close
CímlapEgyetemi életTudást, kimaxolt 21. századi háttérrel

Tudást, kimaxolt 21. századi háttérrel

Elektronikus tanulástámogatási rendszer (ETT). Több ez, mint egy PPT, amit az órán levetít egy oktató. Elvileg mindenkinek jobbat hoz, a gyakorlatát pedig most dolgozza ki a PTE, ehhez keresnek egy pályázat révén együttműködő, vállalkozó kedvű tanárokat. Péley Bernadette oktatási rektorhelyettest erről kérdeztük.

Mit fed az, hogy „elektronikus tanulástámogatás”?

Széles skálán értelmezhető ez a fogalom. Lehet egy színtiszta elektronikus felületen való tanítási modell, ami valamilyen weboldalon elérhető és a kommunikáció kizárólag ezen a felületen történik. Ugyanakkor lehet offline is, melyet elektronikus anyagokkal egészítünk ki. A kettő váltakozása, kombinálása, az ún. „blended learning”. Azt gondolom, hogy jó lenne, ha könyvek is társulnának ehhez, mert meggyőződésem, hogy az olvasási szokások rossz irányba mozdulnak.

Fontosnak tartom, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, ami jobban serkenti a hallgatók interaktivitását.

Azt látom, hogy az információfelvételt összekeverik a tudás megszerzésével. Az interneten elérhető tartalmak nagy lehetőséget nyújtanak az információ felvételére, de a valódi tudáshoz mindezt strukturálni kell. Abban látom a kihívást, hogy tudjunk egy olyan rendszert kialakítani, ami elősegíti, hogy ezt az erőfeszítést megtegye a hallgató. A sok információt, ami akár tanártól, akár könyvből származik, egy saját kognitív struktúrára tudja felfűzni.


Miért van szükség elektronikus tanulástámogatási rendszerre?
Az egyik ok, hogy adott egy elterjedt és elfogadott információs és kommunikációs technika, aminek az oktatásban való használati módját ki kell dolgozni. Másrészt az elmúlt évtizedben a felsőoktatás nagyon sok szempontból változott. Azon van a hangsúly, hogy

a jelenleg a felsőoktatásban résztvevő generáció milyen módszerekkel, mely csatornákon érhető el könnyebben, mik azok, amiket preferál.

Ehhez szerintem szervesen kapcsolódik, hogy az utóbbi években egyre több, bizonyos értelemben újfajta képzési forma jelent meg, és ezekhez jobban is illeszkednek az új módszertani eljárások.

Volt már jó példa erre a PTE-n belül?
Tavaly az Oktatási Igazgatóság megpróbálta összegyűjteni az ETT-s gyakorlatokat, és az derült ki, hogy nagyjából az oktatók 5 százaléka próbált valamilyen szinten ebbe az irányba nyitni, de nem szervezetten, jól megfogalmazott célokkal. Volt néhány kifejezetten konstruktív elképzelés, de olyat, ami mások számára is mintaként szolgálhatna, nem találtunk.

Hogyan alakult ki ez a koncepció?

Eredetileg az egyetemi szintű elektronikus tanulás támogatási rendszer koncepciója az azóta megszűnt Informatikai Bizottság keretein belül kezdett formálódni. Az volt a cél, hogy elkészüljön egy projekt, melynek kipróbálására a Szenátus felhatalmazást ad. Jelenleg a projekt kidolgozása zajlik, miután szervezeti szempontból újra gondoltuk az ebben résztvevők körét: egy ad hoc bizottságot hoztunk létre, melynek kemény magjához Szűcs Krisztián (KTK), Nagy Ders (Kancellária), Fodorné Tóth Krisztina (KPVK), Kuthy Ágnes (KTK) tartoznak, kabinetvezető úr és jómagam pedig próbáljuk menedzselni a folyamatot.

Milyen paraméterek lesznek a pályázatban?

Rövid, de lényegretörő munkaterveket várunk a pályázóktól. Azt tervezzük, hogy a beérkezett munkák közül összesen hármat fogunk kiválasztani, mégpedig úgy, hogy mind más tudományterülethez kötődjön. Költségkeretet is szeretnénk hozzárendelni a nyertesekhez, úgy néz ki, erre egy pályázat révén nyílik is lehetőség. Emellett azt is megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az egyetemen belül a projektek támogatására, akár a humánerőforrás tekintetében, akár a pénzügyi oldalról. Az ETT projekt megfelelő működtetéséhez szükséges egy kifejezetten erre kidolgozott informatikai rendszer. A pilot keretében fogjuk megvizsgálni, hogy mi lenne erre a leginkább alkalmazható felület.

Ha csak öt százaléka az oktatónak az, aki próbálkozik azokat a csatornákat bevonni az oktatásba, ahol a hallgatók egyébként is mozognak… Mi jó az oktatóknak ebben?

Mindenképpen jó, ha módszertanilag tud fejleszteni az óráin, és azt gondolom, inspiratív is. Szerintem sokan így vagyunk ezzel.

Most lehetőség nyílik arra, hogy ne egyedi erőfeszítésekkel haladjunk előre, hanem egy rendszert dolgozzunk ki, támogatott háttérrel.

A tudás egy részét olvasva is meg lehet szerezni, de a megértést segíteni órai feladat. Például ezt lehet erősíteni az elektronikus tanulástámogatással, és az interaktivitás kiterjesztése is hozzájárulhat – mindkét oldalról.

Mikor fog megjelenni a pályázat?
Még az az ősszel! Az ütemezés terveink szerint az oktatási folyamatban lévő szünetek figyelembe vételével történik. A cél az, hogy a téli vizsgaidőszakban el tudjunk indulni. Jelenleg dolgozunk a pályázati kiírás véglegesítésén, valamint a humán és az informatikai erőforrások összekapcsolásán.

Mi a hosszú távú terv?
Amint lezajlott a projekt, kiértékeljük: visszajelzéseket várunk mind az oktatóktól, mind a hallgatóktól arra vonatkozóan, milyen hibákat látnak, hol várnak további támogatást. Ezek ismeretében

próbálnánk bővíteni a programot, már nem csak pilotban, hanem minden erre nyitott tanár részére elérhető formában.

Fontos megjegyezni, hogy a különböző képzési formákhoz más-más típusú elektronikus tanulástámogatás szükséges, pl. az elektronikus felületekre eleve erőteljesebben támaszkodó levelező képzések esetében, amikor csak pár alkalommal találkozik az oktató a hallgatókkal, másra van szükség, mint egy nappali munkarendű képzésen. Vagyis ugyanazt a tananyagot más és más tanári stratégia mentén kell kidolgozni, és máshogy kell elsajátíttatni. Azt gondolom, mindeközben tanulnunk kell olyan más felsőoktatási intézményektől is, ahol ez már jobban működik.

Harka Éva

Harka Éva