A denevérek a zoonotikus – vagyis állatról emberre terjedő – vírusok kutatásának „sztárjai”. Speciális tulajdonságaiknak köszönhetően, ezen állatcsoport trópusi tagjai számos humán járvány kitöréséért felelős vírusok gazdái, gondoljunk csak az Ebola, a Nipah vagy éppen a SARS, a MERS és COVID-19 járványokra. Természetesen hazánkban nem kell félnünk ezektől a repülő emlősöktől, járványok kialakulása Európában szinte teljesen kizárt, ráadásul – amellett, hogy természetvédelmi oltalom alatt állnak – jelentős rovarfogyasztásuk révén rendkívül hasznos tagjai az ökoszisztémáknak.
Egy viszonylag ritka denevér, a Délkelet-Ázsiában előforduló Arielulus circumdatus (fotó: Dr. Estók Péter)
A megnövekedett figyelem az őket érintő kutatások megsokszorozódásával is járt. Mivel az élőhelyek zavarása és megszűnése, a táplálékállataik vegyszeres irtása és a közvetlen vadászat miatt állományaik szerte a világon megfogyatkoztak, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai az összes nemzetközi denevérvirológiai publikáció szisztematikus vizsgálatával szerették volna kideríteni, hogy a virológiai kutatások miatti leölésük milyen mértékben veszélyezteti a populációkat.
Az olajpálma ültetvények terjedése rendkívül nagy természetvédelmi probléma. A képen egy borneói esőerdő helyett telepített ültetvény látható (fotó: Dr. Görföl Tamás)
A vizsgálatból kiderült, hogy csak a filo- (pl. Ebola, Marburg vírusok) és koronavírusok (SARS, MERS, COVID-19) kutatása miatt több mint 17000 denevért öltek le a kutatók, mintegy 20 év alatt. Ez a szám nagynak tűnik, de a részletesebb analízisek feltárták, hogy néhány extrém esettől eltekintve – amikor ugyanabból a fajból akár több mint ezer példányt is elpusztítottak egy országban – a legtöbb esetben csak a vizsgálatokhoz feltétlenül szükséges számú denevért mintázták letális módszerekkel.
Denevérek letális mintázása néha elkerülhetetlen, de minden esetben igyekezni kell csak a minimálisan szükséges számú állatot megölni. Vietnámi denevér vizsgálata (fotó: Dr. Görföl Tamás)
Mivel a legtöbb víruscsoport tanulmányozásához elegendőek olyan minták, amelyek nem járnak a denevérek kényszerű leölésével, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai olyan új eljárásokat is fejlesztettek, melyek segítségével már akár 1-2 óra alatt, a dzsungel közepén is meg lehet állapítani egy adott vírussal való fertőzöttséget. Ez nem csak a pozitív példányok további vizsgálatokra való kiválasztásában segít, hanem rengeteg időt takarít meg a járványok elleni védekezésben, így azokat nagyobb eséllyel lehet megfékezni a korai szakaszukban.
A terepi bázis akár a vírusok teljes genomjának feltérképezését is lehetővé teszi néhány óra alatt (fotó: Dr. Görföl Tamás)
A kutatás másik részében olyan protokollok kidolgozására került sor, melyek lehetővé teszik a begyűjtött példányok minél több célú felhasználását. Ezek érintik a különböző taxonómiai és filogenetikai vizsgálatok mellett a denevérek ultrahangjának, valamint a rajtuk található ektoparaziták, és természetesen a denevérek teljes mikrobiológiai (pl. vírusok, baktériumok, egysejtű paraziták) vizsgálatát is. Különös hangsúlyt kell fektetni a gyűjtött anyag megfelelő konzerválására és biztonságos elhelyezésére is, hogy még hosszú évtizedekig vagy akár évszázadokig jelentsenek biztos hátteret a legkülönfélébb vizsgálatokhoz.
A múzeumokban, megfelelő körülmények között elhelyezett példányok akár évszázadok múltán is tanulmányozhatók. A Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének egy részlete (fotó: Dr. Görföl Tamás)
„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”
