close
CímlapKultúraPécs és Veszprém - két kulturális főváros

Pécs és Veszprém - két kulturális főváros

2020. május 04.

Tarrósy István a PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési igazgatóságát vezeti. Korábban részt vett a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kidolgozásában. A tíz évvel ezelőtti EKF évadról, a jelenlegi kulturális fővárosról, Rijekáról és a 2023-asról, Veszprémről beszélgettünk.

Milyen emlékek maradtak benned a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programról? Sokáig dolgoztál az előkészítésben, az Európa Centrum Kht. igazgatója és a Pécs 2010 Menedzsment Központ általános igazgatójaként, míg le nem mondtál.
Legelsőként az jut eszembe, hogy egy óriási, felfokozott és összezáró, sok száz embert megmozgató közösségi munka volt már maga a pályázat összeállítása is. Nagyon izgalmas évek voltak ezek, igazi eufórikus történet, leginkább a pozitívumok jutnak eszembe. 2007 februárjáig dolgoztam aktívan vezetőként az előkészítésben, akkor nem lemondtam, hanem nem kívántam meghosszabbítani a lejárt szerződésemet. Az időközben felmerült problémákról már addig is nyilatkoztam, kritikával illettem azokat a történéseket, amelyek nem tettek jót sem a pályázatnak, sem az egész folyamat kibomlásának. De ahogy telik az idő, minden a helyére kerül bennem. Úgy vélem, ez egy fantasztikus kísérlet volt, ami szerencsére nem csupán kísérleti formában maradt meg, hanem kézzel fogható eredmények születtek. Pécs életében az EKF megújulási lehetőséget adott az itt élő közösségeknek, s a városnak. Ez egy hatalmas dolog.


Mi az, ami megvalósult, s te javasoltad, s akár máig is büszke vagy rá?

Az volt a legfontosabb, hogy az, amit összefoglalva európai szemléletnek nevezünk, megvalósuljon. Egy újfajta együttműködési kultúrát valósítottunk meg, azért hogy egy megfelelő pályázatot rakjunk össze. Ez igazi csapatmunka volt. Amit megfogalmazott egyikünk, azt felkarolta a másik. Ez érvényes volt az első pillanattól kezdve a mag közös munkájára, Takáts Józseftől Szokolai Zsolton át Szalay Tamásig bezárólag. Ez a fajta szellemiség akkoriban nagy dolognak számított. Szerettem a közterekre fókuszáló elképzeléseket, de nem én voltam e terület előmozdítója. Másra tudtam rányomni azt a gondolkodási bélyeget, amit képviselek. Egyrészt az egész projekt nemzetközi szellemét domborítottuk ki, másrészt később volt lehetőségem a tényleg civil pályázatokra és a civil aktivitások megvalósítására irányítani a figyelmet. Ugyan 2010-ben már nem voltam az EKF iroda munkatársa, de a polgármester összehívott egy civil pályázati testületet és ránk bízott egy 100 millió forintos pályázati keretet, ezt egy öt fős kurátori csapattal – én vezettem – áttekintettük és egy pályázat útján elbíráltuk. Máig büszke vagyok arra, hogy a helyi civil kezdeményezéseknek adhattunk egy markánsabb hangsúlyt. Így a civil kurázsi 2010-ben valóban helyet kapott az EKF programban.
Rijekában most zajlik a Kulturális főváros program. Illetve nagyok a kérdőjelek, hogy el kell-e halasztani egy évvel, vagy sem…
Nehéz történeteket látunk a járvány miatt. Legyen az akár olimpia, vagy bármely nagy sport és kulturális esemény. A kérdőjelek ott vannak. Eddig bizonytalankodtunk, de most már sajnos tudjuk, hogy nyáron nem érkezik az Aerosmith sem. A kulturális főváros évad mindig arról szól, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó és színvonalas helyi programok zajlanak. Sok száz. Arra, hogy hatalmas rendezvényeket tartson most valaki – szinte bárhol a világon – nincs esély a pandémiás helyzetben. Azzal együtt, hogy február elsején hivatalosan elindult Rijekában a 2020-as EKF, a jelenlegi állapotban valamennyi programot felfüggesztették, tehát lehet, hogy el kellene halasztani az évadot. Azzal viszont felborulna az évekre előre kitalált menetrend… Talán ősszel újraindulnak és koncentrálni fogják az elnapolt programokat. Nagyon nehéz ügyek ezek, nincsenek könnyű helyzetben a horvátok. A kulturális fővárosok kiválasztása is évek alatt zajlik le, ha ezt most elhalasztanák, akkor borul a következők rendje… Ha nem halasztódik el, akkor a rijekaik nem bontakozhatnak ki úgy, ahogyan szerettek volna, ahogyan azt vállalták. Nehéz helyzet.


2023-ban Veszprém következik. Egyszerre volt nosztalgikus élmény – felrémlettek a pécsi pályázat körüli ügyek – s egyszerre izgalmas olvasmány is a projektjük. Te mit gondolsz a veszprémi tervekről?

