close
CímlapNyelvtanulásA Nyelvek Európai Napja

A Nyelvek Európai Napja

Ha valahol figyelnek arra, hogy minden több nyelven jelenjen meg, az az Európai Parlament, hiszen az EU 24 nemzeti nyelvén kommunikál. Évente egyszer szerveznek egy olyan napot, melyet a többnyelvűségnek szentelnek. Ezt idén szeptember 26-án tartották, a koronavírus-járvány miatt online formában.

“A tolmácsok improvizálnak. Olyasmi ez, mint a jazz.

Ott, a helyszínen kell megoldani mindent, és visszagondolva nem is biztos, hogy az ember mindig a legtökéletesebb megoldást választotta. Egyszerre kell elemzőnek és kreatívnak lenni. A témák sokfélesége szintén kihívás.” - mondta el az egyik szekcióban Szabó Péter, aki a magyar tolmács-fordító csapatot erősíti az Európai Parlamentben.

Egy parlamenti tolmács legalább három-négy nyelvet ismer úgy, hogy azon dolgozni is tud, de nem ritka, hogy az illető további nyelveken is tud, csak még nem olyan szinten, hogy ezt a munkában is hasznosítani tudná. A Nyelvek Európai Napja alkalmából szervezett rendezvényen csak a szekciókon résztvevők között voltak, akik angolul, németül, lengyelül, spanyolul, litvánul, hollandul, dánul és oroszul tudnak.

“Nem ismerem minden Európában honos hal nevét - ilyenkor le tudom némítani magam, és tudok segítséget kérni valamelyik kollégámtól, aki vagy tudni fogja az adott szót, vagy gyorsan kikeresi nekem. A jó tolmácsolás nem egyszemélyes munka, hanem az egész csapat erőfeszítése.” - szögezte le egy dán tolmács. A fordítók és a tolmácsok csapatban dolgoznak, ám a koronavírus-járvány miatti intézkedések ezt felülírták. A tolmácsok most egyedül ülnek a kabinjaikban, hogy megtartsák a covid miatt a megfelelő távolságot egymástól. 

A fordítók többet dolgoztak távmunkában a járvány kitörése óta, ám a közös értekezleteket valamelyik webes felületen a szövegekkel való bíbelődés sem nélkülözheti. Sokszor kell nagyon gyorsan lefordítani egy-egy hosszabb szöveget. A beszélgetésekből kiderült, hogy ilyenkor az a munkamódszerük, hogy az adott anyagot kisebb részekre bontják fel, és párhuzamosan fordítanak, de úgy, hogy

a legfőbb kifejezésekből közösen készítenek egy szószedetet,

amit mindenki konzekvensen használ. Így tudnak gyorsan és sokan koherens fordítást létrehozni.

Ami a tolmácsokat illeti: a plenárison elhangzó beszédek közül sokat megkapnak előre, de nem ez a jellemző. Vagyis ahogy a Szabó Péter említette, ott helyben és gyorsan kell fordítaniuk. “Mindig nagyon gyors döntéseket kell hoznunk, pár másodpercünk van csak eldönteni, milyen megoldással fordítsunk le valamit. Ez az egyik legnagyobb kihívás, és egyben a legmókásabb is a munkánkban.” - mondta egy dán tolmács, majd hozzátette: “Vannak, akik humorosak a beszédeikben, ilyenkor mindig megpróbálom visszaadni a viccet a saját a nyelvemen, ha szójáték, akkor ezt nyilván nehéz megtenni, de ilyenkor van, hogy gyorsan elsütök egy ahhoz hasonló viccet.”  A tolmácsok fülkéi az EP strasbourgi épületében félkörívben vannak a parlamenti ülések fölött. Emiatt is lehet érdekes átélni, amiről az egyik lengyel tolmács beszélt: “Néha amikor valaki elmond egy viccet, akkor fentről, a tolmácsok irodájából, látom, hogyan söpör végig a nevetés hulláma a képviselőkön. Vagy azt, ahogyan tapsolni kezdenek, amikor valaki valami nagyon megindítót mond. Ez csodálatos érzés.”

A legtöbb szekción végigvonult a “mi kell ahhoz, hogy valaki jó tolmács/fordító legyen?” kérdés. Erre nagyjából mind hasonló tippeket adtak. Kiemelték, hogy az adott ország kulturális hátterével tisztában kell lenni, és - ha az illető az Európai Parlamentben dolgozik - azt is tudnia kell, hogy milyen aktuális események zajlanak az adott nemzet háza táján, hiszen ha valaki erre utal egy beszédben, a tolmácsoknak képben kell lenniük.

A saját anyanyelv alapos ismeretét nem lehet eléggé hangsúlyozni!”

- erősítette meg a többiek véleményét az egyik német fordító.

Abban is egyetértettek, hogy általában érdemes figyelni és értékelni más nyelveket. Emiatt is tanulnak sokan a fordítók és tolmácsok közül újabb és újabb nyelveken. Az egyik lengyel fordító például azt szereti a nyelvekben, hogy “minden egyes nyelv egy teljesen új világra nyit ablakot. És hirtelen minden elérhető lesz azon a nyelven is: nézhetsz filmeket az eredeti nyelven, olvashatsz híreket az ottani történésekről, olvashatsz könyveket. Persze kell hozzá a tudás, és annak megszerzéséhez a munka.”

Az Európai Nyelvek Napjának programjai itt nézhetők vissza: https://www.europarl.europa.eu/visiting/en/events/brussels/multilingualism-day-2020

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni