close
CímlapTudományDe miért pont Afrika?

De miért pont Afrika?

2021. január 19.

A Nemzetközi Igazgatóságot Tarrósy István vezeti a PTE-en, aki nem mellesleg Afrika-kutató, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetője, az Afrika Tanulmányok folyóirat alapítója, vezető szerkesztője, a Pécs African Studies kétévenként megrendezett nemzetközi szakkonferencia elindítója, szervezője.

Tavaly volt tíz éves a PTE Afrika Kutatóközpont. Van párja Magyarországon?

 

Nincs, ez az első intézményesített interdiszciplináris afrikanisztikai kutatóműhely egyetemen. Nemcsak szakmai eseményeket szervezünk, nem csupán ismeretterjesztéssel foglalkozunk, hanem oktatással is. Jelenleg még nincs az országban diplomaprogramként definiált Afrika-tanulmányok, általában a nemzetközi kapcsolatok programon belül vannak Afrika-kurzusok. Pécsett hosszú évek óta oktatunk ilyen stúdiumokat, elsősorban a politikatudományi, illetve nemzetközi kapcsolatok szakokon belül, de más területeken is jelen vagyunk. Nemcsak belsős, hanem külsős kollegákkal is dolgozunk, hálózatosan. Földrajztudósok, közgazdászok és pedagógiát, valamint nyelvtudományokat oktató kollegáink is vannak, egy-egy afrikai témát visznek.

De miért pont Afrika?

Szükség van Magyarországon Afrika-tudományra?

Tavaly április elején a kormányzat publikálta a magyar Afrika-stratégiáját. Benne van, hogy szükség van az afrikanisztikára, ha azt szeretnénk, hogy a magyar cégek megtalálják a helyüket az afrikai piacon, a befektetések megtérüljenek, hogy a stipendiumos kapcsolatokat bővítsük – a hátteret az afrikanisztika, a terepen végzett munka képes szolgáltatni. Most egy mesterprogramon dolgozunk, melyhez jó lehetőséget kínál az EDUC szövetség (a PTE mellett német, olasz, cseh és francia tagjai vannak), amely ki is mondta, hogy az egyik közösen fejlesztett program ez legyen az elkövetkező két évben. Hat egyetem összedolgozásával jöhet létre, most gyűjtjük az adatokat arról, hogy mely egyetemen milyen kapcsolatrendszerek, kapacitások, tudások gyűltek össze, amiből fel lehet építeni egy új, modern, digitálisan is értelmezhető mesterprogramot. Ez nem azt eredményezi, hogy csak Pécsett lesz afrikanisztika, hanem a szövetségnek lesz pécsi koordinációval egy afrikanisztika programja. Bizonyos részét csak az adott helyszíneken lehet elvégezni, és természetesen a terepmunkákat fizikai valóságukban már a poszt-Covid világra gondolva, bizonyos részét pedig akár online is. Mindezen erőfeszítéseinket egészíti ki az idén 14 éves, általunk szerkesztett Afrika Tanulmányok folyóirat, ami 2018 óta angol nyelven is megjelenik.

Mi a pécsi afrikai kutatások fő iránya?

Több folyamatot említhetünk. Politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok tudományterületekből építjük fel az afrikanisztika keretrendszerét Pécsett, ez meghatározza a kutatásainkat. A magyar-afrikai kapcsolatok rendszerét vizsgáljuk, a kelet-közép-európai kapcsolatok rendszerét elemezzük, a külpolitikák kapcsolati rendszerét a szubszaharai Afrikával. Mielőtt elkezdtünk ezen dolgozni, csak elvétve voltak a témáról cikkek Magyarországon, külföldön megjelent pedig egy kezemen megszámolható nagyságrendben. Az elődeink nem ezzel foglalkoztak. Most egyre nagyobb az érdeklődés aziránt, hogy mi történik a volt keleti blokk országai által képviselt pragmatikus külpolitikákkal. Mit csinálnak Afrika-szerte a Visegrádi Négyek. Mi ennek a gyökere, előzménye. Egy másik izgalmas téma a kínai-afrikai kapcsolatok rendszere. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt három évben a kínai cégek Etiópiában milyen infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre, főleg a közlekedés terültén. Egy-egy terepen összegyűjtött és tudományosan feltárt történettel lehet csak kiegészíteni a kilóméternyi szakirodalmat, általánosságban már nem igazán lehet novumszerű megállapításokat tenni.

A harmadik irányunk a Kelet-afrikai Közösség – azon belül három tagállam, Tanzánia, Ruanda, Kenya –, és a regionális integráció. Az egyik volt doktoranduszom – Bagi Judit – Ruandáról írt, azt vizsgálta, hogy a női politikai szerepvállalás hogyan változott meg a genocídium következményeképp. A térségben több folyó kutatásunk van, pl. a tanzániai albínókat ért atrocitásokat is vizsgálom már vagy tíz éve. Ehhez is alaposan meg kell ismerni a helyi kultúrát, hiedelmeket, babonákat, hogy aztán megérthessük, mi az a stigmatizáció, amit el kell szenvedniük.

A pécsi Afrika-kutatás jelenlegi szintjéről hová tud majd eljutni az EDUC közösséggel a pécsi afrikanisztika?

De miért pont Afrika?A hálózatosodás, a nemzetköziesedés előrelépést hozhat. Még láthatóbbá válik a tevékenységünk, amit eddig is végeztünk, és így sokkal könnyebben tudunk majd nagyobb európai kutatási pályázatokban részt venni, ami hatalmas löketet adhat. Pár hete kértek fel az AEGIS – az Afrikanisztika Európai Hálózata – egyik kutatócsoportja, az Afrika és a világ kapcsolatát vizsgáló munkacsoport társvezetőjének. A floridai egyetemen, ahol 2013-14-ben Fulbright professzor voltam, is működik egy kínai-afrikai kutatócsoport, annak is tagja vagyok, de Japánban is voltam ösztöndíjas, Oroszországban is jártam többször, és e helyekről is be-be tudok húzni kapcsolatokat a pécsi és a magyar afrikanisztikai kutatások fejlesztése érdekében.

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni