Szenátusi Napló

A PTE Szenátusa március 30-án tartotta rendes ülését a PTE Szenátusi Tanácstermében.
A szenátorok személyi ügyekről – egyetemi docensi kinevezésekről, tudományos főmunkatársi, címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, professor emeritus címadományozásokról - döntöttek.
Ezután a gazdálkodásról szóló beszámolóról szavaztak. „A 2022-es év volt az első teljes, modellváltásban töltött év. Új bértábla és teljesítmény-értékelési rendszer került bevezetésre, lettek egységi üzleti tervek. Majd tavasszal egy globális energiaválságba csöppentünk, aminek a hatásai minket sem kíméltek, és ehhez társult az a szabályozási környezet, amit igyekeztünk lekövetni. Mindezt megfejelték a dollár–euró árfolyam szélsőségei az év folyamán, valamint egy olyan inflációs környezet, amit az elmúlt tíz évben biztosan nem tapasztalhattunk. Megjelent a teljesítményalapú finanszírozás is. Úgy gondolom, megpróbáltuk meghozni a megfelelő válaszokat, és ennek vannak is látványos eredményei. Az év vége felé a szélsőséges árak mérséklődtek. 2022 végén pedig kaptunk egy forrásbiztosítást a KK esetében is, bár ez nem volt elegendő, így várjuk azt a pótlólagos forrást, ami segíthet közelebb kerülni az egyensúlyhoz” – mondta el az előterjesztő Decsi István kancellár. A Szenátus elfogadta a PTE gazdálkodásáról szóló beszámolót.
A szenátorok elfogadták a PTE közhasznúsági beszámolóját. „A számok azt tükrözik, hogy az egyetem gyarapította az alapítvány vagyonát, ez bármelyik cégnél is megállná a helyét.” – méltatta a beszámolót dr. Takács András, a PTE KTK dékánja.
„A vagyongazdálkodási stratégia megalkotását hosszú előkészítő munka alapozta meg” - mondta el dr. Betlehem József rektorhelyettes. Leszögezte: “Ez egy irányjelölő stratégiai anyag, ahhoz, hogy érdemben végrehajtható legyen, további lépésekre és forrásokra lesz szükség. A most a Szenátus elé kerülő dekrétum csak megalapozója az együttgondolkodásnak. Nem érinti továbbá sem az adatvagyont, sem az ingóságokat, kifejezetten az egyetem ingatlanvagyonára vonatkozik.”
„A 2022-es év felhívta arra a figyelmet, hogy mennyi ingatlanunk van, azok milyen minőségűek, állapotúak, és hogyan lehet őket érdemben hozzáilleszteni a tevékenységeinkhez” – tette hozzá Decsi István kancellár. Dr. Miseta Attila rektor pedig elmondta: „Az ingatlanvagyon most, hogy az energiaválság miatt minden négyzetméter fenntartása többe kerül, mint korábban. optimális felhasználást sürget. Biztos vagyok abban, hogy a jövőben ahol lehet, különösen korszerűsítenünk kell ingatlanjainkat. A ma tárgyalt vagyongazdálkodási stratégia tekinthető e kapcsán első lépésnek.”
Dr. Vince Orsolya, a BTK szenátora kiemelte a stratégia két alapelvét, miszerint egy tudományterület, illetve az egymással szorosan együttműködő tudományterületek egy campuson legyenek. Az Ifjúság úti campus kapcsán a stratégiában a bölcsészet-, társadalom- és természettudományok közti "feloldhatatlan ellentmondás” kifejezésre világított rá, azzal érvelve, hogy e tudományterületek és a tanárképzés évtizedek óta működnek együtt a campuson, ráadásul az ilyen fajta működésnek nemcsak Pécsett, de az ország számos más egyetemvárosában van hagyománya. Dr. Betlehem József a kérdésre reagálva elmondta: kész arra, hogy a feloldhatatlan jelzőt kihúzza, majd hozzátette: „Amikor racionalizálni próbálunk, óhatatlanul figyelembe kell venni, hogy a fejlődés mit tesz lehetővé. Nem érzem, hogy a stratégia Ifjúság úti campust érintő része olyan determinációt jelentene, mely az akciótervek kapcsán ne lenne korrigálható.” A BTK felvetése kapcsán Decsi István kancellár megjegyezte: a PTE biztosítja majd a szükséges összeget ahhoz, hogy a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék a Zsolnay Negyedből az Ifjúság úti campusra költözhessen. A Szenátus elfogadta a Vagyongazdálkodási Stratégiát.
