A magyar lakosság egészségi állapota – népegészségügyi kihívások címmel tartott előadást dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet kutatóprofesszora a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésű konferenciáján augusztus 28-án a pécsi Magtár Rendezvényházban.
„Egy olyan országban élünk, amely lakossága egészségtelenül öregszik, és fogy” – kezdte előadását dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem kutatóprofesszora – „és mind a kettő elég drasztikusan zajló folyamat”. Kiemelte azonban azt is, hogy ez nem kizárólag magyar sajátosság. 2018. nem csak hazánk, de az egész emberiség történetében kitüntetett év volt, ugyanis
korábban soha nem tapasztalt módon az 5 éven aluli lakosság létszámát meghaladta a 65 és annál idősebb lakosság létszáma.
Ez a folyamat pedig azóta sem állt meg, sőt, a különbség folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Ráadásul Magyarország azon 25 ország közé tartozik, melynek legidősebb a népessége.
Forrás: Lausanne Movement
A kutatóprofesszor szerint a legfőbb kérdés, hogy miként tekintünk erre a növekvő, idősödő társadalmi rétegre: „Úgy, mint kitüntetett teher a társadalom egészére: az egészségügyi ellátórendszerre, a nyugdíjrendszerre, a szociális ellátórendszerre, vagy pedig látjuk benne a lehetőséget, hogy attól, mert valaki elmúlt már 65, még hasznos tagja lehet a társadalomnak.”
Dr. Ádány Róza szerint ez a réteg kiaknázatlan lehetőség jelent, hiszen még sokat tud nyújtani a családoknak, a társadalomnak, a munkahelynek. A jelenlegi helyzet alapján azonban nem pusztán létszámban, de humánerőforrás kapacitásban is egyre szegényebbek leszünk.
Az Idősödő Társadalmi Index (Aging Society Index) különböző indikátorok segítségével méri, hogy egy társadalom fel van-e készülve az idősödéssel együtt járó problémák kezelésére. Ezek az indikátorok a társadalom produktivitása, az egészség, az esélyegyenlőség, a kohézió, és a legnagyobb súllyal az egészség vagy jólét, azon belül is a születéskor várható élettartam. Más kérdés, hogy ez az élettartam milyen minőségben telik el.
Az index az országokat egy százas pontszámú skálán rangsorolta, melyen Magyarország nagyon rosszul teljesített, hiszen az utolsó helyen végzett 23 ponttal, ami azt jelenti, hogy
egyáltalán nem vagyunk felkészülve az elöregedés okozta kihívásokra.
„Különösen fájdalmas, hogy az egészség indikátorai mentén a 0-tól 100-ig terjedő skálán 0 pontot szedtünk össze” – emelte ki dr. Ádány Róza.
Forrás: European Comission
Mindezek azt mutatják, hogy a népegészségügynek olyan jövőbeli teendői vannak, amelyeket a kormányzati elhivatottság mellett, az egészség-érték össztársadalmi szemlélete mentén a különböző szektorok együttműködésével tud csak megvalósítani. Már ma is nagyon sok országnak van olyan egészségpolitikai központja, amely többek között a társadalom növekedésével járó problémák kezelését is célul tűzte ki. Ezek a központok folyamatosan nyomon követik és monitorozzák a társadalomban zajló változásokat.
Forrás: KSH
Az előadó kivetítette Magyarország 2017-es korfáját is, ami alapján elmondható, hogy „a 65 éven felülieket tekintve ez az özvegyasszonyok országa. Egyértelműen az özvegyasszonyok dominálják az eloszlási viszonyokat.” Egy másik ábrából az is kiderült, hogy a 65 éven felüliek közel 80%-a valamilyen betegséggel él együtt.
A vezető halálokok kapcsán dr. Ádány Róza kiemelte, hogy bár hazánkban az összhalálozás szempontjából valóban a szív-érrendszeri betegségek vezetnek, de az idő előtti halálozás esetében abszolút a daganatos betegségek okozta halálozás dominál, sőt, a nők esetében az 50%-ot közelíti. Ezen a területen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között Magyarország az utolsó helyen szerepel, melynek oka, hogy nagyon alacsony a szűrővizsgálatokon résztvevő lakosság aránya, ezért az elkövetkező évek kiemelt feladata, hogy ezt az arányt növeljük.
