Ünnepi konferenciával tisztelgett a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont a Klimo Könyvtár 250 éves fennállása előtt. Az 1774-ben alapított könyvtár, amely Magyarország első nyilvános könyvtára volt, nem csupán a tudás megőrzésének szimbóluma, hanem a tudomány és kultúra folyamatos fejlődésének bölcsője is. A konferencián elhangzott előadások az intézmény múltját és jelenét egyaránt reflektorfénybe állították, kiemelve a könyvtár szerepét a modern kutatás támogatásában és a tudomány fejlődésében.
Megnyitó beszédében Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora rámutatott a Klimo Könyvtár jelentőségére az egyetem életében, az egyetemi közösség és a könyvtár közötti szoros kapcsolatra:
„Büszkék vagyunk arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem munkatársai könyvtárunkban és más helyeken is eredményesen képviselik a szakmát".
A rektor szerint a könyvtár nem csak a múlt értékeinek megőrzésében játszik kulcsszerepet, hanem aktív központja is a modern tudományos kutatásnak, amely összekapcsolja a különböző generációkat.
A megnyitó ünnepségen részt vett Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye püspöke is, aki beszédében mélyen érintette a hagyomány és tudás kapcsolatát:
„Azt mondja a Szentírásunk, hogy minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonlít a házigazdához, aki kincséből újat és régit hoz elő" – idézte a püspök, utalva ezzel arra, hogy a könyvtár feladata nem csupán az értékek megőrzése, hanem az új tudás létrehozása is. Hozzátette,
a Klimo Könyvtár nemcsak a múlt egy darabja, hanem a jövő felé vezető út egyik mérföldköve is, ahol a hagyományok és az innováció találkoznak.
Szeberényi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója beszédében hangsúlyozta a Klimo Könyvtár történelmi jelentőségét és az egyetem szempontjából betöltött szerepét. Kiemelte, hogy
a könyvtár gyűjteménye több mint 250 éves hagyományokra épül, és fontos tudományos, kulturális bázist nyújt a kutatók számára.
„A gyűjtemény kutatásának története szorosan összefonódik a könyvtár tevékenységeivel, hiszen a kutatók az egyetemi könyvtár égisze alatt találják meg a szükséges forrásokat, amelyeket felhasználva felfedezik a gyűjtemény egyediségeit. A könyvtár nemcsak a történeti és kulturális hatások vizsgálatának színtere, hanem egy élő, aktívan kutatott állomány is, ahol a kutatók lehetőséget kapnak arra, hogy tudományos eredményeiket évről évre megossza a közönséggel különféle konferenciák keretein belül.”
A konferencia sikeresen kapcsolta össze a múltat a jelennel, emlékeztetve arra, hogy a tudás megőrzése és továbbadása a modern világ egyik legnagyobb kihívása és egyben legnagyobb lehetősége is. A Klimo Könyvtár 250. évének ünneplése pedig emlékeztető arra, hogy a tudományos intézményeknek nemcsak a hagyományok megőrzésére, hanem az innovációra is nagy hangsúlyt kell fektetniük.
