close
CímlapMagazinHátizsákosék!

Hátizsákosék!

utazás, kaland, fényképek
2016. augusztus 08.

Adott két srác, kamera, fényképezőgép és utazási kedv. De nem ám csak holmi turistalátványosságokat csekkolnak le! Olyan helyekre látogatnak, ahova kevesen. A World in my eyes két tagja Balog Máté (aki a PTE-n végzett tavaly sportszervezőként) és Wiezner Zsolt, akiknek örmény és grúz képei nagy népszerűségnek örvendenek az interneten. Az Alumniban már  írtunk róluk!

20160401-csortos-szabolcs-1319-4203-portre-utazo-fiuk.jpg

A srácok pár éve ismerték meg egymást egy közös munkahelyen. Hamar kiderült, hogy érdeklődési körük jobban egyezik, mint gondolták. De nem ám arról beszélek, hogy mindketten szeretnek legózni, vagy bírják a háborús filmeket! Imádnak utazni, érdekli őket a fotózás és filmezés, de nem a Seychelle- szigeteken. Olyan vidékeket céloztak meg, ahova élő ember nem igazán szeret menni. Hisz ki akarnak Örményországban kóbor kutyák között mászkálni? Szibériában szurkolni a lábujjának, hogy ne fagyjon le? Nem sokan, az biztos. És ha már eziránt érdeklődnek, szeretnék meg is mutatni utazásaikat másoknak, a saját szemükön keresztül. A fotózást autodidakta módon tanulták, elmondásunk szerint csak akkor lehet jól csinálni, ha az ember gyakorolja. Ezzel pedig nem mondanak nagy butaságot. Kalandvágyuk hihetetlen, mozgásterük az egész világ, fáradhatatlanok és reméljük, semmi nem állítja meg őket. Itt egy kis ízelítő belőlük és az eddigi kalandokról, na meg a jövőbeli tervekről.

“Éppen Omanból jöttem haza, amikor kitaláltuk, hogy Örményországot és Grúziát is jó lenne megnézni.” - meséli Zsolt.  “Próbáltuk minél alacsonyabbra fogni a költségvetést, sikerült is,

kevés cuccot vittünk tényleg. Fogkefét is ketten egyet.”

- nevet Máté.  “Gondolkodtunk már rajta, hogy a csomagolásról is csinálunk egy videót, de rájöttünk, hogy annyira kevés dolgot pakolunk el, hogy túl rövid lenne.” - jegyzi meg Zsolt is. Az örmény túra legnehezebb része a fiúk számára az volt, amikor egyhuzamban 30 órát utaztak, alvás nélkül. “Bár már jártam Oroszországban, Finnországban, Franciaországban, Romániában, Svájcban, nagyon örültem, hogy Máté csatlakozott hozzám az úton, hiszen sem Grúzia sem Örményország nem veszélytelen.”- vallja be Zsolt. “Gyönyörű az Ararát, tényleg szemet gyönyörködtető, csak hát az oda vezető út nem éppen gyerekeknek való vidéken haladt. “ - teszi hozzá Máté.

20160401-csortos-szabolcs-1318-4200-portre-utazo-fiuk.jpg

Ha belegondol az ember, ez utazás során számtalan dolog szükséges lehet, gondolhatunk itt az érkezésre is. De mit is vittek magukkal a fiúk? „Egy gemkapcsot, mint a MacGyver (nevet). Az egyik zsebemben a kotyogós kávéfőző, a másikban a kávé.” – meséli Zsolti nevetve, majd Máté felel: „Vadászunk (nevet). Örményországban sokkal alacsonyabb az életszínvonal, mint nálunk, minden kint vásároltunk meg.

Megreggeliztünk 50 Ft-ból.

„ Főleg fiatalok, a 18-24 éves korosztály követi az oldalunkat, pedig a bemutatott vidékek nem felkapott turistalátványosságok. “A valóságot szeretnénk bemutatni, azt, ahogyan van, és igyekszünk ugyanazt az életmódot folytatni, mint a helyiek.” - mondja Zsolt. A fő cél, hogy Szibériába menjenek, viszont előtte jó pár helyre el szeretnének jutni: Kazahsztánba, Azerbajdzsánba, Izlandra vagy Észak- Norvégiába. A projekt önköltséges, de mivel akár milliós tétel is lehet, támogatókat is keresni kezdtek.  „Emiatt meg is kerestem egy volt tanáromat, dr. Elbert Gábort, akinek nagyon sokat köszönhetünk. Olyan média személyiségekkel hozott össze minket, akikkel nem gyakran találkozik az ember. Kaptunk egy szándéknyilatkozatot, ha a szibériai út tényleg megvalósul és élve hazaérünk, akkor a Spektrumot érdekli a dolog. „- mondja Máté, majd Zsolt hozzáteszi: "hogy a helyi, lokális cégeket célozzuk meg elsősorban, és már több érdeklődő is van, de szeretnénk minél jobban bővíteni a támogatási keretünket, hogy látványosabb, különlegesebb utakat járjunk be, melyeket megoszthatunk a követőinkkel, nézőinkkel. Ennek érdekében persze országos, és nemzetközi szponzorok jelentkezését is nagy örömmel várjuk.De mitől is más a World in my eyes, mint a hasonló projektek? „Voltak a sporttal kapcsolatos terveink is, de

nekiállhatunk mi tollasozni Szibériában, csak hát kettétörik az ütő a kanyarban, lefagy a labda fél úton… meg a kezünk is.

Szerintem, amiben mi jók vagyunk az az, hogy a valóságot mutatjuk be. Aki nézi az adást, azt az érdekli, ami abban a pillanatban történik. Itt nem lehet biztosat mondani. Nem tudok arról számlát kérni, amiről nem létezik számla. A parasztbácsi, ha elvisz az Uazán, nem fog blokkot adni az utazásról. Nem tudok előre szállást foglalni egy olyan helyen, ahol soha nem is volt kiadó szoba. Majd valahova bekéretőzünk, hogy hova, azt még mi sem tudjuk.”- Zsolt így elemezgeti a jövőt, de vajon mindenre fel lehet készülni? „Mondjuk, hogy lefagy a lábunk? Szerintem nem. Arra mondjuk igen, hogy mi a teendő ilyen esetben.”- válaszol Máté, majd Zsolt hozzáteszi: „A legeslegproblémásabb kimenetele az lehet ennek az utazásnak, ha lerobban az autónk két pont között. Ennél nincs kritikusabb pillanat, mert öt perc van az autó leállásától a túlélésig, annyi idő alatt hűl ki az autó és fagy meg az ember.” Mikor felteszem nekik a kérdést, hogy van-e esély arra, hogy meggondolják magukat, egyszerre mondják azt, hogy “Nincs!”.

World in my eyes elérhető: https://www.facebook.com/worldinmyeyeshun/?fref=ts

20160401-csortos-szabolcs-1324-4212-portre-utazo-fiuk.jpg

 

Kékesi Alexandra

Kékesi Alexandra

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni