Az új hungarológia mesterszakról, a rövid ciklusú tanári képzésről, valamint a magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus szakirányú továbbképzésről dr. Dóla Mónikát, a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztem, hogy kinek ajánlja a programokat, és milyen munkaerőpiaci előnyt jelentenek.
Milyen aktualitása van ezeknek a képzéseknek?
Egy nagyobb képet kell látni: hogy az osztatlan tanárképzésben nincs magyar mint idegen nyelv (MID) szakos tanárképzés. Nagyon régóta, országos összefogással – Szeged, Budapest, Debrecen, Pécs – próbálunk ezügyben lépni, de egyelőre nincs áttörés. Holott egyre nagyobb az igény a szakképzett MID-tanárokra. És egyre többen vannak a közoktatásban is, akiknek nem anyanyelve a magyar.
Kinek melyik képzést ajánlanád?
Jelenleg úgy tud magyar mint idegennyelv-tanárrá válni, akinek nem tanárszakos diplomája van, hogy jelentkezik a rövid ciklusú, levelező formában induló Magyar mint idegen nyelv tanára képzésre. A PTE-n csak a két féléves, hatvankredites forma indul, amelyben főleg olyan tartalmak vannak, amelyeket a Neveléstudományi Intézet visz, mint pl. pedagógia, pszichológia, neveléstudomány; ehhez képest a magyar mint idegen nyelvi tartalom viszonylag kevés. Van két szakmódszertani tárgy, a kísérőszemináriumok és a tanítási gyakorlat rész. Ez utóbbi a legjelentősebb talán, akkor lehet igazán beletanulni. Azoknak javasoljuk ezt a képzést, akiknek diszciplináris mesterszakos diplomájuk van, például magyarból, idegen nyelvből vagy alkalmazott nyelvészetből, de ideálisan hungarológiából. Nálunk a hungarológia mesterszak két éve indult magyar mint idegen nyelv specializációval. Külön jó hír, hogy a diszciplináris mesterszakos képzésekkel párhuzamosan elvégezhető a rövid ciklusú magyar mint idegen nyelv tanára képzés, másodéven.
Ha valakinek már van tanári diplomája, akkor jelentkezhet a magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus szakirányú továbbképzésre. Ezt is a 2021/22-es tanévben indítottuk, idén végez az első évfolyam. Itt a résztvevők nem diplomát, hanem oklevelet szereznek. Ez a képzés is két féléves és hatvankredites, de nagyon intenzív, rendívül sokszínű szakmai képzés.
Milyen területen hasznosítható a képzés?
Óriási piaci és szakmai igény van magyar mint idegennyelv-tanárokra.
Nagyon sok helyen lehet magyart mint idegen nyelvet tanítani, akár Magyarországon vagy külföldön. A felsőoktatásban említhetném például a Stipendium Hungaricum vagy az Erasmus ösztöndíjjal ide érkező hallgatókat, a koreai, japán, lengyel vendéghallgatókat, vagy akár a Kínából ide érkező magyar szakos hallgatókat, akiknek mind szükségük van arra, hogy szakképzett tanárok tanítsák őket a magyar nyelv és kultúra ismeretére.
Az nem elég, hogy valaki magyartanár, mert a magyar mint anyanyelv látásmódja és az, hogy mit hogyan kell tanítani, egészen más, mint amikor a magyar nyelvet és kultúrát kívülről nézzük, kontrasztív-komparatív alapon. Erre szakembereket kell képezni.
Magyar BA szakos kínai hallgatók (Fotó: dr. Dóla Mónika)
Nagyon sok olyan hallgatónk is van, aki külföldön tanít vagy szeretne hivatalosan is állást szerezni, amihez diplomára van szüksége. Mondjuk valamelyik magyar diaszpórában foglalkozik hungarológiával, illetve magyartanítással. Például Észak- vagy Dél-Amerikában is nagyon sokan vannak, akiknek a magyar a származásnyelve, köztük vannak gyerekek, felnőttek, sőt, egészen idősek is. Nekik is szükségük van arra, hogy ezzel a speciális látásmóddal rendelkező, és ilyen szakképzettséget szerzett emberek tanítsák őket. Nem is beszélve a külföldi magyar egyetemi oktatóhelyekről, nyelviskolákról és a magánórákról! Állandóan keresik a magyartanárokat, akik Skype-on, vagy egyéb módon tanítani tudják őket, olyanok, akik ehhez megfelelő képzettséget, tudást szereztek.
Pécsen ugyan elszórtan jelentkezik, de mindig akad rá példa, hogy a közoktatásba szeretne valaki becsatlakozni, viszont a magyar nyelvet nem vagy nem olyan szinten beszéli, ahogy az a sikeres iskolai munkához szükséges lenne. Ezeknek a gyerekeknek az óvodai és iskolai segítése magyar nyelvből még nem megoldott probléma; nemcsak az általános nyelvi fejlődés, hanem a szaktárgyak terén is segíteni kell őket, ráadásul támogatni kell a beilleszkedésüket is, és motiválni kell őket, hogy lépést tudjanak tartani. Nem kéttannyelvű iskolákról van szó, ez az anyanyelvi nevelés, a szaknyelv- és az idegennyelv-tanítás egyfajta kombinációja.
A képzés nyelve a magyar, azonban a későbbi tanításhoz szükséges egy idegen nyelv ismerete?
A képzéseinkbe már valamilyen diplomával és nyelvtudással érkezők jelentkeznek, és ezt a tudást mindenképpen hasznosíthatják. Közvetítő nyelvként valamilyen nyelvtudásra mindképp szükség van a tanításban. Persze az a legszerencsésebb, ha a diákjaink anyanyelvét ismerjük, ugyanakkor a MID-ben nagyon sok a vegyes csoport. Természetesen
nem várható el, mint pl. a Stipendium Hungaricumosok esetében, hogy a tanár beszéljen kazahul, kirgizül, arabul, kínaiul és vietnámiul. Ezért gyakran az angol a közvetítő nyelv,
viszont, ha azt a MID-tanulók esetleg nem beszélik jól, igazából csak arra lesz jó, hogy kisegítsen. Tehát a nyelvtudás mindenképpen hasznos a diákokkal való kapcsolattartásban. Egy anyanyelvi MID-tanár esetében azonban azért alapvető fontosságú, mert ha elsajátított legalább egy idegen nyelvet és jól ismer legalább egy másik nyelvi kultúrát, akkor rendelkezik egy olyan külső látásmóddal, hogy milyen egy nyelvet, egy kultúrát kívülről nézni, megismerni, megismertetni; hiszen tulajdonképpen neki is ezt kell majd végrehajtania a saját nyelve és kultúrája tekintetében.
A hungarológusoknak mindenképp kell idegennyelv-tudás, mert
nem pusztán nyelvtanári szerepről van itt szó, hanem kultúraközvetítő szerepről is:
a hungarológusnak egy vagy több idegen nyelvi kultúra felé kell közvetítenie a magyar történelmet, művészetet, művelődéstörténetet, néprajzot, filmet, irodalmat, és ehhez nyilvánvalóan tudnia kell szakirodalmat olvasni, előadni stb. idegen nyelven is. Itt tehát hangsúlyosabban megjelenik az igény egy magasabb szintű idegen nyelvi tudásra. Az angol nyelv például a világ sok helyén hasznos, mindig előnyt jelent. Nagyon jó elhelyezkedési lehetőség külföldre menni lektornak vagy vendégtanárnak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozik most a Balassi Intézet, ami összefogja a hazai és a külföldi hungarológiai központokat; ők működtetik a vendégoktatói hálózatot. Érdemes figyelni a pályázataikat, minden évben nagyon sok helyre hirdetnek lektori és vendégtanári állásokat.
Indonéz vendéghallgatók Mikuláskor (Fotó: dr. Dóla Mónika)
Mindegyik képzésünkben tényleg nagyon egyedi, hogy online meg tudunk hívni tapasztalt, neves, akár külföldi szakembereket, oktatókat, ez is színesíti a kurzuskínálati palettát. Nagyon jó kapcsolatokat ápolunk a karon belül és kívül is, és ezáltal a képzéseink a nagyobb hazai és külföldi oktatási hálózatba is bekapcsolódnak. Együttműködünk számos külföldi és hazai magyar tanszékkel, a PTE BTK-n belül irodalmárokkal, történészekkel, politológusokkal, néprajzosokkal, és szoros szakmai kapcsolatban állunk a PTE ÁOK-n működő Nemzetközi Oktatási Központtal is.
A tanszékünkön nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatközeli képzésre. Csak a PTE BTK-n mintegy 200 külföldi tanul egy évfolyamon magyarul, tehát erre nagyon sok lehetőségünk nyílik. Különösen fontos számunkra a tehetséggondozás is, tavaly például nyolc hallgatónk vett részt az OTDK-n, és volt köztük első, második, harmadik helyezést elért is. A hallgatók számos kutatási projektbe be tudnak kapcsolódni, és lehetőségük van publikálni a helyi szerkesztésű Hungarológiai Évkönyvben is.
Rövid ciklusú tanári mesterszak »
Magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus szakirányú továbbképzés »
