Az eredetileg szobrásznak készült Barabási Albert-László hálózatkutató hálózatinstallációi és adatszobrai kiállításon jelentek meg Budapesten. Ezek a gyönyörű alkotások a tudomány számára is fontosak, az esztétikai élmény egyfajta “melléktermék”, mely legalább annyira szemgyönyörködtető, mint bármelyik képzőművészeti ág alkotásai. A fővárosi tárlat egyszeri és megismételhetetlen "kistestvére" a pécsi Nick Galériában látható. A szervezők itt tovább is mentek: jó érzékkel invitáltak olyan szakembereket előadni, akik különböző szemszögekből tudják élőbbé tenni a kiállítást. Jakab Ferenc, a pécsi, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában működő Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjének felkérése azért is volt zseniális ötlet, mert a tárlat a középpontjában a koronavírus áll. Az eseményre október 27-én került sor.
Új szerep volt ez a tudós számára, hiszen több alkalommal tartott már a laikusok számára is érthető formában előadást a koronavírus-járványról, művészeti alkotásokkal összekapcsolva azonban ilyesmiről még nem beszélt. Tárlatvezetése rávilágított arra, hogy a sokszor önmagában is látványos adatvizualizáció hogyan jelenhet hasznos hátteret egy tudós számára.
“Ez a művészet és a tudomány találkozása.”
- jelentette ki Jakab Ferenc.
A hálózatkutatás és a járványtan a kezdetektől összeforr: a fertőzések terjedésének vizsgálata a mai hálózattudományok alapjaként is felfogható. Az, hogy ki kivel érintkezve kapott meg egy fertőzést, és ő maga kinek adhatta tovább, kiemelt fontossággal bír a járványok megfékezése érdekében. Az adatvizualizáció pedig a hálózatkutatás vitális része, mégis a művészeti szempontból való megjelenés, az “adatszobrok” újkeletűek. Jakab Ferenc négy részt választott ki a tárlatból, melyeket külön is elemzett úgy, hogy a koronavírus-járvány nemzetközi oldala mellett mindig a hazai történésekre is reflektált.
Az egyik hálózatillusztráció a járványt magát képezi le. A kapcsolatokon túl azokat a gócpontokat is megmutatja, hol van szükség beavatkozásra, hol kell akár szorosabbra húzni az intézkedések körét vagy szigorítani azokat.
“Szinte személyre vetítve kimutatható, honnan érkezett egy-egy fertőzés.
Hazánk tranzitország, a Magyarországra behurcolt öt koronavírus-klaszter forrását a hálózatkutatás révén tudtuk megállapítani.” - mondta el Jakab Ferenc.
Elképesztően látványos a New York lakosainak életét egy mozgó, virtuális tüdőként bemutató installáció.
Az ott élők mobiltelefonjainak mozgása alapján lehet nyomon követni azt, hogy a járvány és a korlátozó intézkedések miatt hogyan lassul le, majd bénul le a metropolisz. A nyüzsgést a járvány előrehaladtával már csak a mentők, tűzoltók mozgása váltotta fel, vagyis csak azok mozdultak ki, akiknek muszáj volt. “Magyarországon is használtuk a mobiltelefonok cella adatait a járvány követésére.” - tette hozzá Jakab Ferenc.
Egy másik helyszínen a koronavírus potenciális ellenszereként szolgáló anyagokról beszélt a virológus.
“A járvány alatt mi voltunk Magyarország keze.”
- mondta el. -”Akármilyen halvány esély volt arra, hogy egy hozzánk beérkező anyag hatásos lehet a covid ellen, azt bevizsgáltuk.” Jakab Ferenc azt is hozzátette: ilyen helyzetben nem számít, hogy mennyi időt és energiát követel a munka - a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai nem is kímélték magukat.
Az is elhangzott, hogy jelenleg nem létezik olyan anyag, ami gyógyszer lehetne a koronavírus ellen, s mivel ennek megtalálása, és biztonságos felhasználásának feltételei rengeteg időt igényelnek, a világ szakemberei a már törzskönyvezett szerek hadba állításán dolgoztak. (Lásd erről korábbi anyagunkat: https://univpecs.com/covid_19/covid_es_klinikai_vizsgalatok)
A legutolsó kiemelt eleme a kiállításnak egy interaktivitásra is lehetőséget adó installáció volt: egy lámpával megvilágítva a falon lévő egységeket lehetett megfigyelni, melyik klaszterben van jelen, s melyikben nincs a fertőzés. “Ez egyébként a való életben is hasonlóan működik, csak ne lámpákat, hanem mikroszkópokat képzeljenek el.” - jegyezte meg a professzor, miközben a falat pásztázta a fénycsóvával.
A legutolsó kiemelt eleme a kiállításnak egy interaktivitásra is lehetőséget adó installáció volt: egy lámpával megvilágítva a falon lévő egységeket lehetett megfigyelni, melyik klaszterben van jelen, s melyikben nincs a fertőzés. “Ez egyébként a való életben is hasonlóan működik, csak ne lámpákat, hanem mikroszkópokat képzeljenek el.” - jegyezte meg a professzor, miközben a falat pásztázta a fénycsóvával.
Az eseményt követően arra is lehetőség volt, hogy az érdeklődők kérdezhessenek Jakab Ferenctől. Ennek köszönhetően egyebek mellett szó esett a tojásokkal kapcsolatos vizsgálataikról, az orrspray kapcsán elért eredményekről, és arról is, mennyire fontos, hogy zárt terekben maszkot viseljünk. “Az a kisebbség, aminek tagjai tagadják a vírus veszélyességét, és nem oltatják be magukat, fogja a legnagyobb bajt okozni. A beoltottak átvészelik majd az új variánsok által generált betegséget, az oltatlanok tömeges megbetegedései viszont akár térdre is kényszeríthetik a magyar egészségügyi ellátórendszert.” - hangsúlyozta Jakab Ferenc.
A tárlat a hónap elején nyílt, november 11-ig látható. A speciális tárlatvezetések nyomonkövetéséért is érdemes a Nick Galéria Facebook oldalát figyelni.
