A földeken járó gépek tudják, hogy egy adott területre mekkora adag műtrágyát és pontosan hová kell a talajra juttatni annak érdekében, hogy a legkevesebb kemikália kerüljön a környezetbe. Ez nem egy jövőbeni film részlete, hanem a baranyai jelen, melyet két baranyai vállalkozás, a Tomelilla Kft. és a Z Elektronika Kft. valósított meg.
A Fertitronic szenzor, egy tenyérnyi eszköz, mely a növények felé fordulva a különböző színekre reagál, érzékeli azok nitrogén-ellátottságát, illetve hogy erősen vagy kevésbé fejlett állapotban vannak-e. Az erősebben fejlett növényekre általában kevesebb műtrágyát kell szórni, így a szenzor a fenti ismérvek mentén állítja be a mennyiséget. Ez a szerkezet többek között megoldást jelent az Európai Unió által meghozott irányelvre, mely szerint minden tagállamban csökkenteni, optimalizálni kell a műtrágya-használatot.
Az ipar 4.0 mintájára a mezőgazdaságban is zajlik az új ipari forradalom, az egyre fogyatkozó számú mezőgazdasági munkásokat ma már sok helyen robotok helyettesítik. Gyakran már olyan okosberendezéseket látni a földeken, amelyek akár utasítás nélkül is képesek elvégezni az emberek munkáját. Ilyen berendezéseket fejleszt a mezőgazdasági gépek és technológiák értékesítésével foglalkozó Tomelilla Kft., amely a technológiát és az ötletet adja az innovációhoz, a Z Elektronika pedig mindehhez kifejleszti az elektronikát.
Néhány évvel ezelőtt szintén a Z Elektronikával közösen hoztuk létre az IntelliNozzle fúvókarendszert, amely megyei innovációs díjat is nyert. Ez egy mezőgazdaság 4.0 rendszerű eszköz, egy intelligens sávpermetező szórófejrendszer, amely szenzorok, algoritmusok és szervomotorok segítségével valós időben, emberi beavatkozás nélkül a növényállomány fejlettségi állapotához igazodva juttatja ki a permetezőszert. A mozgó fúvókák pontosan követik a célfelületet, mesterséges intelligencia szabályozza a kijuttatandó növényvédőszer mennyiségét. Ezzel az eszközzel a korai fejlettségi állapotú növényeknél
mintegy 70%-os permetezőszer-megtakarítást is elérhetünk
– mondja dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője, az eszköz ötletgazdája.
Mivel az Európai Unióban jelenleg is intenzív permetezőszer-csökkentés zajlik, várható, hogy néhány éven belül új generációs növényvédőszereket vezetnek be. Ez előreláthatóan a költségek növekedését fogja eredményezni, azonban olyan eszközökkel, mint az IntelliNozzle, mérsékelni lehet a kemikália mennyiségét, kompenzálva a kiadásokat.
A hazai vállalkozások jelentős része nem gondolkodik innovációban, a Tomelilla miért indult el ezen az úton?
Az innovációt a gyakorlati ismeret szüli, magának a folyamatnak vagy technológiának az ismerete, annak finomítása vagy egy adott dolog könnyebbé tétele. Azt tapasztalom, hogy a vállalkozások jelentős része foglalkozik innovációval, de nem mindenki hozza nyilvánosságra.
Ha az embernek van egy jó ötlete, akkor azzal érdemes kezdeni valamit, mert gyakran kiderül, hogy nemcsak az adott vállalkozás számára hasznos, hanem a társadalom vagy egy szélesebb közösség számára is.
Évekkel ezelőtt rájöttünk, hogy az ügyfeleink nem gépet akarnak venni, hanem komplett technológiát. Csak akkor van esélyünk a fennmaradásra, ha a nagy rendszereknél többet tudunk kínálni vagy minőségben, szolgáltatásban vagy tudásban, esetleg mindháromban. Ezért folyamatosan figyeljük a piac újdonságait, de ha nincs megoldás, akkor magunk is innoválunk. A szakterületem a precíziós mezőgazdaság és mostanában olyan szenzoros rendszereket készítünk, illetve használunk, amelyek bekerülhetnek a mezőgazdasági termelésbe.
