Adattó - ez a kulcsszó ahhoz, hogy az a számtalan adat, amit a PTE Klinikai Központjában keletkezett és keletkezik olyan formába kerüljön, hogy azokat kutatni és hasznosítani lehessen. A sok adat önmagában mit sem ér: megtalálni, definiálni, összegyűjteni, digitalizálni, tárolni és kereshetővé kell őket tenni, mindezt úgy, hogy - mivel egészségügyi adatokról van szó - a személyes adatok védelme is érvényesülhessen.
Ahhoz, hogy adatból adatvagyonná válhassanak ezek az információk, egy GINOP-pályázatban megvalósult projektre volt szükség, mely december 14-én zárult a PTE-n.
A PTE KK adataiban rejlő lehetőségek jelentőségét Boncz Imre professzor ismerte fel, neki köszönhetően pályázott a PTE és az E-GROUP ICT SOFTWARE Zrt. az InnoHealth DataLake projektre. Boncz professzor egy kevesek által ismert tudománytörténeti ténnyel kezdte előadását: Semmelweis Ignác ugyanis adatokat elemzett a bécsi nőgyógyászati klinikán, és amiatt fordult a gyermekágyi láz orvoslásának kérdései felé, mert azt találta, hogy az egyébként jó hírű klinikán egy dublini, elmaradottabb kórházhoz képest sokszorosa volt a gyermekágyi halálozás.
A konkrét projekt kapcsán elmondta:
több alcsoport, külön, neves szakértők bevonásával működő tanácsadó testület dolgozott együtt a rendkívül heterogén adatokkal, melyek különböző rendszerekben, különböző platformokon voltak elérhetőek, sőt, a digitalizáltakon túl írásos adatok, egyebek között kórlapok, lázlapok is feldolgozásra kerültek.
A projekt révén kialakított adattóban 1 millió fekvőbeteg, 10 millió járóbeteg, 40 millió laborvizsgálat adatai találhatók. A professzor elmondta, hogy a nemzetközi és országos adatbázisokat is feltérképezték. Előadásából kiderült az is, hogy - amennyiben nem kórházban hal meg valaki - az egészségügyi intézmény nem kap semmiféle hivatalos visszajelzést arról, mi történt az eddig esetleg kezelés alatt álló beteggel, miért nem jelentkezik többé. A projekt égisze alatt a PTE a Belügyminisztériummal is felvette a kapcsolatot, mely azóta a PTE KK-ra eljuttatja ezeket az adatokat.
Ugyan a projektnek nem az eszközbeszerzés volt a kiemelt fókusza, ám az adatok tárolásához szükséges volt nagy teljesítményű számítógépet is beszerezni. Az adatok tárolása így megoldott, de bővülhet is a körük, és a felhasználási lehetőségek is bővíthetők.
Ez 21 szerverből álló rendszer, mely párhuzamos számításokra képes, és nagy adatbiztonsággal rendelkezik.
“Az adat önmagában nem használható” - szögezte le Kuthy Antal, az E-GROUP ICT SOFTWARE Zrt. vezetője. “Rendkívül munkaigényes dolog az adatból adatvagyont létrehozni. A projektben ráadásul kemény hasznosítási elvárásoknak is meg kellett felelnünk” - jegyezte meg a közel 2 milliárdos GINOP-projekt kapcsán. Validált módszertannal felmérték az adatforrásokat, értékelték őket, felmérték az azokra alkalmazható technológiákat, és létrehozták az ún. “data mesh alapkövet”, mely egy, a rendkívül heterogán adatok integrációját biztosító technológiai csomag. “Több százmillió betegadat került egységes környezetbe – ezzel a PTE a magyar felsőoktatási intézmények élvonalába került” - hangsúlyozta Kuthy Antal. Az adattudomány kapcsán a szakember szerint a jövő kulcsa az ún. “federált tanulás”. A nagy adattavakat ugyanis nem osztják és jogi okok miatt nem is oszthatják meg egymással a nagyobb intézmények sem - különösen igaz ez a titoktartás miatt az egészségügyi adatokra. Ahhoz, hogy ezekből a lokálisan elérhető adatokból valami értékelhető nagyobb kutatási az adatok csak lokálisan, több résztvevő között elosztva érhetők el, de erre egy közös modell épül.
Az eseményen néhány olyan projektet is bemutattak, melyek már most eredményekkel szolgáltak, bizonyítva azt, hogy lehet adatból értéket létrehozni.
Új gyógymódot jelenthet a prosztatarák ellen egy ún. repozicionált gyógyszer.
