Lassan a 10. évébe lép a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) a Fülöp-szigetek Cebu szigetén működő San Carlos Egyetemmel való, az építészképzést fókuszba állító együttműködése. Ez idő alatt számos közös projektet valósítottak meg, mintegy 30 Fülöp-szigeteki hallgatót képeztek Pécsett, több pécsi oktató tartott kurzusokat Cebun (volt, aki egész szemesztert töltött ott). A jövőben még szorosabbra szeretnék fűzni a kapcsolatot, rövid ciklusú, de igen intenzív PTE-kurzusokat telepítenének a külföldi egyetemre.
A University of San Carloson oktat hosszú évek óta egy magyar építész-szerzetes, Lányi Béla, az ő meghívására vettek részt először szakmai látogatáson a pécsi építészképzés képviselői Cebun 2015-ben. „Alapvetően az érdekelt bennünket, hogy az ott élők miként viszonyulnak az ún. »humanitárius építészethez«, ugyanis karunkon is működik egy hasonló fókuszú mozgalom (Szolidáris Építészeti Kutatócsoport), de akkortájt foglalkoztunk a szegregációs jellegű nehézségekkel működő pécsi terület, a György-telep beépítésének problematikájával, valamint a szintén hátrányos gazdasági térségnek számító Ormánság egy faluja számára készített terveket építész doktori iskolánk. Azt gyanítottuk, hogy összekapcsolhatók lesznek bizonyos kérdések. Tehát felkeltette az érdeklődésünket a Fülöp-szigeteki építési kultúra, amelyet megismerve láttuk, hogy nem is a klasszikus értelemben vett szegénység, hanem inkább a megoldandó eszköztelenség áll a humanitárius jellegű projektek hátterében. Sokat beszélgettünk arról is, hogy egy aktuális természeti katasztrófa után az ottani lakosok miként fordultak a helyi építőanyagok felé, amelyekből gyorsan kellett lakható házakat felhúzniuk. A cebui építész iskolának ráadásul éppen akkor volt egy az óceániai térségben nyertes projektje, ahol az ő kontextusukban a hajlék fogalmával foglalkoztak. Érdekelt bennünket az is, hogy mit jelent számukra pl. a bambusz mint lokális építőanyag, mint ahogy mi is levezetjük az építészetünket a helyi technológiákkal” – idézi fel a kezdeteket dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja.
A cebui egyetemnek – amely a Fülöp-szigetek legrégebbi iskolájának számít – a kapcsolat születésekor 25 ezer hallgatója volt, az építészképzés pedig hetvenéves múltra tekintett vissza. Az együttműködés deklarálása után igen hamar megkezdődött a két intézmény közötti munka. A PTE MIK Breuer Marcell Doktori Iskolájába is érkeztek hallgatók Ceburól, a pécsi intézmény minden félévben 3 ösztöndíjas építészhallgatót fogadott, később sikerült Erasmus Mundus forrást szerezni az együttműködésre, ami megengedte a két intézmény közötti fizikai mozgást. Minden évben érkezett Pécsre egy oktató Cebuból, de a pécsi tanárok is lehetőséget kaptak a kiutazásra. A közelmúltban a helyi professzorok és az elmúlt 9 év alatt tanult hallgatók részvételével egy az eddigi együttműködést értékelő esemény zajlott a San Carlos Egyetemen, ahol az azóta már végzett, helyi szakmagyakorló építészek a sikereikről is beszámoltak. Van, aki építészirodát vezet, mások arról meséltek, hogy milyen módon formálta a gondolkodásukat az a fajta térfelfogás, amelyet Pécsett ismertek meg.
Ázsiában a mai napig nagy tekintéllyel bírnak, akik Európában tanultak, így a Pécsett töltött félévek is jó befektetésnek bizonyultak számukra.
Előadó a San Carlos Egyetemen
Ezen a találkozón esett szó a folytatásról is: a következő, azaz a 10. évtől a PTE MIK szeretne rövid ciklusú, néhány hetes, de igen intenzív kurzusokat indítani a cebui egyetemen. „Várhatóan az »épületszerkezetek« körét fogja érinteni először a kurzus, mert az ottani kollégák szívesen színesítenék velünk oktatási tematikáikat. A húzott, membrános szerkezetekkel, ponyvaszerkezetekkel kezdjük majd, amely az ottani éghajlaton elterjedtnek számít. Módszertanilag számunkra is sokat adna, ha megismerhetnénk, hogyan alkalmazzák a helyi építőanyagokat, de izgalmas lenne tapasztalatot cserélni velük az alternatív, természetes alapon működő energetikai megoldásokról, ventillációs módszerekről is” – mondja dr. Medvegy Gabriella, aki hozzáteszi: a Ceburól érkező hallgatók kiválóan beszélnek angolul, kevésbé jelennek meg azok az interkulturális nehézségek, amelyek más ázsiai országok lakóival tapasztalhatók, ezért is igen jó együttműködni a Fülöp-szigeteki intézménnyel.
