A Gastroenterology a világ legrangosabb, gyomor- és bélrendszeri betegségekkel foglalkozó tudományos folyóirata, 33.883-as impakt faktorral. Ebben jelent meg dr. Hegyi Péternek (PTE ÁOK Transzlációs Medicina Intézet) és kollégáinak munkája, ami az első átfogó elemzés a hasnyálmirigy-gyulladással felvett betegek elbocsátását követő mortalitásról. A kiadvány a címoldalán hozza a tanulmányt!
A hasnyálmirigy-gyulladás csak Magyarországon évente többezer embert érint. A kórházi túlélés 95-98%, ám a betegek elbocsátás utáni állapotát eddig nem vizsgálták
„Legjobb tudomásunk szerint ez az első átfogó elemzés az akut hasnyálmirigy-gyulladással felvett betegek elbocsátását követő mortalitásról. Kiterjedt adatbázist és hosszú távú nyomon követést használtunk. Vizsgáltuk a mögöttes társbetegségek és a közvetlen halálokok közötti összefüggést is a boncolási jegyzőkönyvekből származó információk alapján” - olvasható a tanulmányban. Hegyi professzor és kollégái 2613 akut hasnyálmirigy-gyulladást elszenvedő beteg utóéletét követte 2012 óta az első 90 nap, az elbocsátást követő 3–12 hónap és az elbocsátás követő 1–8 év között.
Kiderült: az akut hasnyálmirigy-gyulladást követő betegek halálozási aránya körülbelül háromszor magasabb, mint az általános populációban. Csaknem ugyanannyi beteg hal meg a hazabocsátás utáni első 90 napban, mint a kórházi tartózkodás alatt, és jelentős arányban szívelégtelenség vagy szepszis miatt. A tanulmányban a szakemberek a stratégia sarokpontjait is kijelölték:
„Eredményeink alapjaiban változtatják meg az akut pancreatitisben szenvedő betegek kezelését. Szükség van nyomon követési tervre és szűrőprogramra az elbocsátás utáni szövődmények és mortalitás csökkentése érdekében. Az akut hasnyálmirigy-gyulladással összefüggő klinikai vizsgálatokban pedig a hazabocsájtás utáni mortalitás eredményparaméterként kell, hogy megjelenjen. Preklinikai állatmodellek kidolgozása szükséges a szepszis és/vagy szívelégtelenség patomechanizmusának vizsgálatára akut pancreatitis után.”
Dr. Hegyi Péter hozzátette, a vizsgálatban komoly szerepet játszott a dr. Tóth Kálmán klinikaigazgató egyetemi tanár által vezetett I.sz. Belgyógyászati Klinika, különösképpen dr. Vincze Áron tanszékvezető egyetemi tanár által vezetett gasztroenterológiai tanszék hozzáadott betegellátási munkája.
További részletek:
https://www.gastrojournal.org/issue/S0016-5085(22)X0009-7#closeFullCover
https://www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(23)00801-6/fulltext
https://tm-centre.org/sites/default/files/uploads/news-attachment/pancreas_cikk_gastroenterology.pdf
