Tegnap volt a Magyar Parasport Napja, ebből az alkalomból rendhagyó óra keretében mutatkozott be a PTE PEAC Parasport Szakosztálya Hári József vezetésével a TTK Sportközpontjában február 23-án. A Testnevelés- és Sporttudományi Intézet hallgatói lelkesen hallgatták az előadásokat, videós összefoglalókat a csörgőlabda, boccia és kerekesszékes kosárlabda sportágak képviselőitől, akiknek nem titkolt célja, hogy az érzékenyítésen túl további tagokat toborozzanak csapataikba, akik kortól és nemtől függetlenül jelentkezhetnek, sőt, épek is csatlakozását is várják. A hallgatók az óra végén az eszközöket ki is próbálhatták.
A Magyar Parasport Napja, február 22-e szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen ezen a napon alakult meg 1970-ben a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja, amely a névválasztásával a legendás vízilabdázó és úszó előtt tisztelgett, aki lábamputáltként az épek között lett olimpiai bajnok 1932-ben és 1936-ban. Mint Hári József, a PTE Sportiroda vezetője elmondta, a parasport története a második világháború után kezdődött az Egyesült Királyságban, elsősorban mozgásjavító, rehabilitációs céllal. A fejlődését mi sem mutatja jobban, mint hogy 1960-ban megrendezték az első paralimpiát. A Pekingi Téli Olimpiai Játékok után a XIII. Téli Paralimpiai Játékok március 4-én veszik kezdetüket, ahol - a történelem során ötödik alkalommal - magyar résztvevő is képviseli hazánkat.
„Nem volt könnyű a parasportolóknak az élsportolók mellé felsorakozni, de azt gondolom, hogy ma már ez nagyon fontos ereje a sportnak, mert amellett, hogy egy egészséges belsőt, fejet hoz létre, csapatot, közösséget is építünk általa”
– hangsúlyozta Hári József, majd hozzátette: „Pécs az elsők között csatlakozott a vidéki városok közül a parasport mozgalomhoz, és itt rendezték az első parasport világbajnokságot 1986-ban, a világ 16 ülőröplabda csapata vett részt rajta. Azért is volt fontos Pécsnek, Baranyának, Magyarországnak ez a bajnokság, mert az ezüstérmes magyar ülőröplabda válogatottnak pécsi volt a csapatkapitánya, Budai Sándor, aki néhány éve halt meg”.
„A sérült, fogyatékkal élő embertásaink számára is a sport egy kitörési lehetőség, együttlét, közös küzdelem, versenyeken való részvétel, utazás. Aki sportol, mindenki tudja, hogy mennyit jelent kizökkenni abból a hétköznapi kerékből, ami esetleg néha fáj is. A sport mindig ad egy új kihívást, egy olyan lehetőséget, amiben egyrészt ők is megmutathatják magukat, van egy integrációs ereje is” – fogalmazott Hári József.
Az előadás során bemutatkozott a csörgőlabda, a boccia és a kerekesszékes kosárlabda csapat, akik mindannyian csillogó szemmel meséltek az élményeikről, a sport, a versenyzés öröméről, arról az energiáról, amit a sportból merítenek. „Sokkal magabiztosabb vagyok tőle, az is nagyon sokat számít, hogy tartozok egy közösséghez” – emelte ki Berkes Gergő, a PTE TTK hallgatója, a PTE PEAC Lendület boccia csapat reménysége. „Az első boccia edzést soha nem felejtem el” – emlékezett vissza Kienle Kinga, a PTE KK munkatársa, aki azóta is rajong ezért a paralimpiai sportágért. Sziva Dániel, az ÁJK hallgatója amint értesült a pécsi Csörgőlabda Csapatról, elkezedett edzésekre járni: „A csörgőlabdából van egyetemi bajnokság is, amin sajnos nem tudunk elindulni, mert a vakok nem nagyon akarnak jönni, de nagyon örülnénk, ha az egyetemisták közül valaki tudna csatlakozni!”
Ha felkeltette az érdeklődésed bármelyik sportág, vedd fel a kapcsolatot, nézz meg egy edzést!
