Dr. Kemenesi Gábornak, a PTE TTK Biológiai Intézet adjunktusának, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársának ítélte a Tudományos Újságírók Klubja az Év Ismertterjesztő Tudósa díjat, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA Pécsi Területi Bizottság székházban adtak át ünnepélyes keretek között november 15-én. Egy különlegességgel is hozzájárult a klub a díjazott hírnevének öregbítéséhez, kisbolygót neveztek el Kemenesi Gáborról.
Az Év Ismeretterjesztő Tudósa kitüntető címet, mely Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj – a csillaggal nevet viseli, miután a díjhoz egy a kitüntetett személy nevét hordozó égitest is társul, a Tudományos Újságírók Klubja ítéli oda 1996 óta tagjainak szavazata alapján évente annak a kiváló tudósnak, aki a saját tudományterületén és a tudományos ismeretterjesztésben egyaránt kiemelkedőt alkot abban az évben. A címet az a tudós kaphatja meg, aki a tudomány közérthető népszerűsítése érdekében a legtöbbet teszi az írott és olvasott sajtóban egyaránt.
“Ma olyan példamutató embereket és kezdeményezéseket díjazunk, akik áldozatos munkájukkal a tudományos ismeretterjesztésben és tudománynépszerűsítésben élen járnak Magyarországon” - emelte kis Kocsis M. Brigitta, a Tudományos Újságírók Klubjának főtitkára. “A Magyar Tudományos Akadémia missziós jövőképében a közérthetőség, a tudomány népszerűsítése, az érthetőség és a tudományos eredmények a társadalom felé mediálása a legfontosabb küldetésünk” - hangsúlyozta védnöke, Lénárd László, az MTA Pécsi Területi Bizottság elnöke, rector emeritus köszöntő beszédében, majd így mutatta be a díjazott dr. Kemenesi Gábor munkásságát: “Junior Prima díjas, mindössze 35 éves, már országosan ismert a COVID-19 kapcsán, Jakab Ferenc professzor legkiválóbb tanítványa és a munkatársa.”
A rendezvény fővédnöke, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Simonyi Károly és Vizi E. Szilveszter is megkapták korábban ezt a díjat, ahogy erről a Tudományos Újságírók Klubjának alelnöke, dr. Lente Gábor beszámolt. “A Nemzetközi Csillagászati Únió, a Tudományos Újságírók Klubja, valamint felfedező, Sárneczky Krisztián kutató, csillagász javaslatára most a mindeddig 199696-os számú kisbolygót nevezi át Kemenesinek” - számolt be a névadásról Kocsis M. Brigitta.
A PTE-s kutató nevét viselő égitest 2006-os felfedezéséről Sárneczky Krisztián számolt be előadásában. Ma már több, mint egy millió kisbolygó létezéséről tudunk, amelyek a Mars és a Jupiter között keringenek, ez a fő Kisbolygóöv.
“Valahogy így kell elképzelni a Kemenesi kisbolygót: nem gömbszerű, de talán valami gömbhöz hasonlító formájú, elnyúlt, kráterezett felszínű égitest, amely nagyon idős”
- mutatta be a csillagász az égitestet.
“Az X-betegség szimbolizálja azt a nemtudást, azt a hatalmas tömeget, azt a vírusbankot, amely ott van a természetben, és tudjuk, hogy ránk fog találni, viszont nem tudunk még róla semmit. Ezekkel a betegségekkel foglalkozunk. 25 betegségcsalád a prioritás, amelyek között minimum 260 olyan vírus van bennük csak emlős- és madárfrontról, amiről már most tudjuk, hogy meg tud minket fertőzni” - számolt be a folyamatban lévő kutatásokról dr. Kemenesi Gábor, aki így fejezte be előadását: “Pesszimistának tűnhet ez a forgatókönyv, de legalább a kutatóknak lesz feladata és legalább
a tudomány valóban megmutathatja azt, hogy át tudja segíteni az emberiséget ezeken a kihívásokon, én ebben hiszek.”
A Juhari Zsuzsanna-díjat Barna Barnabás, a Csillagvizsgáló című blog szerkesztője kapta.
Az európai "ebolavírus" nyomában »
A PTE-n sikerült meghatározni a koronavírus teljes genomját »
