Egy ember életében ritkán adatik meg, hogy találkozzon egy Nobel-díjas tudóssal, vagy éppen élőben lásson egy Nobel-díjat. Április 2-án az a megtiszteltetés érte a Pécsi Tudományegyetem polgárait, hogy találkozhattak azzal a biokémikus szuperhőssel, aki emberek millióit mentette meg kutatásával a Covid-19 világjárványtól. Ez a hős nem más, mint a Nobel-díjas dr. Karikó Katalin.
Szinte nincs olyan magyar, aki ne hallott volna dr. Karikó Katalinról, akit 2023-ban Nobel-díjjal jutalmaztak dr. Drew Weissmannal közösen fiziológiai és orvostudományi kategóriában. A világhírű kutató a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium meghívására érkezett Pécsre, ahol nemcsak a PTE vezetőségével találkozott, de egy előadással is kedveskedett a nagyközönségnek.
Mondani sem kell, vastaps fogadta, amint belépett az ajtón. Nem hibába, hiszen munkája forradalmasította az orvostudományt, ő volt az, aki dr. Drew Weissmannal közösen kidolgozta azt a módszert, amely lehetővé tette az mRNS biztonságos használatát az emberi szervezetben – ez lett az alapja a Pfizer–BioNTech és Moderna COVID-19 vakcináknak.
Hihetetlenül kedves, önzetlen és szerény ember, aki előadása során mesélt tudományos pályafutásáról, a kutatás kihívásairól, valamint a jövő tudósnemzedékeinek szerepéről, mindezt sajátos humorával fűszerezve:
„Gyermekkoromban jöttem rá, hogy kutató szeretnék lenni.
Természetesen, akkor még egy kutatót sem láttam életemben” – jegyezte meg a Nobel-díjas utalva arra a sorsfordító pillanatra, amikor tanára egy mikroszkópot hozott be a tanórára.
A teljes kapacitását kihasznált teremben mindenki éber figyelmemmel hallgatta a kutató lenyűgöző történetét. Évtizedekig elutasították, megpróbálták letéríteni az útjáról, és mégsem adta fel, mert hitt a munkájában. Mindvégig kitartott, mert bizakodott abban, hogy egy nap az mRNS-alapú terápiák forradalmasíthatják az orvoslást. Éveken át dolgozott ezen a területen – amikor még senki nem hitte el, hogy ennek lesz jövője. Számos helyről bocsátották el, de ő sohasem ijedt meg és többször újrakezdte életét, hol Magyarországon, hol az Egyesült Államokban, vagy éppen Németországban.
Az egyik legnagyobb tanúság, amit előadásából leszűrtem: a kudarc nem ellenség, az a legjobb tanár. Újabb lehetőségek tűnnek majd fel a horizonton. Ha az egyik ajtó becsukódik, egy másik kinyílik. Az igazi innovációhoz türelem, kitartás és szüntelen hit kell, még akkor is, ha sokan nem hisznek benned.
„Fontos, hogy higgyünk magunkban, és kemény munkával elérjük céljainkat,
mert ha nem hiszünk a saját képességeinkben, akkor nem érdemes nekivágni semminek. Az egyik legfontosabb tanulság, amit a nehézségekből levonhatunk, hogy el kell hagyni a komfortzónát. Ahogyan a mesék hősei is elindulnak, hogy saját maguk próbáljanak meg valami újat, úgy nekünk is el kell hagynunk a megszokott kereteket, hogy fejlődjünk” – hangsúlyozta a kutató.
A 2025-ös Diaszpóra Konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának elnöke, dr. Kovács L. Gábor megjegyezte: „Mindig megmosolyogtat a kutatónő életútja. Egy kisújszállási böllér lánya, aki megváltoztatta a világot,” majd beszédében felidézte a kutatónő társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gondolatait, mely így hangzik: „A Covid idején tapasztaltuk, hogy a tudományos ismereteket a közösségi médiában osztják meg az emberek, és ők másképp látják a dolgokat, mint a hagyományos kutatók. Emiatt mindannyiunk felelőssége, hogy felvilágosítsuk és oktassuk a közvéleményt, és elmagyarázzuk, miért fontosak a kutatásaink” – hívta fel a figyelmet dr. Karikó Katalin.