Dr. Miseta Attila rektora előterjesztése a Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszeréről szóló szabályzat (PTE SZMSZ 4. számú melléklet) módosítására irányult, melynek részleteit dr. Berke Gyula docens dolgozta ki. A módosítás lényege az, hogy hogy a 70. életévet betöltött oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott személyeket tovább lehet foglalkoztatni kutató professzor munkakörben, ha egyéb feltételek is teljesülnek. A szenátorok megszavazták a javaslatot.
Jogszabályi kötelezettség miatt elkészült a Befektetési Szabályzat, mely most került a Szenátus elé. „A modellváltással bővültek a gazdálkodási lehetőségeink. Tavaly augusztustól a MÁK-tól egy kereskedelmi bankba tudtunk átigazolni, így kinyíltak a banki szektor révén olyan lehetőségek, melyek korábban nem voltak elérhetőek. Sikerült kötnünk egy nagyon előnyös bankszámla-szerződést, amiben egy jelentős látra szóló kamat is van, ami a mai kamatkörnyezethez képest is előnyt jelent. Felmerült a befektetések kérdése is, melyről a szabályzat elkészítését jogszabály is megköveteli” - mondta el Decsi István kancellár. A szenátorok megszavazták a javaslatot.
Lengvárszky Attila oktatási igazgató a 2023-as felvételi eljárásról tájékoztatta a szenátorokat. Kijelentette: a PTE az iránta való érdeklődés alapján Magyarország ötödik egyetemének minősül, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem előzi meg. 27%-kal megnőtt az érdeklődés a magyar felsőoktatás iránt a tavalyihoz képest, ami vélhetően a belépési követelmények könnyítésének köszönhető. „Az elmúlt négy évben a PTE népszerűsége jelentősen növekedett a felvételizők körében, bár nem érjük el az első helyes jelentkezés számában az országos növekmény arányát” - mondta el Lengvárszky Attila. A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a korábbinál valamennyivel fokozottabb az érdeklődés a levelező, valamint az önköltséges képzések iránt. Az alapképzés sláger szakjai a korábbi évekhez képest változatlanok: a legtöbben a pszichológia, az ápolás és betegellátás és a gazdálkodás és menedzsment szakokra szeretnének bekerülni.
„Abszurd és ellentmondásos helyzet ez” - jegyezte meg dr. Heidl György, a BTK dékánja – “az egyik indikátor azt mondja, vegyünk fel minél több hallgatót, de forráskiesést jelent, ha az emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül a képzést megkezdők nem tudják ütemterv szerint folytatni tanulmányaikat vagy lemorzsolódnak. Ezt mindenképpen fel kell oldani! Ráadásul sem az indikátorok sem a finanszírozási szerződés részleteit nem ismerjük jelenleg” – sürgette e kapcsán egy stratégia kialakítását dr. Heidl György.
„Tudjuk befolyásolni, kit veszünk fel, így csekélyebb a veszély, mint azt elsőre gondolnánk. Azt javaslom: főzzünk azzal, amink van! Most konjunktúra van, jövőre pont emiatt a magam részéről visszaesésre számítok” - kommentálta a tájékoztatót dr. Miseta Attila rektor.
„Számunkra nem különleges ez a felvételi időszak: a jogi kar megtartotta bemeneti követelményként az emelt szintű érettségit, és a jelentkezők száma ugyanolyan, mint a tavalyi. Azt gondolom, azok a karok és képzési területek, ahol most nagyot nyertek, ott lesz a visszaesés jellemző” – tette hozzá dr. Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja. Felmerült a jelentkezők számával operáló rangsorok kérdése is. Dr. Takács András, a KTK dékánja hozzátette: azok a rangsorok, melyek jelentkezők számának nagyságát pozitívan értékelik, nem a minőségre fókuszálnak, nem vehetők komolyan. „A pécsi közgáz nemzetközi akkreditációkban méretteti meg magát, melyek a képzés tartalma alapján rangsorolnak” - húzta alá a dékán.
A Szenátus következő ülésére május 4-én kerül sor.