A most épülő borászatban, az Energia Design 2.0 mesterprojektben összekapcsolódik az építészet a mérnöki és természettudományokkal, túlmutatva az építészeti tervezésen a komplex épületfizikai modellezés felé. A Villányban épülő új borászat (Streit-Zágonyi Pincészet) tervezője Kistelegdi István (PTE Szentágothai Kutatóközpont Energia Design Épülettechnológia kutatócsoport vezetője).
Az Energia Design első kiemelkedő mesterprojektje (az 1.0), a Rati Kft. ipari és irodaépülete volt. Minden lehetőséget megkaptam, hogy mindent beletervezzek, amit tudok, 5-10 évente kapok egy ilyen lehetőséget. Úgy fog kinézni, mint egy becsapódott meteorit, de minden elemének átgondolt ökológiai, fenntarthatósági, energiahatékonysági és épületfizikai okai vannak, - ezen szempontokat állítottuk a fókuszba.
Mit tud ez az épület, azon túl, hogy a borászat technológiáját működtetni kell, miben más az ipari jellegen túl?
A pályázat miatt az első három évben csak látványborászatként működik az épület, majd a borhotel és panoráma étterem funkciókkal kibővült létesítménybe konferenciákat fogunk ide vinni, tudományos tanácskozásokat például, a borászat és hotel rendezvényeit kiegészítve. Az borászat egy teljesen új épület tipológia első prototípusa. Annyira nyitottak voltak irányomban, hogy amikor megmutattam a Rati épületét, akkor azt mondta a megrendelő, hogy ő is szeretne egy Energia Design épületet, borászat formájában.
Mi a nagy újdonság az épületben? Mitől ez az új mesterprojekt?
A formatervezés eredményeként látványosak az újítások, de energiát is takarítanak meg, az sem véletlen, hogy az épület alsó része hajószerű formával rendelkezik. Ez egy alápincézett létesítmény, a földhőt hasznosítjuk, ha keresztmetszetileg nézzük a hosszúkás épületet, az egyik fele ferdén kinyúlik, ezzel 30% fűtési energiaigényt meg tudtunk spórolni. Ha nem ferde homlokzattal geometriával terveztük volna az épületet, akkor a hőhidasság és a transzmissziós hőveszteség nagyobb lett volna. A pincébe kevesebb funkciót kért a megrendelő, mint az első emeletre, ezért az konzolosan kétoldalra kilógott, keresztmetszetileg mint egy T betű. Ezt kissé eltoltuk, hogy ne legyen túlságosan domináns a szimmetria, majd a ferde, lecsapott homlokzat geometria hozta az említett energiamegtakarítást. Két piramis található az épület lapos tetőszerkezetén, egy zárt, és egy nyitott piramis, pergola szerűen, csak egy vázat látunk belőle.
Ennek is az energetika az oka?
Igen. A zárt piramis tét egy kiszellőztető kürtőt ölel körül, aerodinamikailag szimuláltuk a légáramlás karakterisztikáját. Korábban voltak eredményeink arról, hogy a ferdített síkokkal jobb hatékonyságot érhetünk el. Vasbetonból építettük a ferde fal- illetve tetőszerkezetet, amelyek merevítenek is. Koporsófödémnek hívják ezt a fajta födémet. Ebbe a térbe terveztük a panoráma-étteremet, mellette étkező és kilátóterasz is van. Normál klímakörülmények között úgy működik Közép-Európában egy épület, hogy alul bejön a friss levegő, s valami kürtőn át távozik az épület tetején keresztül. A Rati épületében ufo formájú deflektorok, a pingvin hasának formáját idéző bionikai elvek alapján segítették a szélindukciós kiszellőztetést. Ez az állatfaj a világcsúcstartó az aerodinamikai ellenálást tekintve, még a vízcseppnél is jobb. Ezek az elemek nem látszanak annyira borászatban. A piramis csúcsát, mint egy sapkát hidraulikával tudjuk fel-le mozgatni. A hosszúkás épület egyik végében van a kidobó kürtő, a másik végében pedig a légbevezető, amely tulipán formájú. Mindkét szerkezetet áramlástani CFD szimulációk segítségével terveztük csapatommal.
A pinceszinten van egy kétszintes technológiai csarnok, ahol a borokat dolgozzák fel, s egy egyszintes érlelő pince található. A technológiai csarnokokat természetes szellőzéssel szeretnénk klimatizálni. Új trend a borászatokban, hogy már nem a nyákos, sötétszürke-fekete penészes pincékben állunk, hanem az újabbakban a bort magas minőségű élelmiszerként kezelik, s olyan száraz pincét kérnek, amilyet lehet, csak hűvös legyen. Valahol párásítanak is. Mi természetes energiákkal szeretünk megoldani problémákat, ezért találtuk ki a tulipánformájú légbevezető kürtő nyílást.
Ez az épület magába olvasztja a hajó formát, a piramist, a hegybe becsapódó meteoritot…
Nem azért lett az épület hajó formájú, mert mi ezt álmodtuk meg, hanem így jobb lett energetikailag és a komfort szempontjából.
Az energetikából lett a design?
Ezért lett a csoportunk neve Energia Design. (mosolyog)
Gépészetileg is eléggé érdekes ez a ház?
Nos a megrendelő megvásárolja azt a hőszivattyút, ami a piacon a Jaguárnak megfelelő minőséget tudja. A talajszondás rendszer, a vizes hőszivattyú, a szerkezettemperálás, a hővisszanyerős gépi szellőzés és egy komoly automatika rendszer teszi különlegessé a az épület technikai, üzemeltetésbeli képességeit.
Megéri ez a borászatnak a mai energiaárakon?
Egy normál és az emelt szintű ház építési ára összevethető. A normál épület is megfelel az előírásnak, de az emelt szintű többe kerül.
A többletköltség 6-10 éven belül megtérül.
De mindenképpen 10 év alatt visszahozzák az árukat. Aki ilyen távra tervez, annak érdemes ebbe fektetni. Csak a házról beszélek, nem a borászati technológiáról.
Hány éve tervezitek ezt az épületet?
Még nem terveztem ilyen sokáig semmit. Három éve tart. Objektív okai vannak, más telekre terveztük eredetileg. Később bővítések jöttek, új igények, stb. Remélem egy soha véget nem érő történet lesz.
Az épület tájolása is szerepet játszik?
Szerencsénk volt, mert eredetileg északnyugat-délkelet tájolású épületet kellett északkelet-délnyugati fekvésre áttervezni egy sokkal jobb adottságú telekre. 45 fokkal kitér az észak-déli tengelyből. A hossztengelye mentén áttükröztük az épületet, mert funkcionális tekintetben szimmetrikus az épület. Leegyszerűsítve: a szobák kerültek az irodák helyére és fordítva.
Milyen energiákat használtok?
Minden adottságot, amit a terület megenged, hasznosítunk, hogy az épület pluszenergia mérleggel rendelkezzen. A passzív földhő a fűtetlen pincében télen a hőveszteségéket csökkenti, nyáron hűti a teret. Passzívan használunk napenergiát és szélenergiát is (a szellőztető és ’klimatizáló’ kürtőszerkezetkkel). Az emeleten borlaborok lesznek, passzívan fűtjük a napenergiával. Gépészettel is hasznosítunk földhőt, talajszondarendszert telepítettünk hőszivattyúval. A fűtési-hűtési energiát az épület falaiba, főként a padló- és mennyezet szerkezetébe vezetjük be, ezzel temperáljuk az épületet. Napelemek is lesznek majd, de nem az épületen, hanem a 2. fázisban létesülő, majdani új termelőcsarnok és az az épület között egy szőlő-lugasos napelem-parkot telepítünk, ez lesz majd a borkóstoló és fröccs-terasz. Az éjszaka hidegét az épületburok fémburkolata alatt egy hőcserélő rendszerrel tervezzük hasznosítani – az égbolt kozmikus lesugárzását használjuk majd hűtésre.
Mennyire lesz ez automatikus?
Magas szintű automatizálás lesz, a külső napsugárzás intenzitását, a szélviszonyokat, a külső-belső hőmérsékletet, páratartalmat, CO2-koncentrációt, a hővisszanyerést, sőt az ablakok nyitását is érzékeli, akkor azonnal leáll a légtechnika. A fahordós pincében meghatározott hőmérsékletet és páratartalmat kell tartani. Ha túl alacsony a párataralom, elpárologhat a hordóból a bor, ha túl magas a páratartalom, akkor meg megromolhat a bor. Az érlelő pincében és a technológia csarnokban a természetes szellőztetést külső és belső léghőmérséklet és páratartalom alapján vezéreljük, hogy az év minél nagyobb időintervallumában passzív módon ’klimatizálhassuk’ ezeket a tereket.
Ehhez fogható épületet láttál már?Nem, sem itthon, sem külföldön. Léteznek öko-borászatok, vagy megújuló energiát használó épületek.
A mi épületünk olyan, mint egy vitorláshajó,
ellátja magát – a helyileg adottságokkal – nem szorul más segítségre. Nem egy gőzös, vagy egy atommeghajtású hajó. Az a lényeg, hogy már az épület annyira alacsony energiaigénnyel rendelkezik, hogy könnyű megújuló forrásból üzemeltetni.
Az Energia design kutatócsoport weboldala
