A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) középiskolásoknak szóló tematikus programjai arra adnak választ, mivel foglalkoznak ma a mérnökök. A foglalkozásokon résztvevő diákok egy napra maguk is mérnökké válhatnak: tervezhetnek, a korszerűen felszerelt egyetemi laborokban kísérletezhetnek, gyakorló szakemberektől kérdezhetnek és kipróbálhatnak fejlesztés alatt álló eszközöket.
Mérnökökre mindig szükség lesz, ők mozgatják a világot: városokat, házakat, vízvezetéket terveznek és építenek, nélkülük nincs elektromos áram, energiatakarékos fűtés, sem a klímaváltozást lassító környezetvédelem, 3D-vel nyomtatott művégtag vagy kibertámadást kivédő informatikai rendszerek. A technikai fejlődéssel a mérnökszakmák is átalakulnak, egyre izgalmasabb tudományterületek olvadnak egymásba, így jogosan fogalmazódik meg a pályát választók részéről a kérdés: mit csinál ma egy mérnök? Erre adnak választ a PTE MIK augusztus végén zajló tematikus programjai, amelyekre még lehet jelentkezni.
A z 1. tematikus napon a fiatalok arra kapnak választ: Mit csinál egy építész? Épületeket tervez, szinte művészi szinten. Munkáját egy tervekkel, makettekkel és videókkal fűszerezett interaktív előadáson ismerhetik meg a résztvevők, ahol papírból egy látványos, de egyszerű technika segítségével az épületmakettekhez hasonló térbeli alakzatot is létrehozhatnak. A saját tervezésű térbeli kompozíciót kirigami technikával alkotják meg, majd további műveletekkel ismerik meg behatóbban:
fotózással, képkomponálással, de a program részeként fény-árnyék játékokat is játszanak, valamint fotómontázsokat is készítenek.
A 2. tematikus napon a tetteké lesz a főszerep, a programozás, a robotika és a kibervilág iránt érdeklődők gyakorlati feladatokon keresztül ismerkednek a mérnökinformatikus léttel. A programban Scratch/MIT App inventor általi programozás is szerepel, egy játék megvalósítását követhetik nyomon lépésről lépésre. A diákok színes és intuitív környezetben találkozhatnak az algoritmikus gondolkodással,
részt vehetnek robotok programozásában,
például robotkarok mozgásának betanításában. Gesztúrafelismeréssel és augmented reality rendszerrel maguk is mozgathatnak robotkart, sőt megtapasztalhatják, hogy miként lehet testünk biológiai jeleit mérni.
Ugyanezen a napon a diákok megismerkednek az építőmérnökök munkájával, akik hidat építenek, vasúti pályát terveznek. A játék a terhekkel, építsünk egy hidat! program keretében a fiatalok megismerhetik a szerkezeti anyagokat, hogy közülük melyek használhatók építőipari célra, ezek mellett betekinthetnek a szerkezettervezői szoftverek működésébe:
miként zajlik egy híd építése a gyakorlatban és a tervezőasztalon.
Délután a térinformatika közlekedéstervezésben betöltött szerepe kerül fókuszba. Miként történik a térinformatikai adatnyerés, hogyan hozható létre digitális domborzatmodell vagy miként lehet megtervezni a közlekedési pályákat Civil 3D-programmal – ezekre is megkapják a választ a tematikus nap résztvevői.
Mit csinál a gépészmérnök? Délelőtt forgácsol, délután szellőztet. A 3. tematikus napon az érdeklődők rálátást kapnak arra, hogy az eltérő anyagminőségek milyen technológiai sajátosságokat követelnek meg. A kar gépészműhelyében részt vesznek egy forgácsoló megmunkálás bemutatón, ahol maguk is megtapasztalhatják, hogy a különböző anyagminőségű próbatestek miként viselkednek az egyes technológiák alkalmazásakor. A délutánt
a levegő- és a vízminőség bűvkörében töltik,
többek között megismerkednek a vízellátórendszerek motorjával, a szivattyúval és az ivóvízhigiéniával, valamint a „jó otthoni légkörrel”, azaz a kontrollált szellőzés rejtelmeivel. A laborban a hővisszanyerős lakásszellőző rendszerek kialakítási lehetőségei kerülnek középpontba.
A 4. tematikus napra azokat várják, akik a természeti környezetünket védő gondolkodással és technológiákkal, a környezetmérnök munkájával szeretnének megismerkedni. A délelőtt a vízkezelésé és a víztisztításé lesz, a természetközeli szennyvíztisztítást mutatják be a Környezetmérnöki Tanszék kutatási mintatelepén. A résztvevők vízminőségi paraméterek mérésével – pl. pH, vezetőképesség, kémiai oxigénigény, ionok – vizsgálhatják a víztisztítás hatékonyságát. Délután tanulmányútra mennek a Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba, ahol annak járnak utána, mi történik a hulladékkal a begyűjtés után: mi az a mechanikai biológiai hulladékkezelő,
hogyan működik a válogatómű, a zöldhulladék-komposztáló telep vagy a hulladéklerakó.
Arra is választ keresnek, miként hasznosítható energetikai célra a települési szilárd hulladék, a szennyvíziszap vagy a fahulladék.
Mit csinál a villamosmérnök? PLC-t programoz és tüzelőanyag-cellával villamos energiát állít elő. Az 5. tematikus napon a villamosmérnökök szemüvegén keresztül ismerhetik meg környezetünket a fiatalok. A szakemberek a mechatronika világába kalauzolják el az érdeklődőket, ahol
a pneumatika, az elektropneumatika, a PLC-programozás kerül középpontba
természetesen játékos formában: például egy szusszal a helyére kell juttatniuk egy golyót – a pneumatikát hívva segítségül. Délután a megújuló energiáké és a hidrogéné lesz a főszerep. A nap- és szélerőművek térnyerésével megnőtt az igény az energia tárolására, ami a jelenlegi technológiákkal csak kis méretekben oldható meg. Ott van viszont a mindenki számára elérhető hidrogén, amelyet vagy fűtésre vagy – tüzelőanyag-cellák segítségével – villamos energia előállítására is fel tudunk használni. Az érdeklődők a nap folyamán kipróbálhatják a hidrogén hajtású elektromos kerékpárt és tüzelőanyag-cellát is építhetnek, illetve tesztelhetnek.
A középiskolás diákokat a PTE MIK oktatói várják a pécsi karon, érdeklődéstől függően akár egy-egy napra is be lehet jelentkezni. További információ
