Történelem, nyilvánosság és fikció az irodalom világában címmel hirdették meg azt a kerekasztal-beszélgetést, melynek Zalán Tibor volt a főszereplője. Beszélgetőtársa Katona Csaba volt. Az esemény a Magyar Levéltárosok Egyesület idei, Pécsett tartott vándorgyűlésén, július 9-én zajlott a Tudásközpontban.
„Egy irodalmi műben a történeti hűséget keresni hiábavalóság”
- szögezte le az író a beszélgetés elején, ám a kép a későbbiekben jóval árnyaltabbá vált, hiszen rögtön hozzá is tette: “A fikcionalitásnak viszont olyan foka szükséges, hogy az olvasóban feléledjen a kíváncsiság az adott kor iránt. Arra is ügyelnie kell az írónak, hogy közben ne hamisítsa meg a történelmi tényeket.”
Midőn halni készült című darabja Janus Pannonius utolsó óráiról szól - Katona Csaba ennek apropóján kérdezte az írót arról, hogy mennyit kutatta e dráma történeti hátterét Zalán Tibor. Meglepő vallomást tett az író: sosem volt mersze egy levéltárba bemerészkedni! Azt is elmondta: a legjobban nem is az adatok, hanem az érdekelte, hogy miért fordult Janus Pannonius Mátyás király ellen, és Vitéz János illetve Mátyás miért hagyták a Medvevárban kiszenvedni a költőt, ahelyett, hogy elfogták volna. Ezek nyilván olyan adatok, olyan események, melyekre levéltári kutatás során sem jöhet rá senki.
Zoltán Gábor Orgia című műve kapcsán Katona Csaba megjegyezte: ebben a Városmajorban játszódó II. világháborús történetben a szerző nem nevezi meg az áldozatokat, viszont nevesíti az elkövetőket. Zalán Tibor ezzel kapcsolatban így reagált: “Nehezen tudok mit kezdeni azzal, ha a közeli múltunkat olyanok dolgozzák fel, akik nem élték át.” Arról is beszélt, hogy míg a Kádár-rendszer alatt létezett egyfajta titkos összekacsintás az írók és az olvasók között, ezen azt értve, hogy ha valaki például medvéről írt, mindenki tudta, hogy az oroszokra utal - ez az összekacsintás mára megszűnt.
Egy új jelenségre is felhívta a figyelmet: az úgynevezett „ha-regényekre”, melyek
úgy számolnak be a történelmi eseményekről, hogy megkavarják azok időbeli sorrendjét.
Például nem az amerikai polgárháború után, hanem előtte ölik meg Ábrahám Lincolnt - így egészen más lesz az amerikai történelem menete. Arról is elmékedtek, vajon miért nincs ennek a “mi lett volna, ha” felvetésnek hagyománya sem a magyar írók, sem a magyar történészek között.
Katona Csaba kérdésére Zalán felfedte, hogy a kedvenc történelmi regénye Jókaitól A szeretve mind a vérpadig, a kedvenc történelmi filmje pedig az Egri csillagok.. „Gárdonyi elképesztő levéltári munkát végzett” - jegyezte meg a film alapjául szolgáló regényről Zalán Tibor, aki egyébként a szóban forgó művet át is dolgozta színpadi művé. A történelem véres részét Gárdonyi a regényből kihagyta, ugyanis a három kulcsszereplő közül a Dobó Istvánt bebörtönözték, Bornemisszát felakasztották, a hazafelé tartó Mecskeyt pedig parasztok verték agyon. Bár a rendező elképzelései szerint a Zalán-féle a színpadi Egri csillagok elsősorban az ifjúság számára íródott, és nevelő célzatú, a színházba járó felnőttek számára, és talán kicsit a történelmi hűség kedvéért
Zalán Tibor a valós végkifejlet bemutatásával, a három hős halálával nyitja a darabot.
A fotókért köszönet Ruprech Juditnak!
