Peresztegi Míra Zsófia a PTE ÁOK hatodéves orvostanhallgatója első helyezést ért el 27. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Steatosis hepatis coeliakiában című munkájával, amelyben a májzsír-betegség és a gluténérzékenység közötti összefüggést vizsgálta. Peresztegi Míra a kérdeseinkre válaszul elárulta a kutatás mögött rejlő motivációt és betekintést adott egy nagyméretű orvostani felmérés munkafolyamatába.
Mindenekelőtt megkérlek, hogy foglald össze a kutatás témáját, és azt, hogy miért fontos ezt bemutatni?
A cöliákia kardiovaszkuláris rizikófaktorai a fő kutatási témám, és mivel ez egy nagyon gazdag és nagymennyiségű adattal rendelkező felmérés, így ennek egy kisebb szegmensét mutattuk be a konferencián, ez pedig a májelzsirosodás előfordulását a cöliákiások körében. Az alkutatás relevanciája is hasonlít a nagyobb témáéhoz, ez pedig az, hogy a klasszikus cöliákias tünetek, például a soványság kezd egyre kisebb számban megjelenni, mint külső tünet, sőt egyre gyakoribb az elhízott emberek körében a lisztérzékenység. A cöliákiások körében az orvostani szakirodalomban is ismert, hogy magas a kardiovaszkuláris rizikófaktor, de ennek a ténynek a komponensei nem tisztázottak, hiszen felmerül, hogy magától a betegségtől, vagy a populációra egyébként is jellemző elhízástól nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A kutatás a cöliákiásokat is érintő majelzsirosodással foglalkozik, a vizsgált csoport átlagéletkora viszonylag alacsony 35 év, mégis gyakori a májzsír előfordulása.
Volt olyan pont, ahol elakadtál vagy nehézségekbe ütköztél? Ha igen, hogyan sikerült túllendülni rajta?
Ez egy nagyon részletesen megtervezett kutatás, a mérések előtt már publikáltuk a protokollt is, amely tartalmazza az elvárt esetszámokat és azok eloszlását. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a három betegcsoport közül – egészséges kontrollok, régi cöliákiás betegek, valamint újonnan diagnosztizáltak – az utóbbi csoportba jelenleg jóval kevesebb páciens tartozik. Ez statisztikailag torzíthatja az összehasonlítást, hiszen náluk eddig csak kb. 40 főt tudtunk bevonni, míg a régi cöliákiások száma már 150–200 fő között van.
Peresztegi Míra hozzátette, hogy a protokoll alapján minden csoport esetszámának közel egyenlőnek kellene lennie, így az aránytalanság kihívást jelent. A megoldást az jelenti, hogy a kutatás három centrum bevonásával zajlik: Pécs mellett Szegeden és Budapesten is történik betegbeválasztás, ezzel igyekszünk növelni az új diagnózisú betegek számát és kiegyensúlyozni az adatokat.
Mit jelent számodra a konferencián elért eredmény, mennyiben igazolta vissza szakmai munkádat vagy az emberi kitartásodat?
Számomra nagyon sokat jelent az elért eredmény, amikor elkezdtem ez egy nagyon távoli célnak tűnt szinte már elérhetetlennek. Mint minden nagyobb eredmény felé itt sem volt egyenes az út, hiszen amikor először szálltam versenybe akkor harmadik helyet értem el. Az az eredmény azt sugalta, hogy nem voltam képes átadni a zsűrinek a kutatásba tett munkát, ezt az időszakot egy hullámvölgynek tudnám leírni. Mindenképpen az emberi kitartást igazolja, hogy újra megpróbáltam és ezúttal sikerrel jártam.
Ezután Peresztegi Míra komplexen összefoglalta a kutatást, de hozzátette, hogy ez nem tekinthető egy lezárt kutatásnak, így nincs definitív eredmény, hanem ezek csupán előzetes eredmények: Alapvető take-home message-ként azt szoktuk kiemelni, hogy az a 35 év átlagéletkorú, fiatal betegcsoportban is már kifejezetten magas a májelzsirosodás előrfordulása. A három csoport testtömegindexében nincs különbség, ami azt jelenti, hogy a kontrollcsoporthoz képest a cöliákiások nem soványabbak.
A versenyző kiemlte, nagyon fontos lenne a cöliákiásokat edukálni, ezzel pedig megelőzni a kardiovaszkuláris betegségeket. Ezek mellett megjegyezte, hogy a testsúlymenedzsment mellett a gluténmentes mediterrán diétát javasolja.
