Az agykutatás eredményeire és az agyunk ünneplésére hívja fel a figyelmet minden év márciusában a világszerte megrendezett Brain Awareness Week, amelyhez a Pécsi Tudományegyetem is csatlakozott. A PTE-n idén erre március 20-23. között került sor, a Transzdiszciplináris Kutatások Intézetében (ITD), amelynek keretében izgalmas panelbeszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várták az érdeklődőket, akik a tudományos világ kulisszái mögé is betekintést nyerhettek. Március 23-án egy sokszínű családi napon szó volt többek között a kötődő nevelésről, a női, férfi szerepek változásáról a szülés után, valamint a férfi agy és a női agy közti hasonlóságokról és különbségekről is.
Mindannyiunk fejében vannak bizonyos sztereotípiák azzal kapcsolatban, hogy mi megy jobban a férfiaknak, mi a nőknek. Rögtön az előadás elején ezekre kérdeztek rá egy kreatív kérdőíves felméréssel, ahol meg kellett tippelni a helyes választ. A közönség minden tagja részt vett ebben, és a három legjobb nyert egy csésze kávét. De mik is ezek a sztereotípiák? És mi okozza a viselkedésbeli és gondolkodásmódbeli eltéréseket? Az összes kérdésre, ami a kvízben szerepelt, megkeresték a választ az előadásban, és bővebb magyarázatot is adtak. Megtudhattuk, hogy a genetika, a hormonok, valamint az epigenetika fontos szerepet játszanak. Szó volt például arról is, hogy a csokoládé köztudottan javítja a hangulatot, mert hatására a szervezetünk szerotonin nevű „boldogsághormont” termel. „Amit talán kevesebben tudnak, hogy a nők szervezetében alacsonyabb a szerotonin-szint, ezért hajlamosabbak a depresszióra” – magyarázta az előadó, Dr. Barabás Klaudia, a PTE ÁOK Élettani Intézet adjunktusa. A színek érzékelése is más a nemek tekintetében,
a nők szó szerint több színt látnak, mint a férfiak, és utóbbiak körében több a piros-zöld színtévesztő.
Az a kérdés is szóba került, hogy nagyobb-e a férfiak agya, mint a nőké? A kérdésre a válasz, hogy igen, a morfológiai különbségek miatt 10%-kal nagyobb. Azonban az agyzsugorodás mértéke is a férfiaknál gyorsabb, ez persze függ az életmódtól is. Nem csak méretbeli eltérések tapasztalhatók a két nem agyát tekintve, hanem a felépítése is valamelyest különbözik: a férfiak agyában nagyobb például az amigdala, és az elülső fali lebeny, a nőknél pedig nagyobb a prefrontális kéreg, a Broca-Wernicke terület és a limbikus rendszer.
Bizonyos általános különbségek mindkét nem tekintetében a fejlettebb agyi szekciókra vezethető vissza, például a nőknek fejlettebb az érzelmek feldolgozásához szükséges terület, ezért többet rágódnak érzelmi kérdéseken, valamint a verbális képességeik is jobbak. Szintén hasonló okok miatt különbözik a férfiak matematika és térlátás területén tapasztalható előnye – persze ezek mindkét nem tekintetében általánosságok, és ugyan valóban „számos különbség van a férfiak és a nők agya között, de ez egyénenként változik” – hangsúlyozta Barabás Klaudia.
A különböző agyi területeket, a szerkezeti és funkcionális különbségeket számos különböző vizsgálattal kutatják, MR – mágneses rezonancia, fMRI – funkcionális mágneses rezonancia és diffúziós tenzor képalkotó vizsgálat. Ezeknek köszönhetően derült fény arra is, hogy a nők agyában a két félteke között több összeköttetés található, mint a férfiaknál. A pihenés és a pihentető tevékenységek szempontjából is tapasztalunk eltéréseket, amelyek az agyunk kicsit eltérő „behuzalozására” vezethető vissza. Emiatt tapasztaljuk, hogy míg a nőknek ki kell beszélniük magukból a napjukat, míg a férfiaknak inkább arra lenne szükségük, hogy békén hagyják őket – hívta fel a figyelmet a kutató.
Érdekes tény, hogy az autistáknak nagyon szélsőséges férfiagyuk van.
Agyunk fejlődésében életünk során nagy szerepe van a hormonoknak, és mindkét nemnél szükséges és fontos szereppel bír mindkét nemi hormon, az ösztrogén és a tesztoszteron. Fontos továbbá, hogy mozogjunk, sportoljunk, egészségesen táplálkozzunk, hogy karbantartsuk az agyunk.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen nagy volt az érdeklődés az Agykutatás Hete rendezvénysorozat iránt, körülbelül kétszáz főt megmozgattunk. - mondta el Dr. Liber Noémi, az ITD intézetigazgató helyettese. - A célunk az volt, hogy bemutassuk az új kutatási eredményeket, programjainkkal megszólítsuk akár az átlagembert is, és a kutatói tevékenységet kimozdítsuk az „elefántcsont toronyból”, és kicsit tágabban értelmezve körüljárjuk a témát.”
