Akárhol vagyunk a világban, szinte mindig találkozunk egy magyarral, amin mindig meglepődünk. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága most ezeket a magyarokat és vendégeiket hívta meg április 3 és 4. között a Diaszpóra 2025 Revitalizáció című konferenciájára, melynek célja a revitalizációs jelenségek és kísérletek interdiszciplináris megközelítése különböző tudományterületek eszközeivel a nyelvek és kultúrák, és egyéb társadalmi jelenségek fenntartása, újraélesztése érdekében.
„Ma a világon nagyjából 15 millió olyan személy él, aki magát magyarnak tartja. Ebből nagyjából 9,8 millió fő él Magyarország jelenlegi határain belül, a többi pedig a diaszpórában” – olvasható a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021-es számában, vagyis - matematikai számítások alapján - a diaszpóra magyarsága közel 5,2 millió főt számlál. A PTE mindig is fontosnak tartotta a Magyarországról elszármazottakkal való kapcsolattartást, hiszen az egyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) stratégiájában kiemelt helyen szerepel a világ magyarságának hálózatba szervezése.
Ezért hozta éltre a PTE a Világmagyarság Network Platformot (Diaszpóra Projekt Hálózatot), melynek célja egyfajta Világmagyarság központ létrehozása.
A konferencia fővédnöke, Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár helyett Dr. Szili Katalin, az UQA Kuratóriumának tagja köszöntötte a résztvevőket, majd feltette azt a kérdést, hogy miért is fontos ez a törekvés? „Alaptörvényünk egyértelműen kimondja: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. A felelősségvállalás egyértelmű feladatokat ró ránk: olyan intézményrendszert kell kialakítanunk, amely biztosítja a párbeszédet és elősegíti a nemzet egységét” – emelte ki, majd így folytatta:
„Egyetemünk is aktív szerepet kíván vállalni ebben a munkában. Ennek egyik fontos állomása a mai nap során aláírt keretmegállapodás a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel.”
Dr. Orbán Jolán, a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék vezetője elmondta, hogy a kétnapos konferenciára a világ minden pontjáról -
Ausztráliából, Új-Zélandból, Brazíliából, Peruból, Hollandiából, Finnországból, Ausztriából, Romániából vagy éppen Angliából - érkeztek résztvevők.
Dr. Szili Katalin megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban az a tapasztalat, hogy a diaszpórában egyre többen keresik a gyökereiket. Harmad- és negyedgenerációs fiatalok szeretnék jobban megismerni magyar származásukat, felfedezni őseik kultúráját. Ezért is kiemelten fontos, hogy a PTE olyan lehetőségeket teremtsen számukra, amelyek révén bekapcsolódhatnak a magyar oktatási és kulturális életbe. Az UQA kurátora elmondta, hogy
a PTE ebben kulcsszerepet kíván vállalni.
„Az idei évben először három ausztráliai középiskolás a Pécsi Tudományegyetem gyakorló iskolájában folytathatta tanulmányait. Ezt egy ösztöndíjprogram keretében kívánjuk továbbfejleszteni, és bízunk benne, hogy ez a kezdeményezés hosszú távon is erősíti a nemzetközi kapcsolatrendszerünket. Szeretném kiemelni, hogy a Pécsi Tudományegyetem az egyetlen olyan intézmény, amely dél-amerikai fiatalokat oktat zenére – akár éjszakánként is, az időeltolódás miatt. Ez is bizonyítja elkötelezettségünket a magyar nyelv és kultúra megőrzése iránt” – mondta dr. Szili Katalin.
A MTA Pécsi Területi Bizottságának elnöke, dr. Kovács L. Gábor beszédében kiemelte, hogy
a MTA idén 200 éves jubileumát ünnepli, melynek keretében számos rendezvényt szerveznek országszerte, hiszen 2025/2026 a Magyar Tudomány Éve.
Továbbá, az elnök megemlítette azt is, hogy
a tegnapi napon Nobel-díjas biokémikusunk, dr. Karikó Katalin látogatást tett a PTE Szentágthai János Kutatóintézetben,
melynek kapcsán kiemelte, a tudományos közösség felelőssége nemcsak a kutatás, hanem a társadalom folyamatos tájékoztatása is.
A PTE rektorhelyettese, dr. Fedeles Tamás Kárpát-medencei képzőhelyeink közül most a sepsiszentgyörgyi együttműködést emelte ki, ahol a PTE Művészeti Kara összefogott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, hogy a sepsiszentgyörgyi campuson – amely nemrég önálló karrá vált – magyar nyelvű szobrász és festőművész képzést indítsanak. A cél, hogy az első ötéves képzési ciklus után a Sapientia teljes mértékben átvegye ezt a programot, a PTE pedig segítse a magyar nyelvű művészeti oktatás megerősítését.
A BTK dékánja, dr. Bene Krisztián beszédében a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar sokszínűségét és tudományos mozaik jellegét hangsúlyozta, amely különböző területek harmonikus együttműködését jelenti. Majd megosztott egy személyes történetet: „Nem tartom magam diaszpórakutatónak, mivel leginkább a francia történelemmel foglalkozok. A kutatásaim során egyre több magyar névvel találkoztam, és idővel egy egész gyűjteményem lett róluk – kezdetben cipősdobozban, később digitális formában. Tíz év után döbbentem rá, hogy ez tulajdonképpen a diaszpórakutatásom,” majd humorosan megjegyezte, hogy magyarokkal a világ bármely táján össze lehet futni.
A konferencián elhangzottakat idén is egy könyvben tervezik összefoglalni,
amely lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők és előadók gondolatai, kutatásai és tapasztalatai időtálló formában is elérhetők legyenek. Ez a kötet nemcsak a konferencia tudományos értékét erősíti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a megvitatott témák szélesebb közönséghez is eljussanak.
További részletek:
Programfüzet
A konferencia absztrakt füzete
Világmagyarság Podcast
