close
CímlapNyelvtanulásB1, B2 vagy C1 szintű nyelvvizsga? Mi rejlik a titokzatos rövidítések mögött? II. rész

B1, B2 vagy C1 szintű nyelvvizsga? Mi rejlik a titokzatos rövidítések mögött? II. rész

Miért fontos megismerni nyelvtudásunk valódi szintjét? Többek között azért, hogy nyelvvizsgára jelentkezéskor a helyes opciót választhassuk, és ne érjen minket meglepetésként a túl nehéz (vagy esetleg túl könnyű) teszt. De mit is jelentenek ezek az egyre gyakrabban és már nem csak szakmai körökben elhangzó rövidítések, nevezetesen a B1, B2 és a C1? A betű-szám kombinációk három, az Európa Tanács által meghatározott nyelvtudásszintet jelölnek. Az európai nyelvvizsgarendszerek többsége jelenleg ezekhez a szintekhez igazítja a saját tesztjeit és nyelvvizsgáit. Röviden összefoglaljuk azokat az alapkövetelményeket, amelyeket az Európa Tanács (és ezzel együtt az ECL nyelvvizsgarendszer) állít fel azokkal a vizsgázókkal szemben, akik B2 (középfokú) nyelvvizsgára jelentkeznek.

Az átláthatóság kedvéért külön térünk rá arra a négy alapkészségre, amelyet a legtöbb nyelvvizsgarendszerben mérnek.

Szóbeli kommunikáció

A B2 szintű nyelvtudással rendelkező potenciális vizsgázó nyelvtudása elég választékos ahhoz, hogy világos leírást adjon és kifejezze véleményét a legtöbb általános témával kapcsolatban, anélkül hogy feltűnően keresgélnie kellene a szavakat. Ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. A vizsgázó tud beszélgetést kezdeményezni, megfelelő időpontban szólal meg, és be tudja fejezni a beszélgetést, ha szükséges. A nyelvtant viszonylag magas fokon uralja. Nem vét félreértést okozó hibát, és legtöbb hibáját ki tudja javítani. Körülírással és átfogalmazással kompenzálni tudja szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságait.

Írásbeli kommunikáció

A vizsgázó világos, részletes szöveget tud írni az érdeklődésével kapcsolatos témák széles körében. Fogalmazásban, beszámolóban vagy esszében át tudja adni az információkat, vagy ki tudja fejteni érveit egy adott álláspont mellett vagy ellen, írásában megfelelően hangsúlyozza a lényeges pontokat és alátámasztó gondolatokat. Levélben meg tudja fogalmazni az események és élmények személyes jelentőségét. Valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről is világos és részletes leírást tud adni, a gondolatok közötti kapcsolatot világos, összefüggő módon jelöli, és követi az adott műfaj hagyományait.

Olvasott szöveg megértése

A vizsgázó magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatja olvasási stílusát és sebességét. Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket. Szakmai témák széles körében képes hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors meghatározására. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot vagy nézőpontot képvisel.

Hallott szöveg megértése

A vizsgázó meg tudja érteni a standard beszélt nyelvet, legyen az élőbeszéd vagy közvetítés, mind ismerős, mind ismeretlen témákban, amelyek a magán-, a társadalmi, tanulmányi és szakmai életben általában előfordulnak. Követni tudja az anyanyelvű beszélők közötti élénk társalgást. A televízióban, rádióban megérti a legtöbb hírműsort és az aktuális eseményekről szóló műsorokat. Ugyanakkor követni tud tartalmi és nyelvi szempontból összetett előadásokat, beszédeket és beszámolókat. Azok a potenciális vizsgázók, akik nagy részben teljesítik a fentiekben leírt követelményeket, még vizsgára való jelentkezés előtt gyakorlatban is megmérhetik a nyelvtudásukat a http://ecl.hu oldalon található ingyenes mintatesztek, valamint az Idegen Nyelvi Titkárságon megvásárolható tesztkönyvek segítségével.

A C1-es szint alapkövetelményei

Miért fontos megismerni nyelvtudásunk valódi szintjét? Többek között azért, hogy nyelvvizsgára jelentkezéskor a helyes opciót választhassuk, és ne érjen minket meglepetésként a túl nehéz (vagy esetleg túl könnyû) teszt. De mit is jelentenek ezek az egyre gyakrabban, és már nem csak szakmai körökben elhangzó rövidítések, nevezetesen a B1, B2 és a C1? A betű-szám kombinációk három, az Európa Tanács által meghatározott nyelvtudásszintet jelölnek. Az európai nyelvvizsgarendszerek többsége jelenleg ezekhez a szintekhez igazítja a saját tesztjeit és nyelvvizsgáit.

A C1 szintű nyelvtudással rendelkező potenciális vizsgázó nyelvtudása elég választékos ahhoz, hogy folyamatosan és természetes módon tudja kifejezni magát anélkül, hogy feltűnően gyakran keresgélné a szavakat. Folyékonyan, természetes módon tudja magát kifejezni. Széles körű szókinccsel rendelkezik, jól tudja használni az idiomatikus szerkezeteket, valamint a szókincséből hiányzó kifejezéseket körülírással pótolja. Megérti a hosszabb beszédeket akkor is, ha nem világosan tagoltak, és az összefüggésekre csak utalnak, de nem fejtik ki azokat. Pontosan meg tudja fogalmazni gondolatait és véleményét, és azokat képes ügyesen más beszélők gondolataihoz kapcsolni.

Írásbeli kommunikáció

A vizsgázó világos, jól szerkesztett szövegeket tud írni összetett témákról. Megbízhatóan alkalmazza a szövegszerkesztési mintákat, kötőszavakat és szövegösszekötő elemeket. Nézeteit kiegészítő gondolatokkal, érvekkel és megfelelő példákkal fejti ki. Ha levelet ír, rugalmasan és hatékonyan használja a nyelvet. Ismeri és használja a nyelv árnyalatait, a grammatikai helyesség magas szintjét következetesen fenn tudja tartani. Bizonyos részletességgel ki tudja fejteni véleményét világos, jól szerkesztett szövegben. Tud összetett témákról levelet, esszét vagy beszámolót írni, és a szerinte fontos szempontokat ki tudja emelni. Írott szövegben meg tudja választani az olvasónak megfelelő stílust.

Olvasott szöveg megértése

A vizsgázó magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatja olvasási stílusát és sebességét. Részletesen meg tud érteni hosszú, összetett szövegeket, akár kapcsolódnak szakterületéhez, akár nem. Azonosítja az apróbb részleteket, beleértve az attitűdöket, valamint a burkolt és kifejtett véleményeket. Megérti a hosszú, összetett tényszerű és irodalmi szövegeket, és észleli a stílusbeli különbségeket. Megérti a szakcikkeket és a hosszabb műszaki leírásokat akkor is, ha nem kapcsolódnak a vizsgázó szakterületéhez.

Hallott szöveg megértése

A vizsgázó meg tudja érteni a felvett és közvetített hanganyagok széles körét, mely bizonyos mértékben eltér a köznyelvi normáktól, követni tudja az anyanyelvi beszélők közötti élénk társalgást. A szövegből kihallja az apróbb részleteket is. Fel tudja ismerni az idiómák és köznyelvi fordulatok széles körét, valamint a stílusrétegbeli váltásokat. Követni tudja a hosszabb beszédet még akkor is, ha az nem világosan

Szerkesztett, és ha az összefüggésekre csak utalnak, de azokat nem fogalmazzák meg nyíltan. Azok a potenciális vizsgázók, akik nagy részben teljesítik a fentiekben leírt követelményeket, még vizsgára való jelentkezés előtt gyakorlatban is megmérhetik a nyelvtudásukat a http://ecl.hu oldalon található ingyenes mintatesztek, valamint az Idegen Nyelvi Titkárságon megvásárolható tesztkönyvek segítségével.

 

 

 

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni