Fóris Norbert, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója, aki születése óta vak, paralimpiai álmokat kerget a sport világában. A fiatalember a PTE befogadó és támogató közegében próbál egyensúlyt teremteni a sportolói és tudományos pályafutása között.
Mesélne egy picit magáról? Mit tanul? Miért a PTE-t választotta?
31 éves vagyok, és születésem óta vak.
Több egyetemen is foglalkoztam már sporttal, azért jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetemre, mert szerettem volna továbbra is azzal foglalkozni. O
lyan egyetemet kerestem, amely befogadó, a PTE-ről olvastam, hogy kifejezetten nyitott ilyen szempontból, ráadásul hallottam a Támogató Szolgálat munkájáról is, ami szintén vonzóvá tette az intézményt számomra. Továbbá a kutatási témámnak, a látássérültek versenysportját, tágabban a parasport különböző területeit választottam, melyet itt kutathatok.
Őszintén szólva, meglepő számomra, hogy valaki kifejezetten a sport miatt választotta a PTE-t.
A sport mellett a nyitott és befogadó közeg is nagyon fontos számomra,
és már régóta szerettem volna Pécsre jönni. 2017-ben találkoztam Ács Pongrác professzor úrral az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol nagyon jó szakmai beszélgetéseink voltak. Ezután jelentkeztem is a PTE-re – már nem emlékszem pontosan, melyik volt –, de sajnos akkor nem indult az a szak, mert nem volt elég jelentkező. de végül mégiscsak itt kötöttem ki.
Kicsit térjünk át a sportra. Milyen sportágat űz és miért pont ezt választotta? Mi a motivációja?
A judo 2000 óta része az életemnek, és számos utánpótlás- és korosztályos versenyen értem el szép eredményeket. 2004-ben, a vízilabda paralimpiai győzelme inspirált arra, hogy egyszer paralimpián szerepeljek. A judo mellett 2019-ben kezdtem el evezni, ami a látássérültek számára is önállóan végezhető sportág. Kipróbáltam a vízi evezést is, ami szintén tetszett. Emellett rendszeresen futok, és célul tűztem ki, hogy jövő szeptemberben lefutom a félmaratont.
Hogyan támogatja az egyetem és a Támogató Szolgálat a PhD tanulmányokban, illetve a sport terén?
Főként a közlekedésben veszem igénybe a segítségüket, mivel még nem ismerem jól a várost, gyakran kértem, hogy autóval segítsenek eljutni egyik pontból a másikba, különösen, ha sietnem kell, rossz az idő, vagy épp késésben vagyok. Az oktatók részéről is nagyon támogató hozzáállást tapasztalok. Számos egyetemi forrás és tudományos adatbázis, például az MTMT, vagy egyes könyvtári anyagok nem akadálymentesek, amikhez mindenképp segítségre van szükségem, az egyetem ebben is rugalmasnak mutatkozott. Konferenciákon is kaptam támogatást, és a kollégiumi elhelyezés is megkönnyíti a dolgokat, aminek konditermét is tervezem használni, már a kollégiumi Facebook-csoportban is keresek futótársat, hogy közösen mozoghassunk. Összességében sok praktikus segítséget kapok a mindennapi életben és a tanulmányaim során, ez nagyon sokat jelent az egyetemi éveim sikerességében és kényelmében.
Teljes mértékben megkapom azt a támogatást, amire szükségem van, és úgy érzem, ez igazán egyedülálló Európában.
Az egyetem összetett szolgáltatásokat kínál, mint például pszichológiai, jogi és karrier tanácsadás. Nagyon hasznosnak találom, hogy mindez elérhető, és úgy gondolom, a későbbiekben lehet, hogy én is igénybe fogom venni ezeket a szolgáltatásokat
Úgy tudom, hogy az evezésben paralimpiai részvételt tervez. Mesélne nekünk a felkészülési folyamatáról? Illetve hogyan osztja meg az idejét a tanulmányai és a sport között, figyelembe véve, hogy több sportágban is aktívan részt vesz?
Hetente 8-10 edzésem van, főként judora, evezésre, futásra és erősítésre osztva, egy pihenőnappal.
Az evezésre fordítom a legtöbb időt, mivel ez kapcsolódik a paralimpiai terveimhez. Tanulmányaim mellett a Támogató Szolgálat segítségével sikerül egyensúlyt teremtenem a sport és az egyetem között.
Célom, hogy a B1 kategóriában mix dubloban kvalifikáljak a paralimpiára, ehhez megfelelő női evezőpartnert keresek. Ha ez nem valósul meg, akkor a judoval folytatom az olimpiai felkészülést. Most minden erőmmel ezen dolgozom. Ez az egyik legnagyobb álmom, ezen dolgozom most teljes erőbedobással.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki csatlakozni szeretne Önhöz az evezésben?
A PR3 para-evezős kategóriában indulni vágyóknak minimális fogyatékossági feltételeknek kell megfelelniük, amelyeket a World Rowing szabályozása határoz meg.
Ebbe a kategóriába azok a sportolók tartozhatnak, akik funkcionálisan használják a lábukat, törzsüket és karjukat az evezéshez, és képesek csúszóülés használatával a hajót mozgatni. A PR3-as kategória többféle károsodást foglal magában, például: olyan sportolók vehetnek részt, akiknek látáskárosodása eléri a meghatározott minimumszintet (pl. retinitis pigmentosa). Vagy éppen fizikai károsodással küzdők. Ide tartozhat például az egyik kéz három ujjának teljes elvesztése, vagy legalább 20%-os károsodási szint egy végtagon. Vagy éppen azok, akik minimálisan mozgáskorlátozottak. Ez esetben a feltétel a csökkent izomerő vagy mozgástartomány, amely azonban nem akadályozza az evezési technikát.
A tudományos életben is aktív szerepet vállal. Legutóbb egy sporttudományi konferencián tartott előadást. Mesélne erről?
A legutóbbi sporttudományi konferencián tartott előadásomban a judo sportágban bevezetett új klasszifikációs rendszerről beszéltem. Ez a rendszer azt határozza meg, hogy a különböző látási képességgel élő sportolókat milyen kategóriákba sorolják. A prezentációmban bemutattam, milyen szempontok alapján és milyen típusú kategóriák léteznek, valamint, hogy ezek hogyan befolyásolják a versenyeket.
A klasszifikáció a látássérült sportolók számára kiemelkedően fontos, hiszen ez biztosítja az esélyegyenlőséget és a sportszerű versenyfeltételeket.
Jelenleg a következő konferenciára készülök, ahol ezt a kutatást egy szélesebb kontextusban, a klasszifikáció általános elveire fókuszálva fogom bemutatni.
Hogyan képzeli el a jövőt?
Az egyik legfontosabb célom, hogy a parasportot és az inkluzív szemléletet a tudományos életben is előtérbe helyezzem.
Nagyon szeretném, ha a jövő sportszakemberei – edzők, sportszervezők, rekreációs szakemberek – általam, vagy az én közvetítésemmel mélyebb betekintést nyernének a fogyatékossággal élők sportjába. Nemcsak a látássérültek sportjáról beszélek, hanem a lehető legtöbb szegmensről.
