A modellváltás egyik fontos pontja az oktatók és munkatársak munkaügyi helyzete. Ebben a PTE tárgyalási pozíciója egyértelmű volt: a jelenleginél jobb, vonzóbb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetet szeretne biztosítani a munkavállalók számára. A hatályos jogszabályok szerint a munkavállalók egy kötött meghatározott fizetési kategóriákat tartalmazó közalkalmazotti jogviszonyból a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyba kerülnek át, amely egy teljesítményelvűbb, szabadabb foglalkoztatási formát jelent.
Vannak előnyei a közalkalmazotti munkavállalásnak is (pl.: jubileumi jutalom, utazási utalvány, szabadságok mértéke stb.), ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony esetén a felek (munkáltató és közalkalmazott) sok kérdésben nincsenek valódi alkupozícióban – korlátozottan térhetnek el a jogszabályok előírásaitól, a fenntartói döntések megkötik a munkáltató kezét.
A munkaviszony esetén a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása széles körben eltérhet a törvénytől, így nagyobb mozgásteret biztosít mindkét fél (munkáltató és munkavállaló) számára. Az elkövetkező időszak feladata, hogy a közalkalmazotti törvény helyett a Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés keretei között alakítsuk ki a PTE új, vonzó foglalkoztatási és juttatási rendszerét.
Gyakran Ismételt Kérdések
Lesz-e jogállásváltozás a közalkalmazottak esetében?
Igen. A közalkalmazottak jogviszonya jogfolytonosan alakul át munkajogviszonnyá, vagyis a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal a munkáltatóval munkaviszony létesül.
Mire terjed ki a tájékoztatási kötelezettség a jogállásváltozás során?
A munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően 30 nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás időpontjáról, okáról és közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. A munkáltató továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a tervbe vett egyéb intézkedésekről, intézkedések elveiről, a hátrányos következmények elkerülésének módjáról, eszközeiről, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközeiről. Egyidejűleg a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
Ki fogja az új munkaszerződés tartalmat meghatározni? Ha nem lesz kollektív szerződés, egyéni alkuk lesznek?
A törvény meghatározza, hogy a munkaszerződésnek melyek a kötelező tartalmi elemei és azt is, hogy a jelenlegi kinevezéseket miként kell alapul venni. A tervezeteket a fentiek alapján a munkáltató fogja elkészíteni.
Mik a garanciális elemek a jogállásváltozás során?
A modellváltást követően a jelenlegi közalkalmazott a megkötendő munkaszerződés révén a Munka törvénykönyve (Mt.) által szabályozott jogviszony alanya lesz. A modellváltás azonban nem befolyásolhatja negatívan a munkavállalókat, az alábbi garanciák szerint:
- a) Az Egyetemet továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul, vagyis mindenkinek biztosítani kell, hogy munkaszerződést köthessen.
- b) A jogviszonyváltást követően a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege.
- c) Az Mt. által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe.
- d) A jogviszony időtartama, a munkaidő tartama változatlan, próbaidő nem köthető ki.
- e) A közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
- f) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani.
- g) A munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.
- h) A munkaviszony első 5 évében a jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.
Ha modellváltás lesz és megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyunk, akkor mi alapján kapjuk a bérünket?
A munkaszerződés alapján: a munkabér (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn.
Milyen lehetőségek nyílnak a bérek rendezésére?
A modellváltó intézmények esetében 2 lépcsőben 15+15% béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret. Az állami fenntartást magunk mögött hagyva új működési elveket kialakítására lesz mód, így a modellváltással párhuzamosan kialakítható az a juttatási, ösztönzési rendszer, amely a mostani helyébe léphet. Megszűnik a közalkalmazotti bértábla, az oktatói bértábla. A saját teljesítményösztönző rendszerünkben kell kialakítani bérsávokat és teljesítmény elvárásokat/értékelést/jutalmazást. Az Egyetem erősítése nem képzelhető el a munkavállalói juttatások erősítése, a fizetések rendezése nélkül. Különben nem tudjuk felvenni a versenyt a hazai és nemzetközi konkurenciával. Célunk, hogy vonzó környezetet és megfelelő életpályát tudjunk biztosítani munkavállalóink számára. Azonban ennek financiális hátterét is meg kell teremteni.
Hány nap szabadság jár a munkavállalóknak?
A jogállásváltozást követően az Mt. az irányadó, miszerint az alapszabadság 20 nap, amely további az életkor, illetve egyéb kedvezményezett életkörülményekre tekintettel meghatározott mértékű pótszabadsággal egészül ki. Ugyanakkor lehetőség lesz Kollektív Szerződésben szabályozni a kérdést, amelynek során az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára az Mt-től el lehet térni.
Megszűnik a jogviszonya a nyugdíjba vonulás miatt felmentési idejét töltő közalkalmazottnak?
A felmentési idejét töltő közalkalmazottnak is megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya a jogállásváltozással és ezt követően a fennmaradó időre, vagyis a felmentési idő lejártáig munkaviszonyban áll, azonban a Kjt. 25/C. § (2) bekezdése alapján munkavégzési kötelezettség nem terheli, díjazását az átadás napjáig ki kell fizetni.
Megszűnik-e a 65. életévhez kötött korhatár a magasabb vezetői, vezető pozícióban?
Igen, a vezetői feladatok ellátására vonatkozó 65. éves korhatár az Mt. hatálya alatt nem alkalmazandó.
Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás esetén hogyan alakul a jogviszonyváltás?
A magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint módosul.
Vezetői megbízás lejártát követően megszűnik-e a jogviszony?
A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában átalakul a korábbi alapmunkakörre szóló kinevezés szerinti munkaszerződéssé, melyre az Mt. munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Mi lesz az új modellben garancia arra, hogy a szakmai fejlődés bérnövekedéssel is jár majd?
A közalkalmazotti kötöttségektől mentes új munkáltatói környezetben az egyetem szabadon alakíthatja teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerét. Az életkort, közszolgálati jogviszonyt előtérbe helyező juttatási rendszer helyett lehetőségünk nyílik egy, a teljesítményt díjazó szisztéma kialakítására. Az egyetem javaslatot tehet arra vonatkozóan, hogy a szakmai fejlődés, teljesítmény legyen a bérnövekedés egyik hajtóereje. A bővülő költségvetési forrásokat első sorban a jövedelmek növelésére szeretnénk majd fordítani. Minderre rákényszerít az oktatási piacon érvényesülő versenyhelyzet is. A bérek növelése nélkül ugyanis sem megtartani, sem bevonni nem leszünk képesek értéket teremtő munkaerőt.
További részletek a munkavállalói jogról: dr. Berke Gyula előadása a PTE Nyitott Egyetem műsorában.
