Pontosan egy hete került sor a „Zrínyi emlékév” tiszteletére megrendezett tudományos konferenciára, mely Zrínyi Miklós korának emlékeit, valamint a kulturális turizmus fejlesztési lehetőségeit volt hivatott bemutatni.
Az előadásokon szó esett az örökség fogalmának árnyaltságáról, a különböző társadalmi szereplők felelősségéről az értékőrzés kapcsán, a tematikus utak turisztikai fontosságáról, valamint azokról a szigetvári régészeti leletekről, melyek okán többek között a Discovery Channel forgat dokumentumfilmet.
Dr. Minorics Tünde: Örökségi értékeink turisztikai hasznosítási lehetősége című előadása keltette fel leginkább az érdeklődésemet; a többi beszámoló alatt nem éreztem a törekvést annak az egyensúlynak a fenntartására, amely a turizmus örökségre, hagyományokra gyakorolt pozitív és negatív hatásai közt húzódik. Megértem, hogy a konferencia elsősorban az emlékművek és a régészeti leletek turisztikai fontosságának bemutatására, az ebből fakadó lehetőségek, ötletek, feltérképezésére hegyeződött ki - ettől függetlenül az általam hallgatott másik három előadás kissé egyoldalúnak tűnt. Minorics Tünde igyekezett objektív képet festeni a Mohácsi Busójárás hagyományának világos és árnyoldalairól, összefoglalójában elmondta: az olyan jellegű hagyományőrzés, mint ami a Busójárás kapcsán maradt fenn, közösségkovácsoló, értékteremtő erő, melyet baráti társaságok hoznak létre, s tartanak össze. Azonban az „örökségből” fakadó gazdasági fejlődés - nem megfelelő befektetési szemlélet mellett - romboló hatásúvá válik az értékőrző közösségre nézve.
Magyarán: az adott térség fejlesztésére pályázati úton – teszem azt, vendéglátásra - elnyert összegek az érkező turisták számtalan igényének kielégítésére, „csalogatására” használódnak fel. Így a hangsúly máris a látogatók bevonzására kerül, az érték háttérbe szorul. A kulturális turizmus alapköve kell, hogy legyen a szimbiózis. Szükség van egyfajta egészséges egyensúlyra, így maradhat fenn igazán a hagyományőrzés szellemisége.
Ugyanerre a jelenségre hívta fel a figyelmet előadásában Dr. Gonda Tibor, amikor a pályázati támogatások szakszerűtlen elköltéséről beszélt. Elmondása alapján az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tematikus utak turisztikai értéke nő, így hangsúlyossá válik a Zrínyi nevével fémjelzett tematikus út kialakításának lehetősége is. Fontos belátnunk, hogy gazdasági háttér nélkül, csupán önszerveződő csoportok által hosszútávon nem képes elég népszerűvé válni a hagyományőrzés.
Viszont azt a tényt sem téveszthetjük szem elől, hogy pontosan a fent említett csoportok szellemisége és közös munkája képes a kulturális örökségeket megőrizni.
