attila rektor felhívta a szenátorok figyelmét arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Magyar Vöröskereszttel közösen kampányt indított földrengés által sújtott törökök és szírek segítésének érdekében. A részletek ezen a linken olvashatók.
A következő Szenátusi ülésre március 30-án kerül sor.
