A pécsi August Šenoa Horvát Klubban rendezték meg a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Kisebbségkutató Központjának hármas könyvbemutatóját. A horvát-magyar tudományos és művészeti élet területén kiadott kötetek mindegyikében a központ munkatársai vettek részt, két kötetet magyarra, egyet pedig horvátra fordítva.
A bemutatott kötetek szerzői előtt elsőként Szili Katalin, az Országgyűlés egykori elnöke, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kurátora köszöntötte a könyvbemutató közöségét, valamint a szerzőket is.
A Magyarországon élő horvát és a Horvátországban élő magyar közösség szempontjából is kiváló az együttműködés a két nemzet között – jelentette ki Szili Katalin. A miniszterelnöki főtanácsadó a magyarul és horvátul megjelenő könyveket bemutató rendezvényen kiemelten fontosnak nevezte a két ország közötti konnektivitást. Különösen igaz ez Baranya térségére, hiszen itt a határ mindkét oldalán komoly számban képviseltetik magukat a szomszédos ország nemzetiségéhez tartozók. Kiemelte,
a most bemutatott, magyar és horvát nyelven is megjelenő kötetek tovább erősítik a két ország tudományos és kulturális kapcsolatait.
Ennek kapcsán megjegyezte: tudományos téren magyar oldalról a pécsi egyetemen biztosított a horvát nyelvű felsőoktatási képzés, a szekszárdi karon pedig a kutatómunka is.
Szécsi Gábor ezúttal nem csupán mint a KPVK dékánja, hanem mint a Narativ i razumijevanje - Filozofski prinosi teoriji narativnog sebstva (eredetiben Narratíva és megértés – Filozófiai adalékok a narratív én elméletéhez) címmel most horvátul megjelent kötetének szerzője is szólhatott a közönséghez. A narratívák és történetek énformáló szerepének fontosságáról szólva kiemelte, hogy
a digitális korban a családi és közösségi történeteknek kiemelt szerepük van, a glokalitások világában ugyanis egyszerre vannak jelen a közvetlen környezetünk és a távoli világok történetei.
A kötet a diakovári Kulturni Krug Press kiadásában jelent meg.
Mirko Ćurić Eszterházy Péter halála címen megjelent kötete hat lenyűgöző történetet kínál a halálról. Ezek a történetek valóságos sorsokat elevenítenek fel, a szerző felidézte azt a pillanatot, amikor egykoron a Budapesti Könyvfesztiválon egymás melletti standon dedikáltak az akkor már beteg Esterházy Péterrel és a mai napig sajnálja, hogy akkor nem szólította meg, nem beszélgetett vele és nem dedikálta a magyar író utolsó kötetét.
Ćurić mesterien fonja össze ezeket a történeteket, és a halál jelenségében való közös élményeik révén a „létezés forrásához” vezeti az olvasót.
A kötetet Gátai Zoltán és Gyurok János, a Kisebbségkutató Központ vezetője fordították magyarra, a kiadója pedig a budapesti Croatica.
Utolsóként a Branka Arlović-Mato Arlović szerzőpáros Romák a Horvát Köztársaságban című kötetét ismerhettük meg, ami általános kisebbségi kérdéseket is tárgyal, elsősorban a horvátországi romák életén és jogain, lehetőségein keresztül. Ahogy azt Mato Arlović, aki egyébként a Horvát Köztársaság alkotmánybírója elmondta, a roma kisebbség duplán is kisebbség, hiszen hátrányban vannak a többségi társadalommal szemben, és hátrányban a többi kisebbséggel szemben is, akiknek van anyanemzetük és anyaországuk. Szili Katalin a szerzőpáros kötete kapcsán kiemelte:
a nemzetiségek, kisebbségek ügye kiemelten fontos, folyamatosan javítandó terület szerte Európában, a kötet pedig hiánypótló abban a tekintetben, hogy eligazítja az olvasót a fogalmi meghatározások, valamint a horvátországi etnikai közösségek sajátosságai terén.