Erről Mátyus Péter professzor beszélt, aki elmondta: a régi gyógyszereket új célokra is lehet alkalmazni, ezt jelenti az ún. repozíció. Ez több szempontból is előremutató. “A fejlesztést a második fázistól lehet kezdeni, mely révén több, mint tíz évet lehet spórolni a folyamatból, 4–6 évre rövidülhet az idő, mire a kór ellen hivatalosan is alkalmazható az adott gyógyszer. A feljesztési folyamat nemcsak jelentősen lerövidül, de olcsóbb is lesz: 80-90%-kal kevesebbe is kerül. A repozíciós jelöltek humán alkalmazásra is kerültek, vagyis biztonságosságukra vannak adataink. Annak esélye, hogy egy repozicionált gyógyszer toxikus lehet, jóval kisebb, mint egy teljesen új, eredeti gyógyszerjelölt esetében” - hangsúlyozta Mátyus professzor.
Ami a konkrét projektet illeti, az ún. prosztata karcinómára kerestek potenciális gyógymódot. “Ez egy nagy számban előforduló, és terápiájában megoldatlan betegség” - mondta el Mátyus professzor (a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata, Magyarországon évente mintegy 1300 férfi halálát okozza - a szerk.), majd hozzátette: “Az adatelemzések során találtunk egy olyan enzimcsaládot, melynek gátlása hozzájárulhat a terápiához, és a potenciális gyógyszerjelöltek is felmerültek. Végül a selegiline nevűt próbáltuk ki, mely jelenleg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet előtt van, a találmányi bejelentés is megtörtént. A klinikai vizsgálatok előrehaladását a koronavírus-járvány jelentősen lelassította ugyan, de
minden reményünk megvan arra, hogy ez egy régi-új gyógyszer lehet a prosztata karcinóma területén!”
“Az onkológiai betegségek sokfélesége miatt nem lehet mindig nagy esetszámú, randomizált klinikai vizsgálatokat végezni” - mondta el dr. Mangel László, a PTE KK Onkológiai Intézet vezetője. Az általa a projekt égisze alatt vezetett munkacsoport egyebek között a betegutak feltérkepézésével foglalkozott, és ezen belül próbáltak a kifejezetten a PTE sajátosságaira koncentrálva kutatási területeket kiválasztani. Az onkológiai területen a betegség eloszlásáról, életkori vonatkozásairól, a terápiák komplexitásáról szóló adatokat elemeztek.
Az egyik eredményük az, hogy a vastagbélrák (Magyarországon évente mintegy 9000 embernél diagnosztizálják ezt a betegséget, és körülbelül 5000 fő hal meg miatta évente - a szerk) egyes terápiás kezeléseit a szokott eljárási rendhez képest ritkábban adják, jobbak az eredmények.
“Ez rendkívül jó hír a vastagbélrákos betegek számára, hiszen jobb lesz állapotuk úgy, hogy kevesebb kezelésnek és kevesebb mellékhatásnak vannak kitéve - ráadásul az egészségügynek is kevesebbe kerül”
- mondta el dr. Mangel László.
Az adatok alapján migrénes rohampredikciós rendszert fejlesztenek az egyik projektben, Dóczi Tamás professzor vezetésével. A rohamot az EKG, illetve ezen belül a szívfrekvencia-variabilitás figyelésével, a beteg mozgásának megfigyeléséből és a légzés monitorozásából próbálták megjósolni. Az adatgyűjtéshezbe 112 érintett beteget vontak be, akik egy kis méretű, digitális eszköz használatával 21 napon keresztül gyűjtöttek magukról adatokat, illetve számoltak be a migrénes rohamról. Összesen 80 beteg adata volt valid, ami 246 roham előzményeinek megfigyelésére adott lehetőséget - ez ezen a területen igen nagy adatnak számít, hiszen 147 milliárd mérési pontnak felel meg, 40 vizsgálati paraméterben. Az adatokat egy kifejezetten erre kidolgozott szoftverrel elemezték, és ezek alapján
100-ból 62 migrénes rohamot előre tudnak jelezni.
Ennek jelentősége nemcsak a páciens számára fontos (meg tudja előzni a rohamot), de nemzetgazdaságilag sem elhanyagolható a hatása, hiszen migrén miatt nem esik ki a munkából az illető. A munkacsoport a jövőben a rohamok 90%-át szeretné előre jelezni tudni, ám ehhez további adatokra és vélhetően AI-fejlesztésre is szükség lesz.
