Az E78-ban tartották Cs. Nagy Sándor, a mecseki láthatatlanok történetén alapuló dokumentumfilmjének legelső vetítését. Az épület előtt az ’50-es éveket megidéző teherutó fogadta a nézőket, a korhű hangulat jegyében ’56-os katonai egyenruhákban engedték be az érkezőket. A lényeg azonban az, hogy elkészült az 1956-os forradalom leverése után legtovább harcoló pécsi-baranyai szabadságharcosokról szóló film.
A nézők között éppúgy ott ült az egyetem rektora, mint a város polgármesetere (az egyetem és a város egyaránt támogatta anyagilag a Láthatatlanokat), de a film létrejöttét segítő szakértők, rokonok, barátok, érdeklődők is. A szovjet csapatok bevonulása utáni napok eseményeiről Lux Antal, Farkas József, valamint Tésenyi Ferenc beszélt a filmben, három Mecseki Láthatatlan. Ők több száz szabadságharcossal együtt kivették a részüket a Mecsek erdeiben folyó gerillaharcban. A hadi események az egyenlőtlenség jegyében folytak, az akkori világ legerősebb szárazföldi hadseregében szemben kézifegyverekkel szembeszállni… A győzelemre nem sok esély mutatkozott, tankokkal szemben csak a Mecsek erdeiben, nehéz terepen maradt némi esélyük. Mert abban bíztak, hogy nemzetközi segítség érkezik. Miután kiderült, hogy ez csak vágyálom, a keménymag elhagyta az országot, ezért tartott 12 napig ez a harc.
Ma a kereskedelmi televízók versenyhelyzetében egy dokumentumfilmtől sem azt várjuk, hogy néhány öreg bácsi felidézze hatvan évvel ezelőtti emlékeit, s megmutassa az egykori helyszíneket, közben felvillanjon néhány archív fotó, netán recsegő hangú híradórészlet. A filmesek azokat az eseményeket, amelyeket nem láthatunk eredetiben, animációk segítségével tettek láthatóvá. Az így összeálló közel egy órás alkotás nem csak dokumentál, hanem egy erőteljes érzelmi utazásra is hív, közben a fokozatosan adagolja az izgalmas eseményeket, egy pillanatra sem engedi unatkozni a nézőt. Ezt a műfajt a dokutainmentnek (dokumentum + entertainment) nevezik, megismerünk egy történelmi eseményt, de szórakoztató módon tárják elénk az egészet.
Cs. Nagy Sándor rendezővel beszélgetve kiderült, hogy film tényleg annyira frissen készült el – péntek délután lett kész a kópia, a bemutató pedig szombat este zajlott – hogy még senki nem látta készen. A pécsi díszbemutató után több fesztiválon fog szerepelni a Láthatatlanok, de tárgyalásokat kezdenek tévécsatornákkal és várhatóan iskolákban is vetíteni fogják.
Cs. Nagy Sándor és Sashegyi Zsófia a díszbemutató után arról is beszélek Méhes Károly kérdései nyomán, hogy közel 5 évig készült a film a Mecseki Láthatatlanokról, de tervben van egy nagyjátékfilm is, mert Lux Antal – az egyik forradalmár – életútja abszolút alkalmassá teszi erre: „14 évesen már bányában dolgozott, 16 évesen forradalmár, 17 évesen egy fogolytáborba kerül, 18 évesen Új-Zélandon köt ki, később Ausztráliában pankrátor is volt, majd éttermet nyitott Sidney-ben, az Operaházzal szemben. Igazi hollywood-i életút.”
