A megújuló, nem biológiai eredetű energiahordozók használata, illetve az Európán kívülről érkező fosszilis energiahordozóktól való függetlenség állt egyebek között az Európai Parlament őszi ülésszakának középpontjában. Ez csak látszólag van többezer kilométerre Magyarország legzöldebb egyetemétől.
A nem fosszilis energiahordozók közül a szélenergiára és a hidrogén várható térnyerésére tett utalást beszédében Ursula von Leyden, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Előbbi kapcsán a magyar szabályozás még cizellálásra szorul, ám a szakemberek nagy potenciált látnak benne. (Lásd erről korábbi cikkünket!) Ugyan az EB szélerőműveket érintő új csomagjáról egyelőre nem tudni további részleteket, az EP egy nappal korábban szavazta meg azt a javaslatot, mely a megújuló energiára épülő erőművek telepítését adminisztrációs szempontból megkönnyíti majd minden tagországban.
A hidrogén kapcsán von Leyden kiemelte: tervben van egy Indiát és a Közel-Keletet Európával összekötő vezeték kiépítése. Ez nemcsak az orosz energiahordozóktól való függetlenedésnek, de a hidrogén felhasználásának is katalizátora lehetne. Azt tudni kell azonban, hogy például a hidrogénmeghajtású járműveknek nincs kiépült töltőhálózata. Magyarországon csak kettő ilyen van egyelőre: egy Budapesten és egy Zalaegerszegen. Emiatt is lesz az országhatárainkon átívelően fontos a PTE vezetésével működő Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium munkája, mely egyebek között éppen a hidrogénnel kapcsolatos eredmények ipari szállításban való alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja.
Az ülésszakon szó volt a kifogyóban lévő ásványokról is, melyek jelentős része a technológiai fejlődés alappillére. Emiatt fontos például az, hogy ezek a ritkává vált anyagok ne a szemétre kerüljenek. Az olyan és ahhoz hasonló kezdeményezések, mint amilyen a PTE részvételével is sikerrel zajló Passzold vissza, tesó! kiemelt szerepet játszhatnak ezeknek az erőforrásoknak az optimális felhasználásában.
