Szakkollégiumi Nap volt október 13-án a Szentágothai János Kutatóközpontban, melynek központi témája az volt, hogyan hatnak a PTE-re a külföldről érkező hallgatók, s hogyan lehetne az életüket megkönnyítve még nemzetközibbé tenni a Pécsi Tudományegyetemet.
A legtöbb egyetemi fórumon elhangzik, hogy cél a külföldi hallgatók létszámának növelése – jelenleg 4 ezer nemzetközi hallgató tanul a PTE-n, de legkésőbb 2020-ra 5ezer főt tervez idecsábítani az egyetem. Ennek szellemében hangzottak el az előadások, melyeket a nap végén rangsoroltak is. A közönség-díjas Arany Zsuzsanna (PTE KVPK PKK) informatikus könyvtáros mester szakos hallgatóként a Tudásközponttal kapcsolatos gondolatait osztotta meg az érdeklődőkkel. Őt kérdeztük.
Miért a könyvtárhasználatról tartottál előadást a konferencián?
A szervezők a konferenciát közös gondolkodás céljával hozták létre, remélve, hogy nemcsak rávilágítunk ezekre a problémákra, megoldásokat is találunk rá. A szakomon túl azért is a Tudásközpontot választottam témának, mert dolgoztam is két évet az Egyetemi Könyvtárban, pontosabban a Tudásközpontban, így volt rálátásom a könyvtárak szerepére és problémáira.
Mik a tapasztalataid a külföldi hallgatókkal kapcsolatban?
Teljesen mások a könyvtárhasználati szokásaik, mint a magyar hallgatóké.
Fontosabb nekik, hogy csak tanulásra, szakkifejezéssel élve helybenhasználatra használják a könyvtárat, míg a magyar hallgató kikölcsönzi a dokumentumot és otthon tanul tovább. A külföldi hallgatóknál fontosabb a könyvtár mint közösségi tér is, többek között ezért is kerültek kialakításra csoportos tanulószobák. Már megvalósult kezdeményezéseket is hoztam példának, mint pl: a könyvtárosok nyelvi képzései vagy a meghosszabbított nyitva tartás, valamint elvont ötletemet, egy "tudásbank" kialakítását is a példák közé soroltam.
Mit fed pontosan ez a „tudásbank”?
Számos oktató adja – nem csak külföldi – hallgatóinak a kezébe nyomtatott vagy elektronikus formában a kért tananyagot, a tematikát, a forrásjegyzéket. A tudásbank arra épülne, hogy az oktatóknak elég lenne elektronikusan a könyvtár számára átadni ezeket, majd a hallgatók egy azonosító alkalmazásával letölhetnék és használhatnák azt, akár otthon, akár a hálózat bármelyik könyvtárában. Ez arra épül, hogy sok oktató kézbe adja az kért anyagokat, ám azok a Neptunba való feltöltés során elvesznek az éterben, a hallgatóhoz pedig vagy nem jutnak el, vagy nehézkes elérni őket.
Említetted, hogy a nemzetközi hallgatók máshogy használják a könyvtárat. Mit értesz ezalatt?
Másfajta kérdésekkel érkeznek, elsősorban gyakorlati jellegű, a "hogyan csatlakozzak a wifire" kérdésektől a "melyik könyvet vigyem el a kettő közül"-ig bármi előfordulhat.
Sokkal inkább önálló használói a könyvtárnak, az adatbázisoknak, egyáltalán az online katalógusnak, mint a magyar hallgatók.
Az is előfordult, hogy egy külföldi hallgatónak könyv helyett pizzériát kellett ajánlanom.
És ehhez képest a magyar hallgatók?
Helyzeti előnyünk van, hogy a könyvek legtöbbje az anyanyelvünkön érhető el. A külföldi hallgatók azért is önállóbbak, mert a legtöbb esetben nekik sem anyanyelvük az angol, így nem feltétlenül beszélgetnek a könyvtárosokkal szakmai kérdésekről angolul, és mi, könyvtárosok sem biztos, hogy ismerjük az adott tudományterület angol kifejezéseit. A külföldi hallgatók helyzeti előnye azonban, hogy míg nálunk csak az informatikus könyvtáros hallgatóknak kötelező tananyag az előfizetéshez kötött tájékoztató szakadatbázisok használata, náluk mindenkinek. Mivel számunkra több dokumentum elérhető a könyvtárban az anyanyelvünkön, kevésbé vagyunk rászorulva a külföldi adatbázisok használatára
Van egyébként arra hivatalos lehetőség, hogy a külföldi hallgatók visszajelezzenek a könyvtárnak?
Létezik egy hallgatói elégedettségmérő kérdőív, aminek a kiértékelése elérhető az Egyetemi Könyvtár honlapján. Itt persze a külföldi hallgatók is teret kapnak, és az utolsó elérhető elemzés alapján pozitív a meglátásuk. És a meghosszabbított nyitva tartásnak is nagyon örültek.