A tesztelésekkel egy fejlesztés több évig is eltart, egyelőre a műtrágyázást magától végző, tavaly elkészült Feritronic sincs még bolti forgalomban. Milyen tanulságokkal, tapasztalatokkal jár a fejlesztési folyamat?
Sok jó ötlet jön elő a vállalkozásban akár egy szolgáltatáshoz, akár egy termékhez kapcsolódóan, ezek közül kell kiválasztani azt, amivel foglalkozni szeretnénk. Végignézzük egy-egy termék, új ötlet pályáját a vállalkozáson belül, így hamarabb el tudjuk dönteni, hogy érdemes-e rá időt szánni vagy sem. Ötletből több van, mint amit be tudunk fejezni, és ha nem rendszerezzük őket, akkor szétforgácsolják az energiánkat, ill. csökkentik a hasznos projektekre fordítható időt.
Azután, hogy eldöntöttük, belevágunk, megtervezzük a folyamatot, ha van pályázati lehetőség, igénybe vesszük, és megkeressük a megfelelő együttműködő partnereket. A Fertitronicot a Z Elektronika Kft.-vel közösen fejlesztettük, ez már nem az első fejlesztési folyamatunk volt velük. Az eszköz létrehozása nem volt egyszerűbb, mint a korábbi berendezéseink, csak némileg más. Ismét beigazolódott:
egy tudományterület ismerete nem elég a fejlesztéshez, ahhoz több tudományterület kombinációja szükséges.
A precíziós mezőgazdaság területén gyűjtött ismereteinkkel látjuk a problémát, meg tudjuk fogalmazni a megoldandó feladatot, az elektronikai gyártást és tervezést pedig együttműködő partnerünkkel végezzük, így képesek vagyunk megfelelő minőségben és adott esetben mennyiségben elkészíteni a kívánt terméket. Mindkét kifejlesztett eszközt több platformon, szakmai rendezvényeken is bemutattuk, például két Pollack Expon is jelen voltunk. Kivétel nélkül mindenhol igen jó visszajelzéseket kaptunk, biztosak vagyunk abban, hogy ez a jövő. A mezőgazdaságban prioritást fognak élvezni az automatikus rendszerek és olyan megoldásokra lesz szükség, amelyek valós időben hozzák meg a döntéseket.
Hogyan fogadja a piac a saját fejlesztésű újdonságokat?
A mezőgazdaság világa lényegesen komplexebb rendszer, mint egy ipari vagy kereskedelmi vállalkozásé. A termelők mindenhol keresik a kitörési pontokat. Az árutőzsde óriási mértékben befolyásolja az árakat, ezen nem, viszont a termelési költségeken, valamint a költségek elosztásán lehet változtatni. Az innovációnak az is feladata, hogy a termelési költségeket észszerű határok között optimalizálja. Egyáltalán nem biztos, hogy a termelő kedvező áron tud műtrágyát venni, viszont minden esetben szeretné okszerűen elosztani, hogy ahogy csak lehet, nőjön az elérhető hozama. Másrészt
egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezettudatosságra,
ami nemcsak az ökogazdálkodásban figyelhető meg, hanem a hagyományos, kemikáliákat használó gazdálkodásban is. Az Európai Unió a növényvédőszer-csökkentés irányába kényszeríti az agrárium szereplőit. Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) előírásai alapján 2030-ig 50%-kal kell mérsékelni a növényvédőszer-felhasználást. Nem egyszerű a feladat, ugyanis a vegyszerek mennyiségét nem lehet egyoldalúan visszavenni, hiszen megfelelő dózis hiányában hatástalanokká válnak, ezért inkább az integrált növényvédelem felé kell komolyabb lépéseket tenni. Ebbe beletartozik a talajelőkészítés, a mechanikai gyomirtás és a vegyszerkijuttatási technológiák különböző kombinációja. Mi a Tomelillánál ezeket a megoldásokat fejlesztjük. Néhány éve munkánkat Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerték el, ami felhívja az érintett döntéshozók figyelmét arra: van olyan vállalkozás, amelynek jó megoldásai vannak az EU-direktíváknak való megfeleléshez.
És ehhez nem kell külföldre menni, Baranyában is működnek innovatív cégek.