Veszprém és a balatoni régió nemzetköziesítése fontos vállalás. Mi, itt Pécsett a Déli Kulturális Övezettel jöttünk elő a projekt nemzetközivé terebélyesítése kapcsán. Ez valójában egy virtuális makro-régió koncepció volt sok-sok nemzetközi partnerséggel, programmal. Sokat dolgoztam azon, hogy Isztambullal együttműködésbe kezdjünk a kezdetektől fogva. Meglátogattuk Liverpoolt, Patrast, Corkot is, tanultunk tőlük is. Fontos célkitűzésünk volt, hogy a nemzetközi, tényleges tapasztalatokat begyúrjuk a mi városunk elképzelt működésébe. Ahogy ez ma ugyanúgy fontos a PTE-nek, annak nemzetköziesítési folyamatában. Ma is viszem tovább ezt a vonalat az interkulturalitás, a megfelelő interkulturális tanulási környezet kialakítása vonatkozásában.

Ha Veszprém mindezt tényleg meg tudja fogni úgy, hogy magával húzza a Balaton régióját, akkor az óriási dolog lesz.

A Balaton és térsége az összes értékével komoly vonzerőt kínál, ha ezt még meglovagolják az EKF segítségével, akkor fontos eredményeket érhetnek el. Mi nyertük meg 2010-ben az EKF rendezés jogát, de sok várossal együttműködtünk utána, kisebb nagyobb mértékben. Ezt Veszprémnek is komolyan kell vennie, így multiplikálva a hatásokat. Ha ezt a gondolatmentet folytatom, akkor látszik, hogy Veszprém jól érzékeli azt, hogy Péccsel fel kell vennie a kapcsolatot. Persze mi is örömmel segítünk. A mi szón most a PTE-t értem. Szeretnénk segíteni, mert az egyetem a pécsi EKF-folyamat fontos intellektuális és művészeti bázisát adta.
Kezdődtek tárgyalások ez ügyben?
Igen, már össze is raktunk a Pannon Egyetemmel egy megállapodást. Veszprémben a Pannon Egyetem fontos koordinációs tényezője az EKF programnak. Ebben a pandémiás helyzetben pedig testet öltött több online, virtuális együttműködés is.
Ez is érdekes és az is, hogy mi kezd kirajzolódni a tervekből?
Április végén elindultunk. Eredetileg április első felében egy PTE-s delegáció utazott volna Veszprémbe, és az általunk kifejlesztett Nemzetközi Tavasz keretében egy PTE-s nemzetközi kulturális napot szerveztünk Veszprémben, felvezetőként a majdani EKF-es programokhoz. Később pedig közös akciókat, programokat valósítunk meg. Ebből az lett, hogy április 27-én elindultunk a Veszprémben és a Pécsett tanuló külföldi diákok fotóiból készült folk divatshow-val, népviseletet bemutató szövegeket is készítettünk hozzá. Ahogy említettem, lényeges kérdés a nemzetközi, interkulturális tanulási környezet áthúzása akár Veszprém irányába, mert ez számunkra további láthatóságot generál. Április 28-án folytatódott a történet, a Táncoló Egyetem bevonásával: a Halott Pénz Otthon című számára készítettünk koreográfiát, hogy abból minél több videót készítsenek az egyetemisták, majd az összetartozást megerősítő kisfilmet fog összerakni belőle a Pannon Egyetem. Többféle karantén art témával jöttünk elő, izgalmas innovációkkal, amelyeket átvesz majd Veszprém is. Bárki megnézheti, hogy promótálják a tavaszi programjaikat a mi Nemzetközi Tavasz koncepciónk bázisán. Ha visszaáll valamelyest a megszokott valóságunk, akkor rendezünk az EKF tíz éves évfordulója kapcsán egy tudományos konferenciát is, amelyben megnézzük, milyen tapasztalatokat tudunk átadni mi a PTE-ről Veszprémnek, s hogy ténylegesen hogy készül Veszprém 2023-ra. Ebben a városi önkormányzatokat is bevonjuk. Többféle tudományterületről érkeznek a résztvevők, terveink, s lehetőségeink szerint nemzetközivé bővítjük ki az eseményt. Felvettük az együttműködési keretbe továbbá azt is, hogy létrehozunk egy EKF dokumentációs központot. Pécsett természetesen temérdekanyagunk van ehhez kapcsolódóan. A tanszéken, ahol oktatok – a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéken – folyt egy négyéves OTKA kutatás az EKF-ről: Pécs a többszintű kormányzás csapdájában c. kötet foglalja össze a tapasztalatokat. Ettől a könyvtől kezdve a Takáts József-féle iratokon át mindenféle EU-s dokumentáció, folyóirat is megvan nálunk, ez tényleg óriási adatbázis. Ebből itt Pécsett készítenénk dokumentációs központot együttműködve az EKF Veszprém 2023-mal.
2023-ra már rajzolódott ki valami program, amit a PTE-s hallgatók csinálnak majd ott?
Még csak tervezési fázisban vagyunk ajánlottuk az eleve szervezett Nemzetközi Tavasz interkulturális programjait. Mitől ne lehetne Veszprémben megcsinálni egy Ázsia, vagy Afrika Napot koncertekkel, kiállításokkal. Pécsnek számos kulturális értéke van az egyetemhez kötődően, a Táncoló Egyetem, a Zenélő Egyetem, a Művészeti Kar teljesítményei, és hosszan sorolhatnánk a többit is. Ezek biztosan meg tudnak jelenni majd Veszprémben.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni