close
CímlapKultúraMagyar népmesék a Nemzetközi Tánctalálkozón

Magyar népmesék a Nemzetközi Tánctalálkozón

2020. szeptember 15.

Bozsik Yvette a kortárs táncművészet ikonja. A Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón szerepelt Bozsik Yvette Társulat Magyar népmesék című előadása, az alkotót kérdeztük az előadásról.

Mennyire egyszerű dolog magyar népmeséket színpadra állítani?

Nem egyszerű, de nekem fontosak a kihívások. Két gyermekem van, imádják a magyar népmeséket, de főleg a 9 éves Mirkóval rengeteget néztünk a Jankovics Marcell féle rajzfilmeket a magyar népmesékből. Az idei éve elején rendeztem a Papucsszaggató királykisasszonyokból egy tízperces mesefilmet, amelyben tánc is volt természetesen és különleges eszközökkel tudtuk megmutatni a történetet, gyermekrajzok voltak a háttérben és az egész mesét „green box”-ban forgattuk, Nagy Mari volt a narrátor. Az EMI felkérésére készültek hasonló filmek, elkerülnek majd az iskolákba, de innen jött az ötlet, hogy csináljuk meg táncelőadásként is. Több táncosommal együtt készítettük a koreográfiákat: Krizsák Dániel, Gombai Szabolcs és Zambiczki Ádámmal.

Hány meséből áll az előadás?

Ötből. A Papucsszaggató királykisasszonyokon túl a Kicsi dió, a , Az Aranyszőrű bárány és a Székely asszony és az ördög. Bízunk benne, hogy nagyon látványos lesz az előadás a Dóm téren, a humor és a játék fontos része a produkciónak, ahogy a jó és a rossz küzdelme is az, és a magyar népmesékre jellemző kódrendszer szintén. Az ördög éppúgy szereplő, mint Szent Péter…

A történetből indultál ki vagy inkább a zenékből?

A történetből, közben meg fontosak a zenék is. A Kurul dobosok nevű, kevéssé ismert zenekar zenéjét használtam, meghatározó erejű a produkcióban. Szarka Tamás zenéjét is alkalmaztuk, de Bartókot is és természetesen magyar népzenét.

Mire épül az előadás? Klasszikus balettre, néptáncra vagy inkább kortárs táncra?

Nagyon sok mindenre utaltunk, sok gesztus van benne, fontos a játékosság, még klasszikus balettet is láthat a közönség, mert a királykisasszonyokhoz, királyfikhoz az illett, de sok néptáncelem, akrobatika is előfordul benne. Még a kisfiam is fog táncolni benne, bohócként. Mindig a szituáció határozza meg a zene a koreográfiát.

Szabadtéren játszottátok már?

Nem, eddig csak a MÜPA-ban mutattuk be, nagyon át kellett alakítani, mert ott volt forgószínpad is, vetítést is alkalmazunk itt is, de másképp. Fontosnak érzem, hogy be tudjuk mutatni ezt a darabot a jelen helyzetben, mert lényeges, hogy a gyerekeknek lássanak táncelőadást. Remélem élménydús este lesz!

Hány éveseknek való a darab?

3 éves kortól 99-ig. A gyerekeknek ott vannak a játékos mesék, a felnőtteknek meg ott vannak a kódok.

Én még láttalak egyszer egy méteres kockában táncolni a mára már legendás Természetes Vészek Kollektívás korszakodban. Mennyire áll messze ez a mesevilág az akkori kísérletező stílusodtól?

A műveim arról a pillanatról szólnak, amiben élek, arról, ahogy éppen akkor látom a világot. Az is én vagyok, de ma már másként létezem, másképpen szeretnék beszélni. Most épp a Marica grófnő próbái zajlanak, októberben lesz a bemutató az Operettszínházban. A Maricagrófnő történetéből megpróbálok tündérkertet varázsolni, mert több a gondolat benne, mint azt gondolnánk. Nem a forma számít, hogy kopaszon adok elő valamit egy üvegdobozban, vagy hogy egy operettben nagyszínházban, ott is meg lehet olyan gondolatokat fogalmazni, amelyek fontosak.

A járvány megviselt titeket is?

Nagyon sok előadásunk, turnénk elmaradt, örülünk, hogy újra játszhatunk és táncolhatnak a táncosok. Ez az életünk.

 

A Tánctalálkozón még szeptember 15-én látható néhány produkció. Csak regisztrálni kell, az előadások ingyenesek.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni